Illusztráció: Aranyosmaróti II. mester (1460 körül), Királyok imádása, Esztergomi Keresztény Múzeum

A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora január első hetében a vízkereszt ünnepkör és a háromkirály-járás hagyományával foglalkozik.

Vízkereszt, vagy háromkirályok napja az egyik legrégebbi egyházi ünnep. A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet, ekkor emlékezett meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán folyóban. Ennek emlékére az egyház ezen a napon vizet szentel, amelynek a néphagyomány különös jelentőséget tulajdonított: a víznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. A templomban megszentelt vízből abban a hitben vittek haza, hogy ha kortyolnak belőle, a ház valamennyi lakóját elkerüli a torokfájás. Ilyen szentelt vízzel áldották meg a házakat, az ólakat, a vetőmagokat és az állatokat. A víz és tömjén szentelésének szokásából alakult ki a házszentelés.

A háromkirály-járás a bibliai napkeleti bölcseket megszemélyesítő alakoskodók köszöntő- illetve dramatikus népszokása volt. Általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is jártak házról-házra. A háromkirály-járás szereplői férfiak vagy fiúk voltak, de Mogyoródon, Mezőkövesden és a kalocsai szállásokon lányok jártak. A szereplők fejükön díszes papírsüveget, vállukon királyi palástot jelképező lepedőt vagy alsószoknyát, oldalukon kardot viseltek. Legfontosabb kellékük a kiugratható, rugós szerkezetű hatágú csillag volt, amelynek közepét általában szitából készítették, és belülről gyertyával világították ki. A dramatikus változatokban engedélykérés után a főszereplők: Gáspár, Menyhárt, Boldizsár, Heródes, valamint a katona, az angyal, a hírnök egyenként bemutatkoztak. Ezután következett Heródes viadala az egyik királlyal, majd a csillag kiugratása, végezetül pedig az adománykérés. A népszokásként fennmaradt hagyomány első hazai, anyanyelvi említése a 16. századból származik. Ekkor jegyezték fel a Háromkirályok napja kezdetű, úgynevezett csillagéneket is.

A műsor gazdag zenei összeállításában az erdélyi Vízmellék falvainak népzenei felvételeit hallhatják.

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton

Műsorvezető: Pénzes Géza

Adás: Kossuth Rádió (minden reggel 4.03)

A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/

Dr. Csermák Zoltán

 

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.