Az Európai Uniónak megalakulása óta nem kellett akkora kihívásokkal szembenéznie, mint 2020-ban. A brexit és a menekültválság által megtépázott Európának most egy világjárvánnyal és a nyomában loholó gazdasági válsággal is meg kell küzdenie. Mindezt úgy, hogy a populista politikusok inkább szétszakítják, mint megerősítik az integrációt.

Az Euronews arra volt kíváncsi, hogy miként érzik magukat a tagállamok lakói ebben a zűrzavaros időszakban.

A Redfield és a Wilton Strategies kutatóintézetek azon kérdésére, hogy az unióban szeretnének-e maradni, a németek 64%-a válaszolt igennel, míg Olaszországban és Franciaországban ez az arány csak 50% körüli volt.

Ha az EU megítélését nézzük még baljósabb a helyzet. Csak minden második német és harmadik olasz, illetve francia véli úgy, hogy több jót kap az integrációtól, mint rosszat. Az euroszkeptikusok aránya pedig 30% körül jár.

Éppen ez a bevándorlásellenes és protekcionista hangulat vezetett a brit kilépéspártiak 2016-os győzelméhez is. De vajon az uniós polgárok szerint fellendülést, vagy bukást hoz majd a brexit a szigetországnak?

A németek továbbra is hisznek az európai egységben és 58%-uk szerint az Egyesült Királyság lakói nem fognak nyerni a kilépésen. A megkérdezett olaszok, franciák és britek többsége szerint viszont a választók jól döntöttek, és a brexitnek hosszútávú előnyei lesznek.

Az euroszkepticizmus terjedése elsősorban annak köszönhető, hogy az emberek nem látják át a brüsszeli bürokrácia működését. Bár az Európai Parlament képviselőit közvetlenül választják, a legtöbb uniós vezetőnek alacsony a legitimitása a tagországokban.

Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért vannak mind a három országban többségben azok, akik szerint az EU nem a nemzeti érdekeiket tartja elsősorban szem előtt.

A csütörtökön kezdődött uniós csúcson kiköszörülhetnék a csorbát az állam és kormányfők, ha sikerülne egyetérteniük olyan kérdésekben, mint a klímaváltozás, a járványkezelés és a kereskedelem. Addig viszont amíg a gazdasági vagy menekültválság nem egyformán sújtja a tagállamokat, nem valószínű, hogy bármelyikőjük is feladja majd választói érdekeit.

Siposhegyi Zoltán / Euronews