Szijjártó: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter sajtótájékoztatójuk után Bukarestben, a külügyminisztériumban 2020. május 26-án. MTI/Borsos Mátyás

Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával, és a világjárvány idején megtapasztalt ésszerű együttműködést szeretné továbbfejleszteni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben, ahol román hivatali partnerével, Bogdan Aurescuval tárgyalt.

Közös sajtóértekezletükön elmondta: Magyarország a közép-európai térség együttműködésének erősítésében érdekelt, kétoldalú kapcsolatait pedig a kölcsönös tiszteletre alapozza.

„Megadjuk a tiszteletet a partnereinknek, de egy több mint ezeréves nemzetként el is várjuk azt”

– szögezte le. Hozzátette: a másfél milliós erdélyi magyarságnak is az az érdeke a két ország „jóban legyen egymással”.

Szijjártó Péter bukaresti tárgyalásai során azt kérte román kollégájától, hogy Románia is tekintsen erőforrásként a területén élő magyar közösségre, miként Magyarország is így tekint az országban élő román nemzeti közösségre.

Elmondta: a Fidesz kormányra lépése óta ötszörösére növelte a nemzeti kisebbségeknek és így a román közösségnek járó költségvetési támogatást, és a magyar parlamentbe beterjesztett új nemzetiségi törvény a nemzeti közösségek tulajdonába juttatja az általuk oktatási vagy kulturális célra használt ingatlanokat.

Szijjártó: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a külügyminisztériumban 2020. május 26-án. MTI/Borsos Mátyás

A magyar fél örömmel fogadja, ha Románia is támogatja a magyarországi románokat, miként természetesnek tekinti azt is, hogy Magyarország is támogatja a határain túl élő nemzetrészek boldogulását szülőföldjükön. A szomszédos országokban indított magyar gazdaságfejlesztési program révén eddig 250 millió eurónyi beruházás jött létre Romániában. A magyar fél nyitott arra, hogy – a román kérésnek megfelelően – megállapodást kössön ennek a programnak a folytatásáról.

Hamarosan véget érnek a két ország gázhálózatának összekötését célzó munkálatok, amelyek révén lehetővé válik a Romániából Magyarország irányába történő gázszállítás is, az első időszakban évi 1,75 milliárd köbméter, és várhatóan augusztusra elkészülhet az újabb autópálya-csatlakozás a két ország között – sorolta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt, szívesen venné, ha nem a magyarság lenne a téma a román választási kampányban és reményét fejezte ki, hogy

az ezzel kapcsolatos „sajnálatos nyilatkozatok” nem ismétlődnek meg.

Aurescu a trianoni békeszerződés közelgő centenáriumára utalva hangsúlyozta: a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten, és a kölcsönösen előnyös projektekre összpontosítva „valódi” stratégiai partnerséget kell felépítenie.

Ehhez szerinte ki kell lépni a kölcsönös „provokációk” logikájából, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra kell alapozni a kétoldalú kapcsolatokat, és a Romániába látogató magyar tisztségviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a stratégiai partnerség szellemével ellentétes nyilatkozatokat tegyenek.

Megjegyezte: Románia számára a trianoni békeszerződés a románság számára „elsődleges jelentőséggel bíró” – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés határozatának nemzetközi elismerése volt.

Szijjártó: Magyarország kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést akar építeni Romániával

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Bogdan Aurescu román külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Bukarestben, a külügyminisztériumban 2020. május 26-án. MTI/Borsos Mátyás

Elismerik Magyarország jogát ahhoz, hogy maga döntsön a történelmi eseményekkel kapcsolatos megemlékezésekről, de azt szeretnék, ha a két ország kapcsolatát a 21. századi, európai szellemű, pragmatikus jövőépítés szándéka határozná meg – hangoztatta a román külügyminiszter.

Baranyi László / MTI

4 hozzászólás

  1. csufa

    Naivitás azt hinni, hogy a tisztelet szó jelentését meg is érti itt valaki.

    Válasz
  2. Rozsnyai LÁszló

    A jó jó, a rossz rossz. Mint a mai román sovinizmus.

    Válasz
  3. marczy

    “a két országnak túl kell lépnie az eltérő történelemszemléleten”
    Igen, de nem mindegy, hogy hogyan.

    Mert csak egyféle történelemszemlélet az elfogadható: az, amely teljes mértékben, politikai részrehajlástól mentesen tükrözi a történettudomány aktuális álláspontját, legyen szó akár magyar, akár román történelemről. Minden más hazugság, történelemhamisítás. És a mítoszokkal terhelt román történetírás nem ilyen.

    Válasz
  4. TÓDUCZ

    De a romákoknak eszük ágába sincs!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük