Fotó: adevarul.ro

„Több mint tízezren tüntettek Bukarestben az igazságügyi törvények miatt! Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, a bírói hatalom politikai befolyás alá helyezése ellen kezdődtek tüntetések Romániában!”

Ez a legújabb sztori, mely felveri a port, és amelyen minden újság lovagol – jogosan, mert azzal én is egyetértek, hogy a döntőbírák ne Bólogató Jánosok legyenek! De azért engedtessék meg nekem, hogy ennek az ügynek a kapcsán egy rövid és pártatlan eszmefuttatást végezzek.

Ezt a jelenséget úgy is lehet értelmezni, mintha az eddigi törvényekkel és ezeknek betartásával idáig nem lett volna gond, mivel nem okozott ilyen nagyarányú elégedetlenséget! Mondjuk, az erdélyi magyarság fele történő bírói döntések nem mindig igazolják ezt, mivel vége, hossza nincs panaszaink felsorolásának, melyek Európa határain is túlnyúlnak behálózva az egész világot, és amelyek szinte mindenikét a külföldi bíróságok oldanak meg!

Nehogy azt mondja valaki, hogy a román bíróságok annyira felkészületlenek és nem ismerik fel azoknak a döntéseknek jogtalanságát, amelyeket politikai nyomásokra kénytelenek meghozni!

Sorolom a példákat.

A rendszerváltás óta dúló, a kommunisták által elkobzott ingó, ingatlan javak visszaszolgáltatásának kötélhúzása is nyomásra történik, melyek egy séma szerint működnek:
visszaszolgáltatom, majd bizonyítékokat keresek, gyártok, tanúkat hozok, majd egy másik törvényszékkel visszaállamosítatom!

A székely zászlók, szimbólumok, felvonulások, magyar feliratok körüli zavaros egymásnak ellentmondó ítéletek, amik felsőfokon rendszerint a magyarságnak kedvezőtlenek, mind arra engednek következtetni, hogy végső soron valaki mégis csak odaszól, ahová kell!

Mindenik törvénybíró tudja, hogy ha Moldvának, Olténiának, Bukovinának és Besszarábiának lehet saját zászlója, akkor Erdélynek és Székelyföldnek is lehet! Azt is tudják, hogy az ítélet kettős mércéjű, de más szempontok elsődlegesek; mindenekelőtt azt kell bebizonyítsák, hogy magas nemzeti érzelemmel rendelkeznek!

Beke István és Szőcs Zoltán bűnei nem ismeretesek, koholt vádak alapján tartóztatták le és tartják fogva őket öt éves börtönre ítélve terrorizmusért! Nevetséges még a hangzása is: „petárdával robbantó terrorista!” Nekik az a bűnük, hogy magyarok, bátrak és szókimondók! Csakhogy ez nem lehet vád és ezért kellett terroristák legyenek! Azért én nem lennék az őket elítélő bírák helyébe, amikor felsőfokon nemsokára kiderül az igazság!

Röviden összefoglalva az általam felsoroltakat és a fel nem soroltakat (melyekhez halvány lila gőzünk sincs, és talán jobb is, hogy nem ismerjük azokat): ha ezek nem okoztak az igazságszolgáltatásban zavarokat és nem ütköztek annak függetlenségével, milyenek lehetnek azok az újonnan megjelent törvények, melyek kiverték a biztosítékot?

Szerintem azokkal a törvényekkel tényleg nagy baj lehet és nemcsak a törvényekkel!

Sebők Mihály