Fotó: Vörös Ábel, Sepsiszentgyörgy

Elmentem határozott léptekkel egykori iskolámig szombat este. Megélni akartam valamit, így, igekötősen, megélni a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium legújabb megaláztatásának látványát, ha már megértem. Fejem fölött kemény, fekete fellegek az októberi égen, idelenn pedig nézem a kollégium bronz névtáblájának helyét. Bennem is fellegek, de legalább tudom, mitől sötétebb odabenn még a tegnapnál is a jelen.

Románia nyughatatlan, nem bír elviselni egy hetet, egy napot, hogy belénk, felénk ne rúgna. Kiadta a parancsot, levetette a Mikó bejáratától az intézet névtábláját, nincs ott immár, hogy REFORMÁTUS SZÉKELY MIKÓ KOLLÉGIUM. Az egek nem szakadoznak le a látványból, magam is csak állok, s gondolkodom a tábla helyét nézvén. Négy lány áll meg majdnem mellettem, ugyanazt nézik, pisszenés sincs, semmi. Pár méterrel odébb Csutak Vilmos egykori igazgató szobra. Ő is néma. És vonulnak fölöttem fellegek sötétjével, de sosem fellengzősen a tanár urak, tanárnők.

Rektor úr, nekem ma sem pihenőm az ágyam… – oldódik bennem súlyában a vers, melyet az Ő emlékére írtam megboldogult ifjú koromban. Brassó román táblabírái fölülvizsgálták ismét – hányadszor, egek? – a még itthoni magyarság jogát az anyanyelvéhez, jogát a szóhoz és a hanghoz, jogunkat a vízhez, melyet az egekből imázzuk le esztendőről esztendőre, hogy lenne enni kevés kenyerünk.

Kapaszkodom kétujjnyi jegyzetfüzetembe meg egy tollba. A kapus meredten néz a ketrecéből, mozdulatlanul. Valamit cselekednem kell. Valamit igenelni, valamit tagadni, megtagadni valamit, ahogy ebben az épületben egykor magam is megfogadtam valamit. A bronz névtábla elillant az októberi levelekkel, maradt helyén a sok szegecs. Hány lehet? Első sorban 13, másodikban 15, majd 14, 16… Rektor úr! Van-e jelképértéke a számoknak emitt és éppen most? Van-e? Aztán 12 és végül – ismét 13!

Az első meg az utolsó sorban a szerencsétlen tizenhármas. Rektor úr, összesen 83 néma szög az iskolám falában. Szerepüket veszítették. Ők 83-an jelképértékűek bennem, ameddig még eléldegélek ezen a parton.

Czegő Zoltán / Székely Hírmondó

10 hozzászólás

  1. antal m.

    Dobai Úr! Érthető, – nem szeretek úgymond, csaholni-ugatni-támadni!
    Tóducz Úr!-Népi-értelmiségi kapcsolat építésre gondoltam!
    Remélem, minden rendjén! Tisztelettel.

    Válasz
  2. antal m.

    Dobai Úr! Nem keveredhetek bele az állításaiba! Nekem ismeretlenek a ,,szög,, ütések!
    Úgy Önt és Tóducz-ot is bizalmasoknak értékelem. Ha bennem megingott az Önök bizalma, azt megtehetik,- ha bizonyítják is! KUVASZSÁG MENTES ÉLETET SZERETTEM!

    Válasz
    • Dobai

      Nem kell mindent szívre venni Mihály bátyám.
      Probálja meg tudőre.
      Ha az ember közösségi oldalakra látogat,
      akkor fel kell készülnie arra, hogy egy
      kis csipkedést, kritikát is kap.
      A kritika pedig jobbá, sikeresebbé teszi az embert.

      Válasz
      • Sorok-Soros

        Igy van Dobai ur. Aki nem birja a forrosagot,ne menjen dolgozni a peksegbe,vagy a kovacsmuhelybe,se a koho melle. Nem is a kritikaval van baj,hanem a megnemszuno ocsarlassal. Tobb mint tizenoteve latogatom az oldalt es elsoperctol ellensegesen fogadtak miutan megtudtak,hogy Kanadaban elek. azota is mindennek elhordanak,pedig egyikuk sem ismer,es fogalma sincs arrol,hogy mit tudok,mit csinaltam,mitertem el,mint tobb tizezer honfitarsunk. Persze a beirasok kozt,sokszor a valosagot ugy tuntetem fel mintha abbol elnek,de mindeggyiket csinaltam,mert ha akarat van meg hozzaertes,minnden mesterseget meglehet tanulni. I have the skill,and the will,mindig azt mondom. Megvan a tudasom es az akaratom,hogy csinaljam!!! Altalaban minden megtudok csinalni amit akarok. Egyebkent 99%-a a erdelyieknek sikeres,es mint az egyik ismerosom mondta,ha valaki erdelyi akkor mindenhez kell ertsen. De az aki csak a kepernyo elott tolti a nap 20 orajat,es mindenkit kutyahoz hasonlit a maga is kutya,azert is ugat allandoan. Csak nem veszi eszre,hogy senki sem torodik a bofogeseivel. Mindenesetre az lehet,hogy erdelyben el,de az eszjarasa az nem erdelyi az biztos.

        Válasz
    • Tóducz

      antal m., pedig a kuvasz, a puli, a komondor és a magyar vizsla, no meg az erdélyi kopó mellett, a legmagyarabb kutyák! Tisztelettel.

      Válasz
  3. antal m.

    Dobai ! Valószínű, ha ismerné vagy olvasta volna Czegő Zoltán több írását nem kérdőjelezné meg neki a használt ,,szög,,-ét! Mind építő nekem tiszta a szög úgy mint a szeg gyakorlati használata! Kalapáccsal szeget verünk a falba,- derékszög, az a nagyon használt vinkli! Sok esetben tejfel helyet tejföl szót használunk, egyaránt helyes. Alakváltozatokról mindkettő használata helyes!

    Válasz
    • Dobai

      antalm. bácsi, nem ütőtt egyetlen szöget sem a falba, mert
      az első kalapácsütésnél oda lapította az ujját a falhoz.
      Azóta csak árecsettel(ragasztó) dolgozik.
      Ami nekem szöget üt a fejembe az, hogy a kedves újságírók
      soha nem cikeznek a valós problémákról.
      Pl. arról, hogy milyen nemzetiségű volt az a ürge aki
      jelentgetett jobbra balra és emiatt a Mikót visszaállamosították?
      Vagy arról, hogy milyen nemzetiségű volt az aki
      hangfelvételt készített, árulkodott a hatóságoknál
      és emiatt az a két szerencsétlen most rácsok mögött ül.
      Már ideje lenne meglátni a fáktól az erdőt embörök!

      Válasz
      • Tóducz

        Kedves Dobai úr, S.S.Dzsóékkal és antal m.-ekekkel nem valószínű!

        Válasz
  4. Dobai

    És hány fokos szögek voltak? 45,90 180? Erdélyben még az ük-ükapáinknak
    az ükapja is szeget ütőtt a falba. Ja, értem kezdünk elmagyar-magyarosódni.
    Ami lényegében nem rossz, csak megvan a hátránya is, mert egyesek közülünk
    (akik odaát migráltak) annyira elmagyarmagyarosodtak, hogy az állampolgárságra
    is nemmel szavaztak annak idején.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük