„Volt emberek. / Ha nincsenek is, vannak még.” Kosztolányi Dezső ekképpen fogalmaz Halottak című versében, és azt állítja az elhunytakról, „Ábrándok ők, kiket valóra bűvöl / az áhítat, az ima és a csók.” Ki ne értene egyet a költővel? Hisz mindannyian, akik veszítettük el már szerettünket, tudjuk, ha nincsenek is, vannak még szívünkben, emlékezetünkben.

Albert Levente felvétele

És nemcsak mindenszentekkor, majd az ezt követő halottak napján, hanem örökké, amíg élünk. Bizonyos tekintetben ünnepnap ez a két nap, mert ilyenkor bővül azok köre, akikre emlékezünk. Kedvenc tanáraink, nevelőink jutnak eszünkbe, felidézzük alakjukat, hangjukat, gondolunk elhunyt barátainkra, szomszédra, ismerősre.

Virággal kezünkben indulunk közeli és távoli temetőkbe, találkozunk rég nem látott rokonokkal, együtt idézünk fel közös emlékeket az elhunytakról, még mókás történetek is eszünkbe jutnak, és azokat sem hallgatjuk el. Gyertyát gyújtunk a hősök sírjánál, emlékművénél is. Mert nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik különböző korokban, különböző ellenség ellen harcolva életüket áldozták a hazáért, a szabadságért, a mi szabadságunkért. S bár csalódnának, ha – a költővel szólva – imánk valóra bűvölné őket, mert mindaz, amiért küzdöttek, csak részben valósult meg. Áldozatuk mégsem volt hiábavaló.

Ünnepet mondtam, holott fájdalmat is hordoznak ezek a napok, hisz fáj, hogy akiket szerettünk, tiszteltünk, már csak szívünkben és emlékeinkben élnek. Sokan veszítettünk el családtagot, kevésbé hihető, hogy valaha is elmúlik az ennek okán belénk szorult fájdalom, de az idő hozhat némi enyhülést. Mert velünk vannak azok, akiket szintén nagyon szeretünk, akikről gondoskodnunk kell, akik számítanak ránk. Egyéni és közösségi feladataink vannak, amelyeket nem hanyagolhatunk el. Nem ölthetjük magunkra a fájdalom köpönyegét, hogy mögéje bújva távol maradjunk mindentől, ami felelősségünk a jelenben és ami meghatározza a jövőt.

Mindezekért a halottak napja üzenete: ne feledkezzünk meg halottainkról soha, de inkább erősítsenek, és ne gyengítsenek veszteségeink. Egyéni és közösségi szinten kamatoztassuk sokszorosan azokat a lelki, szellemi értékeket, amelyeket hátrahagytak. Ne hagyjuk veszni szüleink örökségét, a súlyos áldozatokkal kivívott közösségi jogokat, amelyektől az utóbbi időben egyre inkább megfosztani kívánnak, és küzdjünk mindazért, ami a magyar nemzet jövője szempontjából fontos.

Mindenszentek és halottak napja van. Két egymást követő emléknap virágokkal, temetőjárással. Legyen ez az emlékező zarándoklat mindenki számára egyszerre kegyeletteljes és felemelő.

Fekete Réka / Háromszék

24 hozzászólás

  1. Mikulás

    Kedves ez van, tisztelet illeti a baptistákat is és minden protestáns felekezetet, akik a szegények, betegek támaszai. Én a katolikus egyház szerepét az AIDS járvány kezdeti stádiumában, amikor az orvosok féltek AIDS-es betegekhez nyúlni, azért hoztam fel, mert napnál világosabban bizonyítja az egyház szeretetét a homoszexuális emberek iránt. Az egyház ápolta őket, és az AIDS járvány Amerikában főleg homoszexuális életet élő embereket érintett. Manapság a homoszexuális lobbi is gyűlölettel vádolja a katolikus egyházat.
    Van egy kis katolikus mondás ami úgy szól, gyűlöld a bűnt, de szeresd a bűnös embert. Ez éppúgy alkalmazható a homoszexuális emberekre, mint a kolozsvári protestánsokra akik lerombolták a Báthory István által alapított katolikus jezsuita egyetemet.
    Ami a katolikus egyház elkobzott templomait és iskoláit illeti, azokat a helyi katolikus egyház birtokolta és a helyi katolikus egyháznak kellene visszaadni, például a gyulafehérvári, nagyváradi, temesvári katolikus püspökségnek. Ferenc pápa biztosan megpróbálja szeretettel és türelemmel jobb belátásra bírni a tolvajokat, de az erkölcsi tekintélyén túl nincs semmilyen jogi, katonai, hatalmi eszköz a pápa kezében.

    Válasz
    • ez van

      Kedves Mikulás, ne bántsa a zsidókat, hisz a katolikus egyház az övék. A protestánsokkal együtt. A judaizmus itatja át mindeniket, sőt, általuk jött létre nekik. Jobb, ha több energiát fordít a természet tanulmányozásában, Istent ott egyházmentesen, dogmák nélkül, egyszerű valóságában megtalálja. És készítheti a puttonyát, hisz egy hónap múlva az ajtóm előtt a cipőm önt várja.

      Válasz
  2. Mikulás

    Ez az érzelgős cikk is arra utal, a mai ember túlzásba viszi ezt az érzelmes nyavalygást.
    Olyan ez, mint ha meglátnám, hogy ég a szomszédom háza, és ahelyett hogy vizes vödröt ragadnék, leülnék azt elemezni, hogy milyen érzelmeket szül bennem az égő ház látványa.
    Na jó, az Egyház azért is ünnepli Minden Szentek napját nov 1-én, hogy a Mennyországban lévő győzedelmes szentek példája vigasztalást adjon, de november 2-án Halottak Napján és egész november hónapban az Egyház a Purgatóriumban szenvedő lelkekre irányítja figyelmünket, azért hogy szellemi értelemben vödröt ragadjunk, és enyhítsük szenvedéseiket. Valamint azért, hogy saját halálunkra felkészüljünk, úgy mint diák a közelgő vizsgára. Egyetemet és doktori iskolát végzett emberként pedig ugyancsak azt tapasztaltam, hogy amikor az ember vizsgára készül, akkor nem az érzelmeit kell analizálja naphosszat, hanem el kell sajátítsa és gyakorolja a tananyagot.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves, édes, drága Mikulás bácsi, az utolsó mondatta nagyon sánta, hisz érzelmileg áll a leányzó fekvéséhez, s nem, mint egyetemet és doktori iskolát végzett “természettudós”! Nem lenne baj, ha fékezné róm.kat. habzását!

      Válasz
      • Mikulás

        Kedves Tóducz, a katolikus egyház ad sót ennek a sótlan világnak! Nélküle íztelen és ehetetlen a modern világ főztje. Vagy amerikai módra le van az egész öntve mézes mázzal amitől émelygést kap az ember gyomra. Képzelje, itt van, aki a húsvéti sonkát is mézzel főzi és szegfűszeget dugdos megfőzés előtt a sonkába. Sótlannak ugyan sótlan, mert sózatlan, füstöletlen sonkát főznek, de legalább q..rvára édes és émelyítő.

        Elég ehetetlen amerikai ételt kóstoltam, és elég sok emészthetetlen protestáns egyházi (meg keleti ortodox) tanítást is kivetett már a gyomrom, mire megállapodtam a katolikus egyházban.

        Ha pedig azt akarná mondani, az erdélyi protestáns egyházak különbbek, hát én tisztelettel de határozottan tiltakozom. Látom, hogy betört már a feminista ezo-izé, az antibébi tabletta, a zöld spermicid gél nevű öko-ökörség az erdélyi kálvinista templomokba, sőt az a hölgyike aki pasztorál cihológus lévén nemrég foglalkozást tartott az egyik kálvinista templomban, olyan internet lapot ajánlott a fiataloknak, amelyiken a homoszexuális, leszbikus, transzgender stb betegségeket úgy tüntetik fel, mint ha azok a személyi önmegvalósítás formái és nyugodtan választható, ártatlan tevékenységek lennének, nem pedig magas morbiditással és mortalitással járó önpusztító életformák és ártalmas betegségek.

        De hát mit is várnánk egyebet a reformációtól mint törvénytelenséget és vak-vezet-világtalant tévelygést, amikor az egész úgy indult, hogy a német grófok meg az angol király szemet vetettek a katolikus templomok és kolostorok tulajdonára, Erdélyben pedig ugyancsak idegen tollakkal ékeskednek az unitárius, református, lutheránus egyházak, mert gyakorlatilag nincs olyan szép és értékes épületük amit maguk építettek volna 1517 után. Folyton azzal dicsekszenek amit a katolikus egyház épített 1517 előtt, a protestánsok pedig elkobozták. Hát akkor mennyivel különbbek az erdélyi protestánsok mint a románok, akik az I. Lajos magyar király által 1377-ben építtetett Törcsvári Kastélyt úgy reklámozzák mint Vlad Tepes Drakula kastélyát, holott Drakula vagy száz évvel később született, nem Erdély hanem Havasalföld fejedelme volt, és ráadásul a kastélyt éppen a havasalföldi román rablók betörései ellen építtette a magyar király? Szóval ugyanígy állunk a székelyderzsi, besztercei műemlék templomokkal, a marosvásárhelyi vártemplommal, nagyenyedi templommal és régi kollégium épülettel, azok mind idegen tollak a protestáns egyházak bóbitáján, mert a katolikus egyház jogos tulajdonát képezik az isteni rend alapján, hiszen a katolikus egyház építette őket a katolikus hívek adományaiból.

        Válasz
        • ez van

          Kedves Mikulás, beírásával igazolja, hogy ön nem a katolikus egyház elkötelezettje, csupán az álarc, ami mögül a protestánsok felé a gyűlöletet szórhatja. Kár, mert a nevezett épületek földi tulajdonjogot képviselnek, aminek a hithez, lélekhez vajmi kevés közük van. De erről már értekeztünk, úgy, hogy csak önt ismételhetem, amit a vásárhelyi egyetemen tanult.

          Válasz
        • Mikulás

          Kedves ez van, mit ért az alatt, hogy a gyűlöletet szórom a protestánsok felé?
          Kifejtené ezt kérem bővebben? Talán úgy tűnik önnek, hogy a protestánsok személyét is gyűlölöm, vagy pedig csak a protestánsok hibáit és tévelygéseit gyűlölöm?
          Vigyázzon, nehogy összekeverje a kettőt, mert ég és föld a különbség!
          Bármelyik szülő el tudná önnek mesélni, hogy gyűlölik amikor a gyerekük szemtelen, szófogadatlan, lusta a házifeladatot elvégezni, verekszik a testvéreivel, lop, csal, vagy hazudik, de ezek a szülők nem a gyerekeiket gyűlölik, csak bizonyos viselkedésmódokat gyűlölnek, és a gyerekeik testi-lelki jóllétéért szüleik mindent megtesznek ami megtehető, minden áldozatot örömmel vállalnak.
          Attól tartok, hogy ön itt elemi logikai hibát vétett, kedves ez van, körülbelül olyat, mint a homoszexuális lobbi, amikor gyűlölettel vádolja a katolikus egyházat. Mert a katolikus egyház élen járt a HIV-AIDS-es betegek és haldoklók ápolásában, már a járvány legesleg kezdete óta, úgy mint ahogy manapság is katolikus apácák ápolják Kongóban az Ebola fertőzött betegeket és haldoklókat, akikhez senki más nem mer egy ujjal sem hozzányúlni. De persze a homoszexuális lobbi azt szeretné, ha a katolikus egyház megváltoztatná a tanítását és áldását adná bűneikre, erre pedig soha nem fog sor kerülni.

          Válasz
          • ez van

            Kedves Mikulás, információim szerint manapság a szeretetszolgálat nagymesterei a baptisták. Ők ugye, nem katolikusok? Továbbá, egy előbbi megjegyzésében a katolikusok épületeit a pápa őszentsége tulajdonába helyezte. Miért kell az erdélyi katolikus egyház harcoljon a román állammal az elkobzott épületekért, amikor a pápa csak át kellene telefonáljon a hatalomnak, hogy nono fiuk, kezeket el az épületeimről? A gyűlölet semmilyen formájára nem tarthat igényt, ha igazi Krisztus követő, és nem csak egyszerűen katolikus. Sem a protestánsokra, sem a hibáikra. Az ítélkezés jogát Krisztus fenntartja magának, és ebben nem kér földi halandótól segítséget. Még a pápától sem.

      • Mikulás

        Hát kedves Tóducz uram, itt van egy rövidebb és érzelmesebb bölcsesség amit ugyancsak Marosvásárhelyen tanultam, az egyetemen – idézem:

        Tanujj fíjam, mer megbux!!

        Válasz
  3. antal m.

    Legtöbbször, az elhunytuk után jövünk rá arra, hogy valóban kit veszítettünk el!
    Ismerjük el, hogy emberi gyarlóságunk!! Kegyelettel vissza emlékszünk rájuk!

    Válasz
  4. Mikulás

    Nov 1 és 8 között akár 8 különböző meghalt személy érdekében közbe járhatunk, hogy teljes vagy legalábbis részleges búcsút nyerjenek.
    A feltételek a következők – Katolikus Egyház hivatalos útmutató alapján.
    Először is végezzünk egy nagyon alapos szent gyónást, vágjuk el kötődéseinket nem csak a halálos bűnökhöz, de legjobb képességünk szerint a bocsánatos bűnök iránti vonzalmainkat is szüntessük meg.
    Azután az elseje és nyolcadika közötti oktáv napjaiban, ahány napon szent áldozáson veszünk részt (tipikusan szent mise keretében), valamint áhítattal temetőt látogatunk, ott imádkozunk a halottakért, valamint a Pápa szándékára is el imádkozunk egy Miatyánkot és Üdvözlégy Máriát, annyiszor kérhetünk egy-egy megholt hívő számára búcsút, azaz a tisztító tűz alóli teljes szabadulást vagy legalábbis szenvedéseik enyhítését. Tehát ha például 8 napon át minden nap van időnk szent áldozáshoz járulni és temetőt látogatni valamint imádkozni a leírtak szerint, akkor akár 8 különböző elhunyt személyért is felajánlhatjuk búcsút érdemlő vallás gyakorlásunkat.

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves, nagyon drága, szeretett és jobb sorsra érdemes Mikulás bácsi, egy profán kérdésem van Ön számára, egy egyszerű itthon maradott részéről: kinek, milyen, itt eltemetett őseinek fog világítani ma egy ámerikái temetőben? Teológiai híg levesét kérem ne keverje bele a válaszában, mert az diluálná a valóságot. De ugyan ezt a kérdést feltehetném az ide firkáló S.S.Dzsóénak és Dobai úrnak is. Tisztelettel.

      Válasz
      • Mikulás

        De kedves Tóducz Úr,
        engem éppen az érzelgős híg leves vonz kevéssé, mert én a kőkemény valóságot abban látom, amit az Egyház teológiai tanítása ír.
        Most lusta vagyok részletesen beszámolni róla, de közvetlen családtagjaimnak és nekem személyesen is voltak olyan tapasztalataink, amelyek materialista-ateista alapon nem megmagyarázhatóak.
        Így hát engem nem az érdekel, hogy Mikulás mimóza lelkében milyen érzelmi folyamatok játszódnak le gyertya gyújtás közben, hanem az, hogy Mikulás hogyan enyhítheti a tisztító tűzben szenvedő, eltávozott lelkek szenvedéseit.

        Válasz
        • Tóducz

          Szép liturgia, kedves Mikulás.

          Válasz
          • Tóducz

            Ja, kedves Mikululás bácsi, elnézést, kifelejtettem, hogy végtelenül tudományos is: hittudományos.

          • Mikulás

            A teológia a tudományok királya, kedves Tóducz.
            A természet tudományok annak az Istennek az alkotását tanulmányozzák, aki az anyagi világot teremtette, az elemi részecskéktől a kémiai elemeken át a galaxisokig, az amőbáktól az emberig, a működésüket szabályozó összes természeti törvényekkel együtt.
            Na de mennyivel magasztosabb foglalkozás azt az Istent megismerni, aki a teljes természeti világot és annak törvényeit megalkotta!

          • Tóducz

            Kedves, drága és édes ámerikai Mikulás bácsi, S.S.Dzsóénál is alább tetszik igyekezni. De megértem, mert a dogmákkal nem szabad és nem lehet vitatkozni.

          • Mikulás

            Kedves Tóducz, én ugyan büszkén vállalom a katolikus egyház dogmáit, de hát a teológia teljes tudás halmazán belül a dogmák egy eléggé szűk részhalmazt képeznek.

            Például Plató, Arisztotelész, Ciceró értekezései az Isten létezésének filozófiai bizonyítékairól mindmáig fontos részét képezik teológiai tudásunknak, annyira, hogy a katolikus papok képzése ma is a klasszikus görög, római pogány filozófiával kezdődik, és csak később térnek rá Isten közvetlen kinyilatkoztatásaira, amelyek a dogmák alapját képzik.

      • Tóducz

        Kedves, édes, aranyos Mikulás bácsi, Platón, Arisztotelész a többistenes Görögországban éldegéltek Krisztus előtt. Ciceró is Krisztus előtt osztotta az észt, s a romaiaknak is számtalan istenük volt, jó részüket a görögöktől koppintották le. Ne folytassuk, hisz Ön annyira be van bigottosodva, hogy Önnek a fekete is fehér.

        Válasz
        • Mikulás

          Kedves Tóducz Úr, ne beszéljen marhaságokat. Itt ön a bigott, nem én, ha az ókori filozófusokat félresöpri egy nagyvonalú mozdulattal. Úgy tűnik, azzal sincs tisztában, hogy Plató és Arisztotelész egy Isten hívők voltak, nem több Isten hívők. Hát lássuk, kinek a magyarázata hihetőbb, Platóé és Arisztotelészé, akik szerint a világegyetemet és annak rendjét egy felsőbb elme teremtette, akit Istennek nevezünk, vagy az ateista zsidókat és forradalmárokat majmoló Tóducz magyarázata, akik szerint nincs intelligens alkotó a világegyetem nevű alkotás mögött.
          A természet tudományok pontosan abból a hitből nőttek ki, hogy az anyagi világ rendjét és törvényeit egy intelligens Isten alkotta, így hát érdemes az anyagi világot tanulmányozni, mert rend és törvények uralkodnak az anyagi világban, Isten rendje és törvényei.
          Így hát a természet tudomány a filozófia és a hittudomány alkotása, azoknak egy al-típusát képezi, bármennyire is berzenkedik Tóducz a filozófia és a hittudomány ellen.
          Szóval kedves Tóducz, itt éppen ön szenved súlyos ateista-agnosztikus típusú bigottságban, azért van úgy elvakulva. Erre jön még egy adag katolikus-ellenes bigottság, amit zsidók és protestánsok emlőin csüngve szívott magába Tóducz.
          Csak egy a probléma, az egyetem találmánya, annak orvosi karával együtt, a KATOLIKUS EGYHÁZ találmánya. Nem ateisták, nem zsidók, nem protestánsok alapították az első egyetemeket és azok orvosi karait Európában, hanem a katolikus egyház.

          Válasz
        • Mikulás

          Hát pontosan ezért rombolta le a kolozsvári protestáns csőcselék a Báthory István fejedelem által alapított Jezsuita Katolikus Egyetemet, mert ugyanúgy nem kértek a jól képzett jezsuita katolikus papok tudásából, mint Tóducz Úr. Mert egy jezsuita pap tíz évig tanul, mielőtt felszentelik és a világba küldik. Kezdve azzal a klasszikus görög és római filozófiával, amit Tóducz Úr egy legyintéssel elintézett. Mert a jezsuiták már akkor is elit voltak, intellektuális elit, akik mellett a protestánsok, reformátorok úgy néztek ki mint taknyos óvodások. Mivel pedig intellektuális alapon nem lehetett a jezsuitákat megverni, hát a nagy bölcs protestánsok jobbnak látták fizikailag porrá zúzni, földig rombolni a jezsuita egyetemet, a tudós jezsuita pap-tanárokat pedig megverték és elűzték Kolozsvárról.

          Válasz
          • Tóducz

            Kedves, édes, drága, aranyos Mikulás bácsi, há erre a beírására válaszoljanak a “protestáns csőcselék és a taknyos óvodások”. Én róm.kat. vagyok.

        • Tóducz

          Kedves, édes, drága, aranyos Mikulás bácsi, megértem bigott indulatosságát, de egy becsületes “felsőbb elme”, nevezzük azt bárkinek, bárminek, a teremtménye (találmánya) mellé csatol használati utasítást is, nem anélkül dobja piacra a teremtményét, hogy a felhasználók, majd fedezzék fel újból azt, amit már ő felfedezett. Mikulás úr, orvostörténelemből is elégtelen tudomány van a puttonyában, hisz Kínában i.e. 2. évezredben már állami fizetéssel rendelkező, papoktól teljesen független, orvosi kar működött. Egyiptomban a fáraóknak, csak a megfelelő iskolát végzett saját világi orvosaik voltak. Az ókori Görögországban is világi orvoslás volt, csak a megfelelő iskolát végzett világi személyek gyógyíthattak. Hippokratész (Kr.e. 460-377) a kószi orvosi iskola vezetője volt. Stb.

          Válasz
  5. Dr.Fikker János

    Fikker János:

    Mindenszentek-Halottak Napja

    Szívemben élnek, akiket szeretek!
    Az élők is, és a holtak,akik voltak…

    Ott vannak Ők, a gyertyalobogásban,
    mécsek fényében, foszló lángban…

    Az élők, akik ma, gyertyát gyújtanak,
    a holtak, akikre nem süt már a Nap…

    A testük, földben, lelkük, messze már,
    de érintésük, olykor ránk talál…

    Üzennek Ők, most itt vannak velünk,
    találkozunk, hisz, mi is elmegyünk…

    Születésünknek célja a Halál,
    az Istenünk, minket is vissza vár…

    Élők, és Holtak, mind egyek vagyunk,
    az elmúlásban, összetartozunk…

    A temetőkben , Mindenszentek Napján,
    és aztán holnap, a Halottak hantján,

    emlékezünk , lobogó fényben várjuk,
    hogy megérintsen, visszatérő árnyuk,

    halottainknak, akik a TEGNAP voltak,
    akik szerettek, akik szóltak…

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük