A múlt héten, Szűz Mária születésnapján búcsús szentmisével ünnepelték Kisboldogasszony napját, a katolikus templom névadó ünnepét.
Kérték a Szűzanya közbenjárását, hogy adjon lelkierőt, kitartást és hitet a falu minden lakójának és a népeknek, hogy könnyebben el tudják viselni a jelenkor kemény kihívásait.
A szentmisét a Zalánpatakra is beszolgáló Simó Gábor mikóújfalusi plébános celebrálta, szentbeszédében a Mária-ünnep fontosságát emelte ki, a szentleckét és a bibliai olvasmányokat Préda Barna olvasta fel. Az üveghuta-alapító Kálnoky Sámuel gróf is katolikus vallású volt, érthető, hogy az ide telepített hutamunkások és azok leszármazottjai is ebben a vallásban élték/élik életüket. A legkülönbözőbb vidékről idetelepítettek között más vallásúak/nemzetiségűek is voltak, németek, osztrákok, görög katolikus románok.
A XVII. századi Egyedmezeje, a mai Zalánpatak volt Erdély legkorábban telepített üveggyára. A kisközösség mai temploma 1863-ban épült, Mária kegyhely, a templombúcsút Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án szokták tartani. Zalánpatakon egy régebbi kápolna is volt. A mai templomtoronyban megőrizték annak feliratos lélekharangját, amely 1750-ből való és Lampen Henrich brassói mester műve. 1895-ben egy görög katolikus templom is épült, titulusa az Angyali üdvözlet. Ez 1948 óta ortodox templom, 1973–1976 között újraépítették.
Lassan beindul a faluban a turistaforgalom, a műemlék templom, Károly herceg és a Kálnoky család panzióinak mofettája-feredője vonzóerővé vált. Vasárnap az udvarhelyi EKE-sek 30 tagú csoportja kereste fel a települést, meglátogatták a zalánpataki tájházat.
Kisgyörgy Zoltán / Háromszék