A helyhatósági választások apropóján új, interaktív rangsort dolgozott ki az Erdélystat, amelyben a romániai városok és az erdélyi községek önkormányzatainak jövedelme hasonlítható össze.
A teljes bevételek mellett megtekinthető a települések saját jövedelme (az adók helyben maradt része), a megyei és országos visszaosztásokból származó bevételek, illetve az Európai Uniós forrásokból származó támogatások. A rangsor a 2009 és a 2019 közti időszakra vonatkozik, ezen belül három periódus is összehasonlítható: 2009–2012, 2013–2016, illetve 2017–2019. Az adatvizualizációs megoldásnak köszönhetően többféle szűrő alapján is megjeleníthető a települések rangsora, a jövedelemtípusok mellett a városok mérete, régiók, megyék, illetve a magyar lakosság aránya szerint is. Az adatok forrását a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium honlapján közölt adatfájlok képezik.
A 2009 és 2019 közti időszak összesített adatai szerint a romániai nagyvárosok (összesen 19) közül Nagyvárad egy főre eső teljes önkormányzati jövedelmei a legkiemelkedőbbek, részben annak köszönhetően, hogy itt a legmagasabb az uniós bevételek összege is.
A saját jövedelmek alapján az első öt nagyváros Nagyszeben, Arad, Kolozsvár, Brassó, illetve Konstanca. Az erdélyi nagyvárosok további helyezése: Temesvár (6), Marosvásárhely (7), Nagyvárad (9), Szatmárnémeti (13), Nagybánya (17). Az elmúlt három évben Nagyvárad, Nagyszeben és Szatmárnémeti javított számottevően a pozícióján, ezekben a városokban 20% feletti volt az egy főre eső saját jövedelem növekedése a 2013 és 2016 közti periódushoz képest.
A közepes méretű, húsz- és százezer lakos közötti (összesen 75), jelentősebb magyar lakosságú városok helyezése saját jövedelmek szerint: Medgyes (6), Déva (7), Csíkszereda (9), Beszterce (13), Zilah (19), Sepsiszentgyörgy (22), Segesvár (27), Nagykároly (29), Székelyudvarhely (30), Lugos (32), Dés (33), Szászrégen (42), Torda (45), Máramarossziget (51), Négyfalu (56), Szamosújvár (60), Vajdahunyad (61), Nagyenyed (62), Dicsőszentmárton (65).
A húsz magyar többségű város rangsora a 2009 és 2019 közti időszakra vonatkozóan az egy főre eső saját jövedelmek szerint: Borszék, Tusnádfürdő, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Nagykároly, Székelyudvarhely, Szováta, Kovászna, Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Érmihályfalva, Szilágycseh, Barót, Sárköz, Erdőszentgyörgy, Szentegyháza, Nyárádszereda, Székelyhíd. Az egy lakosra jutó uniós források lehívásában Borszék, Kovászna és Nagykároly emelkedik ki, bár a tizenegy év összesített adatai szerint sehol sem éri el ennek összege az évi egymillió eurót.
A községek esetében csak az erdélyi régió településeire fókuszál a toplista. Egy főre eső saját jövedelmek alapján a 177 magyar többségű községek első tíz helyezettje: Bors, Koronka, Mezőfény, Bihar, Kézdialmás, Szilágynagyfalu, Tordaszentlászló, Nagyzerénd, Esztelnek és Csíkszentkirály.
A községi adatok értelmezhetőségi lehetőségét egy példa segítségével szemléltetjük. Erre a célra Tordaszentlászót választottuk ki, mivel ennek a községnek az adatlapját tekintették meg eddig a legtöbben az Erdélystat honlapján. A 2009 és 2019 közti periódusra számolt egy lakosra jutó teljes jövedelem alapján Tordaszentlászló csupán a 67. a 75 Kolozs megyei község közül. Miközben saját erőforrásait tekintve kiemelkedőnek tekinthető (9. helyezett), addig mind a visszaosztott (69. helyezett), mind pedig az uniós bevételek alapján (72. helyezett) gyengén teljesített az elmúlt tizenegy évben. Az elemzett periódusban az önkormányzat költségvetésébe alig 100 000 eurónyi uniós pénz folyt be. Időben vizsgálva is inkább negatív tendencia érvényesül, míg 2009 és 2012 között 42., 2013 és 2016 között a 68., 2017 és2019 között pedig a 71. helyen szerepel. A hat Kolozs megyei magyar többségű település közül az összesített jövedelmek szerint jelenleg az utolsó pozíció a Tordaszentlászlóé, az első három helyezett Kalotaszentkirály, Várfalva és Körösfő.
Az interaktív rangsor ezen a linken elérhető, javasolt a desktopon való megtekintés. A rangsorral egyidőben frissültek a települési adatlapok is az Erdélystaton, az önkormányzatok költségvetése kiegészült a 2018-as és 2019-es adatokkal.