Míg matematikából nincs lényeges különbség a magyar és román tagozaton tanuló diákok tudásában, inkább a falu és város közötti eltérés a jellemző, románból lemaradnak a magyar diákok, annak ellenére, hogy az októberben felmért ötödikesek már előkészítő osztálytól speciális tanterv és tankönyv szerint tanulnak. Az eredményeket Kiss Imre főtanfelügyelő értékelte.
A megyei tanfelügyelőség először szervezett egységes felmérőt az ötödikesek számára, amelynek célja az volt, hogy a negyedik osztályos tananyag alapján ellenőrizzék, mennyire teljesítik a diákok az ezen a szinten előírt követelményeket. Nem kívánták rangsorolni az iskolákat, sem a tanítókat vizsgáztatni, hisz nem azonos gyermekanyaggal dolgoznak, csupán azonos mércét állítottak mindenki számára.
Lapunk kérdésére, hogy miért nem alkalmas erre a negyedikesek országosan egységes felmérője, a főtanfelügyelő elmondta, azok a tesztek nemzetközileg egységesek, nem a hazai tananyagot követik, ezért nem mérhető azokkal a tanulók tanterv szerinti felkészültsége. A tanárok eddig is írattak felmérőt az ötödikbe érkező diákokkal, de ezt minden iskola a saját szintjéhez igazította, nem voltak egységesek a tételek és az elbírálás sem – mondotta Kiss Imre. Az októberi felmérés ellenben minden háromszéki ötödik osztályos számára azonos volt, a javítás is egységesen történt, ezért ez reális képet mutat arról, hogy ki mit tud.
Tantárgyanként változó arányban vettek részt a diákok a felmérőn, falun általában többen hiányoztak, és jóval több volt a gyengébb teljesítmény, mint városon. Magyarból városon háromnegyede, falun kétharmada érte el az 50 pontot, románból 1509 magyar tanulót mértek fel, közel kétszázan a 30 pontot sem érték el, matematikából falun a diákok ötöde 20 pont alatt teljesített. Az eredményeket kiértékelték az iskolák szintjén, módszertani körökben, szülői értekezleteken, és megfogalmaztak néhány ajánlást, köztük azt, hogy a magyar gyermekeket késztessék beszédre, olvasásra román nyelven, mert bár értik a kifejezéseket, nem tudják használni azokat.
Kiss Imre az összevont osztályok számlájára írja a gyenge teljesítményt a falusi iskolákban, szerinte óriási teher az ilyen osztályban oktató tanítónak, hogy két-három, olykor négy korosztályt kell tanítania egyszerre.
Az összevont osztályok megtartása mellett szól, hogy ezáltal az érintett településeken megmaradnak az elemi iskolák, ellene pedig az, hogy ezekben az osztályokban nincs lehetőség elegendő figyelmet fordítani külön-külön minden korcsoportra – hangsúlyozta a főtanfelügyelő. Szerinte többet nyernének a gyermekek, ha a községközponti iskolában a korosztályuknak megfelelő teljes létszámú osztályban tanulnának, de ez azt feltételezné, hogy sok falusi elemi iskolát be kellene zárni, ami ellenére van a közösség akaratának. Egy-két kivétellel a pedagógusok falun is szakképzettek, de nem mindenütt egyforma gyermekanyaggal dolgoznak, ahol szociális gondok is vannak, ott ez meglátszik az oktatásban is.
Az ötödikesek felmérőjét májusban megismétlik, addig pedig igyekeznek erősíteni az októberi mérésen tapasztalt gyenge pontokon – közölte a főtanfelügyelő.
Fekete Réka / Háromszék