Szútori harangmentés: Utolsó harangszó egy elveszett közösségért

A szútori templom napjainkban (Fotó: Gombaszögi Nyári Tábor, facebook)

A gömöri falu etnikai és vallási összetétele jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben. A korábban jelentős református gyülekezet szétszóródott, a templom megüresedett, ami mozdítható volt, a tetőszerkezettel együtt, már rég elvitték, így az épület állapota katasztrofálissá vált. A két harang évek óta némán csüng, és csak idő kérdése, hogy mikor tűnnek el, vagy dől rájuk a torony.

A Gombaszögi Nyári Tábor szervezőinek célja, hogy Gömör és a Felvidék távolabbi szegleteinek értékeit bemutassák, a mára elfeledett kulturális és ipartörténeti emlékeit szervesen beépítsék a parkba.

Hasonló kezdeményezéssel került át tavaly Tompa Mihály feketehegyfürdői lerombolt szobrának talapzata, amelyre az eredeti alapján új szobor került. Korábban egy csaknem százéves cakói pajtát hoztak át a szervezők Gombaszögre, és éledt újjá, mint a tábor színháza. A valaha volt művelődési táborok kopjafáiból álló park mára már huszonegyet számlál. De számos más elfeledett emlék is felújításra került és kapott új otthont a gombaszögi kempingben, így több kidőlt határ- és kilométerkő és egy tizenkét tonnás ipartörténeti jelentőségű lendkerék is.

Ugyanakkor a gombaszögi völgy is bővelkedik történelmi emlékekben, amelyek feltárása és látogathatóvá tétele szintén szerepel a fő célkitűzések között: tavaly tavasszal egy 14. századi kőfejtőt tisztítottak meg a szervezők, és tettek hozzáférhetővé, ősszel pedig a Magyar Kormány támogatásával megvásárolták a középkori gombaszögi pálos monostor romjait, ahol hamarosan régészeti feltárás veszi kezdetét, és már a közeljövőben egy romkertben válnak láthatóvá a hétszáz éves falak.

A megmentésre kerülő harangok tehát Gombaszögön új otthont kapnak, hogy ott betölthessék eredeti céljukat és újra szólhassanak. Mindezt azon a helyen, ahová nyaranta a legnagyobb felvidéki magyar ifjúsági rendezvény révén több ezer fiatal látogat el, hogy együtt lehessen, művelődjön és szórakozzon.

Szútori harangmentés: Utolsó harangszó egy elveszett közösségért
A harang még meg van (Fotó: Orosz Örs, facebook)

200 éven át szolgálták a szútori közösséget, azonban napjainkra a templom fosztogatók martalékává vált

„Már Krasznahorkaváralján is volt egy olyan felvetés, hogy a táboron belül létrehozzunk egy szakrális teret. Gombaszögön első perctől terveztük e tér kialakítását, hogy ne a pajtában kelljen istentiszteleteket tartani. Ezen a vonalon továbbhaladva eljutottunk a pusztuló pálos kolostorhoz, amely még nem volt soha feltárva. Olyan is előfordult, hogy pár éve bágerral elmartak az alapjaiból. Égető volt a beavatkozás. A magyar kormány segítségének köszönhetően megvettük a kolostort. A régésztől, amikor kint volt, egy új dolgot tudtunk meg, mégpedig, hogy ennek az építménynek volt tornya is. Ezen a héten két hegymászóval feljutottunk a harangokhoz, és bebizonyosodott, hogy a harang megvan, illetve nem is egy, hanem két harang található a templomban. Ezt követően elkezdődtek a tárgyalások a jánosi gyülekezettel, és a református egyház teljes mértékben támogatja, hogy ily módon megmentésre kerüljenek ezek a harangok. Utoljára január 21-én harangoznak majd ezekkel a harangokkal eredeti helyükön, amelyek 200 éven át szolgálták az ottani közösséget. Ezzel a szomorú eseménnyel szeretnénk arra is felhívni a figyelmet, hogy ha nem figyelünk oda, akkor ezek az értékeink, apáink öröksége veszendő, és fontos megőrizni azokat eredeti helyükön. Ebben az esetben azonban a fosztogatók martalékává vált a templom. Részeit felhasználták tűzifának, az első világháborús emléktáblát szétzúzták, úgyhogy egyértelművé vált, hogy az utolsó megmenthető részét ilyen formában mentsük meg, mert előbb vagy utóbb el fognak onnan tűnni. Az utolsó istentisztelet után leengedjük őket, és elszállítjuk Gombaszögre, ahol az egykori pálos kolostor tornya helyett készülő haranglábban kapnak helyet” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke.

A harangok levétele a múlt szomorú lezárása, de értékeinek jövőbemutató megőrzése is egyben. Az utolsó istentiszteleten, amelyre január 21-én, 11.00 órai kezdettel kerül sor a szútori templom mellett, jelen lesznek a református egyház és a templomot jelenleg birtokló jánosi gyülekezet tagjai és az elszármazott utolsó szútoriak.

10.30-kor, húsz évnyi hallgatás után utoljára fognak megszólalni a harangok Szútor felett, hogy aztán 11 órakor örökre elhallgassanak.

A 11.00 órakor kezdődő rendhagyó istentiszteleten igét hirdet Bihari Richárd jánosi lelkipásztor, beszédet mondanak Nagy Ákos Róbert, gömöri esperes és Orosz Örs, a Gombaszög Tábor főszervezője. B. Kovács István pedig a szútori református gyülekezetről ad történelmi áttekintést.

Ezt követően a gombaszögi csapat alpinistái leengedik a torony két harangját, majd felújítás céljából elszállítják őket. A szervezők sok szeretettel várnak mindenkit, aki tanúja szeretne lenni ennek az értékmentő kezdeményezésnek.

A nagyközönség a harangokat 2018. július 17-én láthatja újra Gombaszögön, ahol a tábor nyitónapján újraszentelik azokat a pálos monostorrom közvetlen közelében felállításra kerülő haranglábon. További képek a harangmentésről megtekinthető ITT.A gömöri motívumokat hordozó keményfa építmény elkészítésével a szervezők Baffy Lajos és Ulman István fafaragó mestereket bízták meg. A harangok a Jánosi Gyülekezet tulajdonában maradnak, további sorsukról szerződésben rendelkeznek, mely egyfelől a Sine Metu Polgári Társulás, másfelől a Jánosi Gyülekezet közt kerül aláírásra a január 21-i ceremónia végén.

Felvidék.ma

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük