A Szamos magyarországi szakaszának fokozott megfigyelését, rendszeres vízminőségi vizsgálatát, továbbá diplomáciai lépéseket rendeltek el a budapesti hatóságok a folyó észak-erdélyi ipari szennyesése miatt. Romániai környezetvédelmi illetékesek ugyanakkor lapunknak cáfolták, hogy jelentős és folyamatos szennyezés történt a folyón.
A környezeti károsodásra először Baranyi Krisztina, az Együtt környezetvédelmi szakpolitikusa hívta fel a figyelmet. Az általa idén májusban a Szatmár megyei Vetés település közelében lefolytatott vizsgálatok alapján közölte: a magyar–román határtól két kilométerre működő Unicarm húsfeldolgozó állati fekáliát, vizeletet, vért, bőrdarabokat, húscafatokat és számos veszélyes vegyszert tartalmazó szennyvizet önt a folyóba. Baranyi Krisztina szerint a vízkémiai vizsgálat határérték feletti ammónium-, foszfor- és zsírkoncentrációt mutatott ki a Tiszába ömlő Szamosban. Később a Greenpeace magyar, román és szlovák szakértői is arra a következtetésre jutottak, hogy súlyosan fertőző szennyezés ömlik a folyóba, sőt egy független szatmárnémeti biológus lapunkat arról tájékoztatta, hogy az általa vett minták bevizsgáltatása azt bizonyítja, hogy a húsüzem nehézfémekkel is szennyezi a Szamost.
Baranyi Krisztina beadványa nyomán a magyar Belügyminisztérium közölte: hivatalos tájékoztatást kért a román hatóságoktól a Szamos szennyezéséről, amelynek megszüntetéséért valamennyi fórumon felveti az ügyet, kezdeményezve a román–magyar környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását is. A román fél elismerte, hogy a közelmúltban az Unicarm tisztított szennyvizéből végzett mintavétel alapján több paraméter koncentrációja meghaladta az engedélyezett határértéket. Szép Róbert, a romániai környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa lapunknak elmondta, az ideiglenes szennyezést az okozta, hogy a vetési húsüzem túllépte a környezetvédelmi engedélyben rögzített kapacitását. Hozzátette, a hatóság emiatt 3,3 millió forintnak megfelelő bírsággal sújtotta a céget, ahol leállíttatták a többlettermelést, és a szennyvízkezelési rendszer újraengedélyeztetésére kötelezték a gyárat.
Szép Róbert mindazonáltal „fabrikáltnak” tartja az ügyet, és azt állítja, a Szamoson nem történt folyamatos szennyezés, ennek mértéke pedig közel sem volt akkora, mint azt a környezetvédők állították. Kérdésünkre a romániai környezetvédelmi őrség helyettes vezetője úgy fogalmazott: mivel csak a hatósági vizsgálatok eredményét tekinti mérvadónak, nehezen hisz az állítólagos nehézfémszennyezésről szóló állításnak is, ilyenről ugyanis nincs tudomása.
Rostás Szabolcs/Magyar Nemzet