Vladimir Putin / Theresa May – Fotó: express.co.uk

Theresa May brit miniszterelnök szerint eddig 25 ország utasított ki orosz diplomatákat, válaszul az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt.

May a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság keddi meghallgatásán elmondta: egy nap alatt héttel nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek orosz diplomatákat szólítottak fel távozásra.

Theresa May elismeréssel szólt Nagy-Britannia nemzetközi támogatottságáról, hozzátette ugyanakkor: itt nem csupán Nagy-Britannia támogatásáról van szó, hanem a többi ország nemzetbiztonsági érdekeiről is.

Nagy-Britannia már a mérgezéses incidens után néhány nappal kiutasított 23 – a brit hatóságok szerint hírszerzési tevékenységet folytató – orosz diplomatát; ők már el is utaztak Londonból.

Moszkva nem sokkal később ugyanennyi brit diplomatát szólított fel távozásra, emellett elrendelte a szentpétervári brit konzulátus bezárását, és leállíttatta Oroszország területén a világ több mint száz országában kulturális és oktatási tevékenységet folytató British Council tevékenységét.

London gyilkossági kísérletnek tartja Szkripal és lánya megmérgezését, amelyért Oroszországot tekinti felelősnek.
Moszkva azonban határozottan tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, és többször felajánlotta együttműködését Londonnak az eset kivizsgálásában, de ehhez kézzelfogható bizonyítékokat követel a brit féltől.

Arra a kérdésre, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálják-e az olyan, "orosz ügynökségekhez köthető" online tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a nagy-britanniai választásokba vagy a brit EU-tagságról tartott népszavazásba, a brit kormányfő a keddi bizottsági meghallgatáson csak annyit mondott: London tudja, hogy Oroszország más országokban kísérletet tett ilyen beavatkozásra, de a brit kormánynak jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy volt-e "sikeres" orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszer tevékenységébe is.

A kérdést firtató képviselő, a londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins különböző brit és amerikai egyetemi kutatóintézetek adatait idézve azt mondta, hogy 400 és 125 ezer közé tehető azoknak az oroszországi kötődésű, "célzott" tevékenységű Twitter-profiloknak a száma, amelyek aktívak voltak  az EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos győzelmével végződött – referendum kampányidőszakában, utána eltűntek.

Theresa May megismételte: Londonnak ez idő szerint nincs bizonyítéka a brit demokratikus eljárásrendbe történt sikeres orosz beavatkozásra. Hozzátette: ha felmerülne ilyen bizonyíték, arra  a brit kormány "robusztus válaszlépésekkel" reagálna.

A brit védelmi kiadások növelésének lehetőségére vonatkozó kérdésre a brit kormányfő azt mondta: jelenleg a brit védelmi költségvetés a második legmagasabb a NATO-n belül az Egyesült Államok után, és Nagy-Britannia egyike annak a mindössze hat NATO-tagállamnak, amelyek GDP-arányos védelmi kiadásai elérik a NATO által hivatalosan kitűzött 2 százalékos minimumcélt.

Az éves brit védelmi költségvetés jelenleg 36 milliárd font (csaknem 13 ezer milliárd forint), és a tervek szerint ez a parlamenti időszak végéig 40 milliárd fontra emelkedik – mondta Theresa May a keddi meghallgatáson.

Arra a kérdésre, hogy "az orosz stratégiai fenyegetésre" válaszul Nagy-Britannia nem fontolgatja-e az európai NATO-országokban állomásozó haderőinek létszámnövelését, a brit miniszterelnök elmondta: jelenleg is Nagy-Britannia áll az Észtországba telepített NATO-kontingens élén, és képviselteti magát a Lengyelországban tevékenykedő NATO-kötelékben is.

Kertész Róbert / MTI