Szerbiában december 1-jétől kiszabható a tényleges életfogytiglani büntetés

Illusztráció

A szerbiai büntetőjogi rendszerben december 1-jétől életbe lépő új törvényes megoldások révén megszűnik a 30-tól 40 évig terjedő börtönbüntetés, mint legsúlyosabb büntetés és bevezetik a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést.

A legsúlyosabb büntetést a minősített gyilkosság, a szexuális erőszak, kiskorú személyek, terhes nők és védekezésre képtelen személyek ellen elkövetett, halállal végződő bűncselekmények elkövetői esetében mondhatják ki, s ez voltaképpen a Tijana Jurić Alapítvány által 2017-ben kezdeményezett törvénymódosítás lényege, amely kezdeményezést több mint 160 ezer polgár támogatta aláírásával Szerbiában.

Az életfogytiglant kiterjesztik az összes többi olyan súlyos bűncselekményre is, amelyre eddig 30-tól 40 évig terjedő szabadságvesztés volt kiróható, pl. a legfelsőbb államvezetés tagjai ellen elkövetett merénylet, az alkotmányos rend és Szerbia biztonsága ellen elkövetett súlyos bűncselekmény, bűnszövetkezetben elkövetett súlyos bűncselekmények, népirtás, emberiesség elleni bűntett, a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűn és egyéb súlyos bűncselekmények esetében. A büntetőtörvénykönyv módosítását a szerbiai parlament idén májusban fogadta el, amit a büntetőrendszer négy éves elemzése előzött meg.

A törvényhozó előirányozta annak a lehetőségét is, hogy az életfogytiglanira ítélt személyt 27 év után szabadon engedjék, kivéve az öt legsúlyosabb és legkegyetlenebb bűncselekmény (minősített gyilkosság, halállal végződő nemi erőszak, magatehetetlen személy elleni, halállal végződő nemi erőszak, kiskorú gyermek elleni, halállal végződő szexuális bűncselekmény és hivatali helyzettel való visszaélésből elkövetett, halállal végződő nemi erőszak) elkövetői esetében.

A bíróság nem mondhatja ki az élethosszig tartó szabadságvesztés büntetését azok esetében, akik a bűncselekmény elkövetésekor 21 évnél fiatalabbak voltak, valamint azokban az esetekben, amikor megalapozott enyhítő körülmény áll fenn (jogos önvédelem határainak túllépése, a beszámíthatóság jelentős csökkenése stb).

Szigorítás a visszaesőknek

Újdonság az, hogy a visszatérők számára kiszabott börtönbüntetéseket szigorítják, úgyhogy szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén a bíróságnak az előírt börtönbüntetés felét meghaladó büntetést kell kirónia azokban az esetekben, ha pl. előre megfontolt szándékkal már kétszer elkövette ugyanazt a bűncselekményt, vagy ha az előző büntetés óta nem telt el legalább öt év.

A törvénykönyv módosítása még egy újdonságot hozott,

bűncselekménynek minősül az ügyvédek elleni támadás, vagyis szigorú büntetésre számíthat, aki ügyvédet vagy annak családtagjait bántalmazza az “ügyvédi szolgálat végzésével kapcsolatban”.

Az újságírók, tanárok, egészségügyi dolgozók elleni támadás 12 év börtönnel büntethető

A büntetőtörvénykönyv módosítása szerint büntetőjogi védelem illeti meg a közszolgálati teendőket ellátó személyeket, így többek között az újságírókat, egészségügyi és tanügyi dolgozókat, buszsofőröket.

Az ellenük elkövetett támadás innentől súlyos bűncselekménynek minősül, amennyiben a hivatásuk végzése miatt éri őket támadás, s a törvény az eddigieknél jóval szigorúbb büntetést irányoz elő, a fenyegetésért kiróható egy évtől kezdve a súlyos testi sérüléssel járó támadásért kiszabható 12 éves börtönbüntetésig. (N1) – Vajma.info

3 hozzászólás

  1. antal m.

    Coldea,- a volt SRI főnök barátja, Ghita szökevény, – tanyája Szerbia!
    A volt Világháború tűzfészkében, nem csoda a példaértékű szigorítás!

    Válasz
  2. Tóducz

    Kedves Joe úr, Dobai úr és antal m. úr, tessenek elkerülni Ráciát!

    Válasz
    • Joe

      Kedves Toducz ur,eddig sem tolakodtam,hogy odalatogassak. Ott van a kozelben,es latogathatja ,,Raciat,,,racionalitas sal,vagy anelkul. Vannak sokkal szebb,jobb helyek is kozelebb,ahol a szepet latja,a jot tapasztalja,meg a kenyelmet.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük