Temesvár 30: fókuszban a magyar–román kapcsolatok

Eckstein-Kovács Péter, Brîndușa Armanca és Florian Mihalcea

A Temesvári Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának amfiteátrumában immár hetedik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az immár hagyományosnak számító román–magyar konferenciáját.

A tanácskozás résztvevői a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából tekintették át, hogy a romániai forradalmat követő időszakban miként alakultak a román–magyar kapcsolatok – ismertette közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.

Tőkés László, az EMNT elnöke rámutatott: a nacionálkommunista visszarendeződés viszonyai közepette a román politikai osztály nem tanúsított fogadókészséget a román–magyar párbeszéd iránt, s a hozzá idomuló RMDSZ-vezérkar a későbbiekben párbeszéd helyett szintén beérte a „pártbeszéddel”. „Ezen előzményeket szem előtt tartva elégtétellel tölt el, hogy 2013-mal kezdődően az EMNT a román–magyar konferenciák hagyományát meghonosította. Ha nem is dicsekedhetünk nagy horderejű eredményekkel, a párbeszéd jelképes erejű eszméjének és politikai programjának az éltetését rendkívüli fontosságúnak tartjuk” – mondta Tőkés László, majd felelevenítette 1989 szabadító karácsonyát, amikor Temesváron egymással vállvetve szállt szembe az istentelen és embertelen diktatúrával román és magyar. Utóbb a demokratikus látszat alatt újraszerveződő titkosszolgálat, a Securitate megbontotta a testvéri szövetséget, a Ion Iliescu nevéhez kapcsolódó ellenforradalmi diverzió által megszervezett marosvásárhelyi fekete március pedig az úgynevezett magyar kártya bevetésével újból szembefordította egymással a románokat és a magyarokat.

„A fennálló romániai viszonyok között aligha van esély bármiféle mértékadó román–magyar párbeszédre. A Ceauşescu homogenizációs politikáját megalapozó, dogmatikus és nacionalista, hivatalos történelmi emlékezetpolitika terén az eltelt harminc esztendőben szinte semmi nem történt. Rendkívül káros, hogy a befagyott történelmi konfliktushelyzeten túlmenően román részről aktuálpolitikai téren sem mutatkozik semmi hajlandóság a párbeszédre. Erre nézve igencsak jellemző, hogy a román politikai pártoknak az égvilágon semmi üzenetük és mondanivalójuk nincsen a másfél milliónyi erdélyi magyar közösség számára. Ezt tapasztalhattuk legutóbb is, az államelnök-választáson” – hangsúlyozta Tőkés László. Szerinte a forradalmat eltérítő államcsíny a magyar közösség számára is nacionálkommunista restaurációt eredményezett.

„Nekünk, a párbeszéd elkötelezett híveinek, többszörösen hátrányos helyzetünk és a kedvezőtlen politikai közállapotok ellenére, a román–magyar kapcsolatok viszonylatában is töretlenül követnünk kell a Temesvári Kiáltvány irányvonalát, és annak 4. pontja értelmében, valamint Temesvár – eredeti – szellemében folytatnunk kell békés forradalmunkat” – mondta az EMNT elnöke.

Az EMNT sajtóirodájának beszámolója szerint Vekov Károly történész elmondta: Temesváron harminc évvel ezelőtt felismerték, hogy a valódi ellenség a kommunista diktatúra, s románok és magyarok megértették, a béke és nyugalom csak együtt biztosítható. A történész ezt követően Temesvár méltatlanul elfeledett szülöttje, az 1958-ban „a román állam megdöntésére irányuló szervezkedés” miatt kivégzett Szoboszlay Aladár római katolikus lelkészről, az általa elképzelt román–magyar konföderációról tartott előadást.

Az első kerekasztal-beszélgetés mo­derátoraként Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: első alkalommal szerveztek román–magyar konferenciát Temesváron, s véleménye szerint az elmúlt harminc év történéseinek összegzése szempontjából szimbolikus helyszínnek tekinthető a bánsági város, hiszen az a romániai rendszerváltás meghatározó helyszíne és a forradalom kiindulópontja.

Ramona Băluțescu újságíró, író hangsúlyozta: a román–magyar kapcsolatokban kölcsönös odafigyelésre van szükség, s véleménye szerint az egyházi élet számos olyan fórumot kínál románoknak és magyaroknak egyaránt, ahol a kultúrák találkozhatnak, s az ökuménia jegyében ismerhetik meg egymás értékeit. A sajtóban dolgozó kollégáival közösen olyan ötletbörzék létrehozását tervezik, amelyek során bizonyos, a nemzeti és felekezeti kisebbségeket érintő témáknak biztosíthatnak nagyobb láthatóságot a román nyelvű sajtóban.

Eckstein-Kovács Péter jogász hozzászólásában hangsúlyozta: kiemelt jelentőséggel bírnak a román–magyar államközi kapcsolatok, s e tekintetben még bőven van tennivalója mindkét félnek, hiszen közös érdek, hogy a két ország – Románia és Magyarország – együttműködjön s a lehető legjobb viszonyban legyen egymással.

Brîndușa Armanca egyetemi tanár, újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a románságnak és a magyarságnak közös történelme (is) van, így kiemelten fontos azok ismerete. Rámutatott: a közbeszédet mind a mai napig igyekeznek befolyásolni olyan erők, amelyek mögött – direkt vagy indirekt módon – a Securitate jelenbe átmenekített emberei állnak.

Florian Mihalcea újságíró, a Temesvár Társaság elnöke a harminc évvel ezelőtti temesvári eseményekre emlékezve felidézett egy paradoxont: december 16-án a Tőkés László mellett kiálló románok a jelenlegi román himnuszt énekelték, mely ugyanakkor közismerten magyarellenes. Mihalcea szerint a román–magyar kapcsolatokról zajló párbeszédet mentesíteni kell a tabuktól, s ehhez elengedhetetlennek tartja az olyan konferenciákat és pódiumbeszélgetéseket, mint amilyenek az EMNT szervezésében évről évre megvalósulnak.

Angela Tocilă író, publicista rámutatott: erdélyiekként harminc évvel a rendszerváltás után is arra kényszerülünk, hogy elmagyarázzuk: interetnikus kapcsolataink a normalitást jelentik, megfelelő oktatás és párbeszéd hiányában pedig mára már oda jutottunk, hogy a fiatalabb nemzedékek körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a kommunizmus eszméi.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint az autonómia lehet az egyetlen megoldás, mely az erdélyi magyarságot közösségként integrálhatja a román társadalomba. Toró felhívta a figyelmet arra, hogy a román nemzetpolitika egyénenként hajlandó befogadni a kisebbségek tagjait, míg a magyar nemzetpolitikai paradigma értelmében a magyarság közösségként akar integrálódni.

A második panelbeszélgetésen, amelyet Kása Zsolt, a Temesvári Magyar Napok főszervezője vezetett, Antal Tibor, a Magyar–román találkozások elnevezésű Facebook-oldal működtetője bemutatta internetes kezdeményezését, melynek célja, hogy felmutassa azokat a metszéspontokat, amelyeken a román és a magyar kultúra, valamint történelem találkozik. Daniel Vighi egyetemi tanár, író, publicista hangsúlyozta: nemcsak a jövőnk, de a történelmi múltunk is közös, így románoknak és magyaroknak azért kell dolgozniuk, hogy megmentsék ezt a közös örökséget. Az előadó kiemelte: a helyi, regionális identitások erősítése és védelme hozzájárul a kulturális értékek védelméhez. Călin Rus, a Temesvári Interkulturális Intézet igazgatója bemutatta az általa vezetett intézmény munkáját, és kiemelte: szükség van az interkulturális kapcsolatok előnyeivel megismertetni a legfiatalabb nemzedékeket is, hogy ezen ismeretek birtokában ne essenek a nacionalista diskurzusok csapdájába. (Háromszék)

2 hozzászólás

  1. Rozsnyai László

    Magyargyűlöletre alapított ország.

    Válasz
  2. Tóducz

    Ahol Eckstein K.P. van, ott bűzlik valami.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük