Terítéken a veszélyes medvék

Fotó: Málnási Bence

Úgy tűnik, változtatott eddigi hozzáállásán a környezetvédelmi minisztérium vezetősége. Míg korábban számukra a természetvédők által felhozott szempontok voltak a meghatározóak a döntéshozatalban, most a nagyragadozók (medve, farkas) által okozott tetemes károkat, a károsultak, főként az állattenyésztők, növénytermesztők egyre növekvő nyomását is figyelembe veszik.

Ennek köszönhető, hogy a szeptember elején megjelent rendelet értelmében megkezdték a károkat okozó vadak kilövésének engedélyezését.

Kovászna megyében eddig 15 veszélyes medve kilövésére kaptak engedélyt a vadásztársaságok.Graţiela Leocodia Gavrilescu környezetvédelmi miniszter július elején több megye önkormányzati, civil-, agrár- és vadásztársadalmi képviselőjével tárgyalva (miközben a minisztérium előtt több százan tüntettek, kérve a tárca segítségét a károk megelőzéséhez, illetve megtérítéséhez) tett először konkrét ígéretet a helyzet mielőbbi megoldására. Akkori kijelentésében 175 veszélyes medve kilövésének engedélyezését vetítette előre. Azt is jelezte, augusztus közepétől megkezdik az engedélyek kibocsátását.

A cselekvésre azonban várni kellett, a vonatkozó rendelet szeptemberben jelent meg – és csak 96 medve kilövésének lehetőségéről rendelkezett. További heteknek kellett eltelniük az alkalmazási módszertan kidolgozásához, így csak október második felében adták ki az első engedélyeket.

A Kovászna Megyei Sporthorgászok és Vadászok Egyesülete öt veszélyes medve kilövésére kapott engedélyt. László Béla, a szervezet igazgatója érdeklődésünkre elmondta, az eljárás hosszas,  bürokratikus. Az egyesület összeállítja a dossziét. A károk mértékétől függően – ezek akár a nyolcvanezer lejt is elérték – az iratcsomók több tucat oldalt tartalmaznak. A dossziékat a megyei környezetvédelmi ügynökséghez adják le, jóváhagyás esetén a környezetvédelmi minisztériumba küldik, ahonnan a tulajdonképpeni engedélyt kell megkapniuk – sorolta az ügyintézés rendjét László Béla.

Az engedély birtokában lehet kilőni a veszélyes medvét, de csak szigorúan lesből, a korábbi károk helyszínének közelében, a hajtóvadászat tilos. Az öt kilövési engedély Előpatak, Bölön, Ajta és Bardoc környékén garázdálkodó medvékre vonatkozik. Eddig ötöt lőttek meg.

A vad elejtése a vadászok dolga, feltéve, hogy valakinek van 7500 leje a kilövés jogának megvételére. A kilövési díj kapcsán László Béla pontosítani kívánt. Ellentétben a korábbi hírekkel, hogy a kilőtt veszélyes medvék nem értékesíthetőek, a szeptemberi rendelet ezt nem pontosítja. A kilövési jogot vadász vásárolhatja meg, az elejtő megkapja a vad bőrét, koponyáját, húsát – utóbbit általában szétosztják a vadásztársak között. A trófeákra az egyesület saját krotáliája kerül (hasonló jelet tesznek bármely elejtett vadra), ez és a kilövési engedély biztosítja a vadászemlék törvényességét. Az ilyen trófea viszont nem vihető külföldre – jelezte László Béla –, ehhez a minisztérium által kibocsátott krotália szükséges.

Az öt medve elejtése nem oldja meg a problémákat, legalább 15-öt kellene kilőni, hogy valamennyire is rend legyen – véli az igazgató. Konkrét esetként említette Előpatakot. Egy esztena mellett lőttek meg medvét, belsőségeiben kecskepatákat találtak. Néhány nap múlva folytatódott a garázdálkodás, a juhász el is mondta: öt medve látogatja felváltva az esztenát, mindeniket ismeri sajátos jegyeiről. Az egyesület a továbbiakban újabb két medve és két farkas kilövésére kér engedélyt. Utóbbiak Bardoc körzetében garázdálkodnak, az öttagú falka naponta megtámad egy esztenát.

Nem minden vadásztársaság kapta meg a kért kilövési engedélyt. A Katrosa Vadászegyesület hetekkel korábban kérte négy medve és egy farkas kilövésének engedélyezését. Eddig nem kaptak visszajelzést, de tegnapra várták az örömhírt – mondta el érdeklődésünkre Kiss Attila, az egyesület vezetője. Az utóbbi napok havazásának eredményeként csökkent a medvék mozgása, de erősödött a farkasok jelenléte. A nyájakat követve ezek most a mezőkön, települések körül vadásznak, együtt a nyáron is itt tanyázó falkákkal. Az egyesület és az ott élők számára a legnagyobb gondot Csernáton, Torja, Zágon, Kovászna, Katrosa körzetében okozzák a vadak. Ha megkapják az engedélyt, azonnal be tudnak avatkozni, de addig meg van kötve a kezük – vázolta a helyzetet Kiss Attila.

Bokor Gábor / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük