Szent István ábrázolása a Thuróczy-krónikában

Augusztus 20. államalapító Szent István királyunk ünnepe, nemzeti ünnep, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe is.

Az egyik legrégibb magyar ünnep, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Szent István uralkodása idején még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé. Ezen a napon hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. A hagyomány szerint élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ezen a napon halt meg. Az uralkodóról ezután augusztus 15-én emlékeztek meg, ünnepét Szent László király tette augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342–1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap. István kultusza Európa-szerte elterjedt, de a királyt az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban nyilvánította szentté XI. Ince pápa, ünnepnapja szeptember 2. A pápa azt is elrendelte, hogy Buda töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ minden évben emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház 1969 óta augusztus 16-án (egy nappal Nagyboldogasszony napja után) tart.

XIV. Kelemen pápa 1771-ben csökkentette az egyházi ünnepek számát, és a Szent István-nap kimaradt az ünnepek közül. Mária Terézia szinte ugyanekkor a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen és felvegyék a naptárakba. Ugyancsak 1771-ben Raguzából (Dubrovnik) Bécsbe, majd Budára hozatta István kézfejereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ettől kezdve minden év augusztus 20-án körmenetben vittek végig a városon. A legenda szerint István ereklyéjét 1083-as szentté emelésekor épen találták meg koporsójában. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot, amelynek ereklyetartóját 1862-ben készítették, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekítették, és 1945. augusztus 18-án hozták haza. Ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848–49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Amikor 1860-ban ismét megünnepelhették a napot, az valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket.

A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Az 1938. augusztus 18-án, Szent István halálának 900. évfordulója alkalmából Székesfehérváron összeült Országgyűlés augusztus 20. napját Szent István emlékezetére nemzeti ünnepnek nyilvánította.

1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, az akkor több százezer embert vonzó Szent Jobb-körmenetet a következő évben betiltották.

A kommunista rendszerben munkaszüneti napnak megmaradt, szekularizált ünnepet először az új kenyér ünnepének nevezték el, majd új, szocialista államalapításként 1949. augusztus 20-ra időzítették a szovjet mintájú alkotmány hatálybaléptetését. 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték a Magyar Népköztársaságban.

1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1990-es első szabad választások után megalakult Országgyűlés 1991. március 5-én a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény is nemzeti ünnepként, Magyarország hivatalos állami ünnepeként rögzíti augusztus 20-át. (mti / Háromszék)

8 hozzászólás

  1. antal m.

    Tóducz! Az idézeteimre hívtam fel a figyelmet közhelyen: ,,Jó erről,/fentiekről és gondolatjel/–mindannyiunknak,- tudnia!,, Mert közhelyen van a figyelmeztető közlésem!
    Én és más se legyen figyelmen kívül maradva a közölt történelmi fontosságról! Én helyeslem a meg tett felhívást! /de nem parancsolhatok senkinek, az igaz!/

    Válasz
  2. Várközi

    Ez alkalomból az RMDSZ nem nagyon ünnepelt, gondolom mert is nincs mit.

    Válasz
  3. Dobai

    …………..
    “Nem Koppányt siratom,
    hanem a tartást, a mindent
    kimondó szót, az esküt, ami
    köttet. Nem Koppányt siratom:
    magamért ejtek könnyet.”
    (Zas Lóránt)

    Válasz
  4. antal m.

    Nagyon szép Nemzet ünnepet anyaországunk Magyarország!
    Boldog vagyok, hogy el érkezett az az idő, amikor hivatalosan is a Német kancellár Angela Merkel kifejezte: ,,A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéséhez nyújtott hozzájárulásáért,,… ,,Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája,,–Nagyon szép elismerő ,,hálásság,,!
    JÓ ERRŐL,-MINDANNYIUNKNAK TUDNIA!

    Válasz
    • Tóducz

      antal m., ez a beírása egy kicsit nagyon műsziruposra sikeredett. A “mindannyiunk” nem Ön! A “mindannyiunknak”, a “mindannyiunk” nevében, nem illik tudást felírni, a “mindannyiunk” felhatalmazása nélkül! Az ilyesmi egy kicsit diktatórikusnak tűnhet az ember személyiségi jegyeiben. Tisztelettel.

      Válasz
    • Édes Erdély

      A német újraegyesítésért cserébe jogosan várhatnánk el Németország támogatását a magyar újaegyesítés megvalósításához!

      Válasz
      • Tóducz

        Ez igaz kedves Édes Erdély, csak hát az amcsik, nem csak dél Romákiában bázisoznak, Erdélyt is célba vették. Aranyosgyéres mellett fognak katonai bázist létesíteni romák felkérésre.

        Válasz
        • Tóducz

          Ja, és Szeben környékén is.

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük