Péntek délután Bibarcfalvára látogatott Semjén Zsolt, Magyarország mininszterelnök-helyettese. A magas rangú vendég a református templomban megtekintette a XV. században alkotott, Szent László legendáját megörökítő freskót, majd ígérte, a magyar kormány segíteni fog, hogy a nagy kulturális érték el ne vesszen, s hirdesse a következő nemzedékek számára is, itt, e tájon magyar ember él.
Semjén Zsoltot, aki Tamás Sándor megyeitanács-elnök társaságában érkezett, mintegy száz bibarcfalvi és RMDSZ-es tisztségviselők fogadták a templom előtt. Tiszteletére elénekelték nemzeti himnuszunkat. Az istenházában Székely Lajos tiszteletes örömét fejezte ki, hogy Semjén Zsolt tusványosi elfoglaltságát megszakítva Erdővidékre jött, s érdeklődik a kistérség legrégebbi, már 1332-ben is említett temploma és freskója iránt, majd az egyházközség tagjait dicsérte, akik kiemelkedően magas számban látogatják hétről hétre az istentiszteleteket. Mint mondotta, az egykor szegény zsellérfalu a borvíz kiaknázásának köszönhette felemelkedését, ám sajnos az most nincs a kezünkben, ami érezteti is hatását.
Lázár-Kiss Barna András, Barót polgármestere a freskó állapotmegőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet: ahhoz, hogy az elkövetkező századokban is megtekinthető legyen a szent királyunk harcát megörökítő alkotás, komoly erőfeszítést kell tenni megóvása érdekében. A városvezető, mintegy válaszként a református lelkész felvetésére, úgy fogalmazott, azon lesz, hogy a borvízforrást, amely igazi kincsünk, visszaszerezze a közösségnek. Lázár-Kiss Barna András arra bátorította a magyar miniszterelnök-helyettest, jöjjön még látogatóba Erdővidékre, szívesen látják, fedezze fel a kistérség történelmi múltját és a természet szépségét.
Jánó Mihály művészettörténész úgy fogalmazott, Szent László harcára a kunnal nem lovag-, hanem vallástörténetként tekintünk. Készítője igényesen, mozgalmasan s nem utolsósorban részleteket figyelembe véve alkotott – a lovak, szerszámaik, a fegyverek és az íjászok megjelenítése is kivételes. Jánó Mihály dicsérte a bibarcfalviakat, akik református létükre a freskó felfedezését követően amellett kardoskodtak, hogy azt feltárják, s teljes pompájában látható legyen – bár nem illeszkedik vallási környezetükbe, de történelmünkről, magyarságunkról beszél.
Semjén Zsolt Szent Lászlót követendő példaképnek mondotta: ő az, aki egyszerre személyesítette meg a lovagot és a pusztai harcost, általa lett magyar a Szent István által meghonosított egyetemes kereszténység. Személyisége és hatása évszázadokon keresztül ívelt: a magyar nép szívében annyira élt, hogy a bajban tőle vártak és kaptak segítséget a síron túlról is. Az, hogy legendáikban szerepel, számunkra fontosabb a történetírásnál: nemcsak száraz tényeket rögzítenek, hol, kik, milyen irányból és miként érkeztek, vontak kardot, támadtak, védték ki azt és vágtak vissza, de jelzik azt is, szívünkben milyen helyet foglal el. A magyar kormány számára kiemelten fontos, hogy a bibarcfalvi freskóhoz hasonló művészettörténeti örökségünk fennmaradjon – jelentette ki, és ezért arra kérte Székely Lajost és Tamás Sándort, állítsanak össze iratcsomót a felújítás fontosságáról, s juttassák el hozzá, hogy támogathassák a restaurálást. Semjén Zsolt bejelentését tapssal köszönték meg a bibarcfalviak.
Semjén Zsolt azt mondta, a magyar nemzet csak akkor fog megmaradni, ha Felvidéktől Erdélyig, Kárpátaljától a Vajdaságig, sőt, a diaszpóra is megmarad, ezért a történelmi múltunk megőrzése mellett tesznek azért is, hogy a magyar élethez szükséges feltételek is biztosítva legyenek – ezért is támogatják a külhoni magyar vállalkozókat. A miniszterelnök-helyettes örömét fejezte ki, hogy a külhoni magyarok közül már egymillióan kérték a magyar állampolgárságot, s reményét, hogy néhány hónapon belül az egymilliomodik eskütételt tevő is meglesz. Zárásként biztosította az erdélyi magyarokat: minden jelentős célkitűzés megvalósításában számíthatnak az Orbán-kormányra!
A találkozó végén két dalt énekelt a bibarcfalvi férfikórus, majd a parókián tartott rövid állófogadással ért véget a találkozó.