Fotó: Bedő Zoltán

Parlamenti együttműködési megállapodást írt alá hétfőn Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Ludovic Orban miniszterelnök-jelölttel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) beiktatásra váró kormányának támogatásáról. A sajtóban felröppent hír olvastán úgy jártam, mint a mesebeli király, akinek az egyik szeme sír, a másik pedig nevet.

Örülök, hogy sikerült egyezségre jutni, mert napjaink Romániájában ez már önmagában is eredménynek számít. Mint ahogy annak is örülök, hogy a fél-magyar létére többször is ellenünk szóló liberális pártvezér hajlandónak mutatkozik érvényt szerezni a kisebbségi jogokra vonatkozó hazai törvényeknek és nemzetközi szerződéseknek. Igaz ugyan, hogy ezt nem jószántából, hanem a sikeres kormányalakítás kényszere alatt teszi, de hát a politika az alkuk megkötésének és engedmények kicsikarásának a művészete.

Hiányolom viszont, hogy az egyezség csak általánosságban érinti a jogainkat, és nem foglalták bele tételesen súlyos sérelmeinknek az orvoslását. Például a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti kar létrehozását Marosvásárhelyen, a bizonyítékok nélkül elítélt és börtönben sínylődő Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását, valamint az úzvölgyi magyar katonai temető eredeti állapotának a visszaállítását. Hiszen ezek és mellettük még legalább kéttucatnyi gondunk megoldása életbevágóan fontos a jövőnk, biztonságunk, önbecsülésünk és nem utolsó sorban az igazság érvényesítése szempontjából.

A mindenkori román politikusokkal szemben különben is csak pontosan és egyértelműen szabad fogalmazni. Ennek hiányában ugyanis lehetőséget adunk nekik a vállalt kötelezettségek alóli kibúvásra és szószegésre, amire ők amúgy is hajlamosak, amint azt a mögöttünk hagyott 100 esztendő eseményei is bizonyítják. Gondoljunk csak az Osztrák–Magyar Monarchiával kötött szerződések felrúgására, a gyulafehérvári pontok semmibe vételére vagy a kommunizmus idején tőlünk elkobzott javak visszaszolgáltatásának az elodázására. Fel kell sorolni tehát a jogos követeléseinket, és csak abban az esetben támogatni bárkit, ha kötelezettséget vállal a teljesítésükre.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

9 hozzászólás

  1. mozes

    Hunor a Marosvásárhelyi egyetem is marad ,de lesz Székelyföldnek is orvosi egyeteme Csíkszeredában és ezt sokan tudják, itt Arafat nem fog aratni!

    Válasz
    • Tóducz

      mozes úr, Azamfirei!

      Válasz
  2. mozes

    Legyünk optimisták ,mert a napunk rövidesen ránk süt! A soviniszta magyarságot gyűlölöket rövidesen lefogják léptetni! A normális Román politikusok ezeket a pilótákat szépen félre rakják. Román parlament-kormányát a Náto ipari cég fogja irányítani . Putyin is Budapesten nyíltan megmondta,hogy nekik nem mindegy látni,hallani ,hogy sakkoznak a határon kívüli Magyarokkal !

    Válasz
    • pali

      @ mozes,….megmondanad pontiosan,hogy ezt hol olvashatom ???

      Válasz
    • Tóducz

      mozes úr, kívánok önnek kellemes optimizmust és jó sok napsütést, de a Rares Bogdanokat, a Ludovic Orbanokat nem épp a magyart simogatok között tartják számon.

      Válasz
  3. Pianista

    Egy fiatalkori József Attila töredék jut eszembe: “Minden külön értesités helyett:Tőke és fasizmus jegyesek “

    Válasz
  4. antal m.

    Számtalanszor embereink, pártjaink mindenike bebizonyította azt, hogy lojálisak vagyunk az ország minden ügyében! De majdnem mindig becsapódtunk, az az már bizalmat is veszítettük, – de mindig tovább halad a reményünk is!
    De ha, kivonulnánk a parlamentből, a többség még meg is tapsolná, fel adnánk minden küzdelmet!?! Bízni és küzdeni kell tovább, – itt kitérés nem lehet! Az idő, csak meg oldja a keserveinket egykor!?……….Ha ki bírhatnánk?…….

    Válasz
  5. Rozsnyai LÁszló

    Így van.

    Válasz
  6. Tóducz

    Kik tanuljanak, a számtalanszor megbukott vezetőink vezetői tudásból?

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük