A magyar férfi kézilabda-válogatott 24–18-ra legyőzte Izlandot az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság csoportkörének 3. (záró) fordulójában. Mikler Rolandék ezzel veretlenül megnyerték az E-csoportot, kiejtették az olimpiai és világbajnoki címvédő Dániát, és két pontot visznek magukkal a középdöntőbe.

Szenzáció! Izlandot is legyőztük, csoportelső a magyar válogatott!

Legyőzte Izlandot, csoportelsőként jutott be a középdöntőbe a magyar válogatott (Fotó: MKSZ/Kovács Anikó)

FÉRFI KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG

CSOPORTKÖR, 3. FORDULÓ

E-CSOPORT (Malmö)

MAGYARORSZÁG–IZLAND 24–18 (9–12)

Malmö, 7587 néző. Vezette: Marín, I. García (spanyolok)

MAGYARORSZÁG: MIKLER – Hornyák P. 1, Máthé D., Sipos A., BÁNHIDI 8, Ligetvári 1, Győri 3. Csere: Székely M. (kapus) BÓKA 4, SZITA 4, Balogh Zs. 2(1), ifj.Rosta M., Nagy B. 1. Szövetségi kapitány: Gulyás István

IZLAND: GÚSTAVSSON – Gunnarsson 1, Petersson 3, Jónsson, K. Kristjánsson 2, PÁLMARSSON 4, G. SIGURDSSON 4. Csere: Hallgrímsson (kapus), Y. Gíslason 1, Smárason 1, Gudjónsson, O. Gudmundsson 1, Thrastarson 1, Elísson, V. Kristjánsson. Szövetségi kapitány: Gudmundur Gudmundsson

Az eredmény alakulása. 6. perc: 3–0. 13. p.: 3–6. 16. p.: 4–6. 23. p.: 6–10. 25. p.: 6–11. 33. p.: 10–14. 38. p.: 13–14. 41. p.: 15–15. 48. p.: 18–17. 51. p.: 20–17. 53. p.: 21–18

Kiállítások: 8, ill. 8 perc

Hétméteresek: 3/1, ill. 4/0

ÖSSZEFOGLALÓ 

A világítás még csak módjával volt bekapcsolva a Malmö Arénában, mikor másfél órával a Magyarország–Izland Európa-bajnoki csoportmeccs előtt Nagy Bence és Fekete Bálint már ott tengózott a félig megvilágított pályán, mellettük Andó Arián, Győri Mátyás, Balogh Zsolt és Ubornyák Dávid játszott négyest. Rajtuk kívül pedig már az ott ült a kapu mögött az a mintegy száz kisiskolás gyerek, akik teli torokból üvöltötték, hogy „Izland! Izland!” Végül mégsem lett igaza Chema Rodrígueznek, a magyar válogatott másodedzőjének, aki azt mondta, szerinte Izland ellen még többen jönnek ki a magyar együttes ellen szurkolni, mint Dánia ellen. A teltház csak az összecsapás végére jött össze, de tény, aki ott volt, az – a „szokásos” magyar szektort leszámítva – valóban a dánoknak szurkolt, és nem is túl elegánsan: az utóbbi években egyre sportszerűtlenebb dán drukkerek egy része például hátat fordított a magyar himnusz alatt, majd rendre fújolt a támadásaink alatt.

Harmadik Eb-meccsünket is védekezésben kezdtük, de szebben nem is rajtolhattunk volna, Mikler Roland védte az első négy izlandi lövést, ebből az egyik hetes volt, közben pedig Hornyák Péter, Bánhidi Bence és Balogh Zsolt góljaival öt perc alatt 3–0-s vezetéssel indítottunk. Igaz ezt öt perc alatt kiegyenlítették a skandinávok, sőt, 6–3-ra fordítottak, miközben a magyar csapat kapkodni kezdett, pontatlanul, valamilyen technikai hibával fejezte be a támadásait.

Az északiak védelme kemény volt, középen minden támadást megszűrt, a védőik a kilencesig felléptek az irányítónkra és az átlövőinkre. A támadójátékuk közben rendre megtalálta a réseket a mi falunkon, így az izlandiak már öt góllal is elléptek, miközben a játékvezetőkre sem nagyon panaszkodhattak. A szakmai stáb ezúttal talán kevesebbet forgatta a keretet, de a magyar csapatból az akarás most sem hiányzott, és látható távolságra, 12–9-re feljött a szünetre, miután az első félidő hajrájában Bóka Bendegúz egy percen belül szerzett két gólja jelezte, hogy elkezdte inkább a szélső támadásokat erőltetni, ha már középen nem sikerült feltörni az izlandi falat.

Az első harminc perc játéka alapján látszott, hogy az első két csoportmeccs többet kivett a magyar játékosokból, és a jó tornakezdés után nehezebben tudták újra annyira felpörgetni magukat, mint a dánok ellen tették. A szünet után azonban még így sikerült magunkat közel tartani, miután a félidő Bánhidi-parádéval kezdődött: a Szeged beállója tarthatatlan volt, tíz perc alatt öt gólt rámolt be, úgy fordult le a védőiről, mintha azok ott sem lettek volna, a feljavuló védelemben pedig Sipos Adriánnal és Ligetvári Patrikkal kiemelten figyeltek Aron Pálmarssonra, aki négy gólt szórt az első félidőben.

Mikler sorozatban harmadik meccsén is valami elképesztő bravúrokat mutatott be a leginkább kritikus időszakokban, aminek meg is lett az eredménye: a magyar válogatott tíz perc alatt újra egalizálta az eredmény (15–15), ami után hosszú percekig fej-fej mellett haladt a két csapat. Fantasztikus volt látni, hogy a magyar csapat játéka nemhogy lassult volna, hanem felpörgött, és valami elképesztő hajrát vágott ki!

A 48. percben újra átvettük a vezetést, sőt, Szita Zoltán két elképesztő bombájával és Bóka Bendegúz lerohanásgóljával az utolsó nyolc percre már négygólos vezetéssel fordultunk (21–17). És ahogy közeledett a mérkőzés vége, a fiatal magyar csapat úgy kézilabdázott egyre érettebben, nyugodtabban, a fordításokat nem siette el, Bánhidi és a második félidőre feljavuló Szita vezetésével egyre hatékonyabban támadott.

Régen volt olyan, hogy az utolsó percekben minden a magyar csapatnak jött be, de ezért megdolgoztak a srácok. Miközben sorra szerezték a gólokat, és szinte bármilyen helyzetből betaláltak, Mikler és a magyar fal teljesítménye semmit sem romlott, a látványosan elbizonytalanodott izlandiak láthatóan egyre csüggedtebben és a tanácstalanabbul szervezték a játékot.

Az utolsó percekben már kétség sem fért ahhoz, mi lesz a vége, egy perccel a lefújás előtt mát hat góllal vezetett Gulyás István együttese (24–18), ezzel megtörtént az, amire talán senki sem gondolt akkor, amikor ez a fiatal társaság elindult az Európa-bajnokságra: nemcsak kiharcolta a továbbjutást a középdöntőbe, de csoportelsőként, veretlenül, és a lehető legtöbb, azaz két pontot visz magával!

Szenzáció! Izlandot is legyőztük, csoportelső a magyar válogatott!

 

 

 

 

 

Nemzeti Sport

1 Megjegyzés

  1. Tóducz

    Ez már dá, de a még nehezebbje csak ezután következik.

    Válasz

Hagy egy Válaszot Tóducz-ra Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük