Szörényi Levente vasárnap lesz 75 éves

Szörényi Levente / Fotó: Koszticsák Szilárd

Április 26-án ünnepli 75. születésnapját Szörényi Levente zeneszerző, gitáros, szövegíró, énekes, író, borász és műkedvelő régész.

Több mint öt évtizedes előadói, zeneszerzői és szövegíró munkásságának gyümölcsei felnövekvő nemzedékek egymásutánjában ültették el a nemzeti érzés magvait, és tartották a lelket. Rockoperái, zenekari és kórus-, valamint színpadi művei belopták magukat a magyarság szívébe, és ma is a legismertebbek közé tartoznak.

Zenei pályafutása 1962-ben vette kezdetét, amikor a Mediterrán névre keresztelt zenei csapat tagjaként, a Ki Mit Tud országos kulturális tehetségkutató verseny elődöntőjéig jutott. 1963– 64-ben a Balassa együttessel növeli népszerűségét, de az igazi áttörést az Illés zenekarral éri el, amelybe 1965-ben lépett be. Általuk születtek meg az első magyar nyelvű beat nóták (1965), amelyek zenei szerzője Szörényi Levente, szövegírója Bródy János volt. Innen már egyenes út vezetett a sikerhez. A Még fáj minden csók című dalukkal II. díjat nyertek az 1966-os Táncdalfesztiválon, 1968-ban azonban már ők vitték el a pálmát, Amikor én még kissrác voltam című szerzeményük előadásának köszönhetően.

A fellépések mellett egymás után jelentek meg a kis és nagylemezeik, a rádió által éterbe röpített dalaik slágereké váltak és az egész ország dúdolta ezeket. Felfedezte őket a filmipar, ráadásul 1970-ben 10 napot a beatzene hazájában, Angliában koncertezhettek, ahol a közönségen kívül a kritika is kedvezően fogadta a fellépéseiket. 1973-ban jelent meg Utazás című első önálló nagylemeze, 1974–1984 között a Fonográf együttes alapító tagjaként folytatja társaival együtt diadalmenetét a magyar beatzene göröngyös útján.

Legnépszerűbb és máig játszott műve a kommunizmusban elfojtott magyarságtudatot újraélesztő és felmutató István, a király című rockopera (zene: Szörényi Levente, szöveg: Bródy János), amely legújabban a Nemzeti Alaptanterv részévé vált. Bemutatója 1983. augusztus 18-án volt Budapesten a városligeti szánkózódombon, amit a nép ennek tiszteletére Királydombra keresztelt, és ma már hivatalosan is így nevezik. Ezt a Kőműves Kelemen rockballada előzte meg (1982), és mások mellett Attila – Isten kardja, Veled, Uram!, valamint Árpád népe történelmi rockoperák követtek. Több magyar játékfilm zeneszerzője és történelmi témájú könyv írója. Ugyanakkor borászként és régészként is kutatja, keresi a magyar igazságot.

Munkásságát számtalan, köztük Erkel Ferenc (1993), Magyar örökség (1995), Kossuth- (az Illés együttes tagjaival közösen) és Jubileumi Prima Primissima díjjal jutalmazták. Legutóbb az Emberi Méltóság Tanácsa által alapított Emberi Méltóságért díjat vehette át (2020. február 22).

Nagyon megroppant a magyarság, ezért fel kell tenni a kérdést, van-e bennünk annyi hittartalék, hogy képesek legyünk a túlélésre. Ennek felélesztéséhez, valamint megerősítéséhez pedig minden olyan ember hozzájárulhat, aki a saját munkájával, működésével, hivatásával, szakmájával, erkölcsi erényeivel képes bebizonyítani, hogy érdemes önmagunkban és egymásban hinni. És a valós múltunkat is csak ekkor ismerhetjük meg, és elemezhetjük annak értékeit. Illetve, ha leszámolunk egymás elárultatásával – fejtette ki az Echo TV-ben Csóti Györggyel 2005-ben folytatott beszélgetésében a rockoperáiban általa feszegetett nemzeti kérdésekről.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

2 hozzászólás

  1. TÓDUCZ

    Éltesse, nemzeti basavás!

    Válasz
  2. Igazmondó juhász

    Isten éltesse!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük