A Természetvédelmi Területek Országos Hatóságához rendelte át múlt heti döntésével a természetvédelmi területek gondnokságát a kormány. Eddig önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, civil szervezetek és esetenként magánvállalkozások látták el a feladatot. A sürgősségi rendelet derült égből villámcsapásként érte elsősorban a civileket, de a megyei önkormányzat számára is – amely négy Natura 2000 besorolású területért is felel – több kérdést felvetnek a rendelkezések. Az érintettek szerint egyelőre egyetlen lehetőségük, hogy kivárják a rendelet alkalmazási útmutatójának megjelenését, amely remélhetőleg tisztázza, hogy a gyakorlatban miként is néz majd ki a hatósági gondnokság.

A Vargyas-szoros sokak kedvelt kirándulóhelye. Albert Levente felvétele

Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület, a Csomád-Bálványos Natura 2000 természetvédelmi terület gondnokságát ellátó szervezet elnöke lapunk megkeresésére kifejtette: nem örvendenek a döntésnek, hiszen számukra az elmúlt években ez volt a központi tevékenység, ugyanakkor különösebb eszközük sincs arra, hogy fellépjenek a kész tény ellenében. Az elnök szerint számukra sokkal fontosabb kérdés, hogy az országos hatóságot miként szervezik majd át, hiszen helyi struktúrák nélkül a gondnoksági feladatkört képtelenség ellátni. Para Zoltán úgy véli, amennyi­ben ezek a helyi képviseletek, irodák – vagy hasonlók – létrejönnek, marad a további kérdés: kik kerülnek majd ide mint munkatársak, mennyire lesz szempont, hogy szakembereket alkalmazzanak, és esetleg megkeresik-e majd szakmai tanácsért vagy hasonló kérdésekben a civil szervezeteket, amelyek eddig a területek gondnokságát ellátták?

Az elnök a rendelet indoklá­sában foglaltakra is reagált, rámutatva: nem lehet teljesen megcáfolni a kormány álláspontját, miszerint egyes civil szervezetek beruházások megvalósulását gátolták a hatáskörükbe utalt különböző engedélyek kibocsátásának halogatásával, az általános gyakorlat viszont nem ez volt. Para Zoltán szerint valóban voltak összeütközések az önkormányzatokkal, magánvállalkozásokkal az elképzelések mentén, mivel a természetvédelmi szempontokkal előbbiek nem fértek össze, ezért elég nagy mértékben valószínűsíthető, hogy a döntés hátterében adott gazdasági és politikai érdekek érvényesítése is megtalálható. Mindenképp átgondolatlan, az előzetes egyeztetések hiányában meghozott rendelkezésről van szó, amely ráadásul szembemegy azzal az elvvel, amely alapján a természetvédelmi területeket gondnokságba adták, hiszen az önkormányzatok, állami hatóságok nem rendelkeztek elegendő eszközzel a kezelésükhöz.

Dénes Ildikó, az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület elnöke mindenekelőtt leszögezte: a kormány úgy hozta meg a döntést, hogy előzőleg a gondnokokkal – a civil szervezetekkel legalábbis – nem egyeztetett. Szerinte a döntés már csak azért is visszás, mivel – akárcsak esetükben – a civil szervezetek bebizonyították: egyfajta garanciát jelent a gondnokságuk arra nézve, hogy a területek megőrizzék érintetlen vagy legalábbis elenyésző emberi beavatkozást megért jellegüket, varázsukat, és ezáltal eltérjenek a Nyugat-Európában megszokott, túlságosan kiépített, a természetességet egyre inkább elvesztő hasonló területektől. Dénes Ildikó szerint a 2004-től egyénileg, majd 2010-től partnerségben a Brassó megyei Carpatterra, valamint a baróti magánerdészettel erre törekedtek, kisebb-nagyobb sikerrel.

A sürgősségi rendelet valahol lenullázza többéves erőfeszítéseiket, egyebek mellett a Vargyas-szoros látogatóközpontjának létrehozása érdekében 2008 és 2015 között befektetett, sok álmatlan éjszakával járó áldozatot.

Dénes Ildikó úgy vélte, a rendelet hátterében egyértelműen gazdasági és politikai érdekek állnak. Egyesületüket is megkeresték különböző elképzelésekkel, mint telegondola létrehozása, törpe erőművek, táborok, amelyeket elvi alapon elutasítottak, mivel természet­romboláshoz vezettek volna. Az új rendelkezések vélhetően majd megkönnyítik az ilyen elképzelések megvalósítását, hiszen elhárul mások mellett a civil szervezetek által képviselt akadály, mivel az engedélyezést és a végrehajtást is ugyanazon „oldalon” döntik majd el  – fogalmazott Dénes Ildikó. Abbéli kétségének is hangot adott, hogy azt a terepmunkát, amelyet például ők tizenkét év tapasztalattal a hátuk mögött mai napig végeznek, az irodából hogyan látják majd el azok, akiket megbíznak ezzel.

Vargyas-szoros. Fotó: Köllő Zsolt

A Kovászna Megye Tanácsa alárendeltségében működő természetvédelmi, vidékfejlesztési és hegyimentőközponthoz négy Natura 2000-es terület tartozik: Bodoki- és Baróti-hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz tőzegláp, Rétyi Nyír. A központ vezetője, Leonid Moscviciov lapunk érdeklődésére elmondta: felvette a kapcsolatot a környezetvédelmi minisztériummal, ahonnan azt a választ kapta, hogy készül a rendelet alkalmazási útmutatója. A kormánynak harminc nap áll rendelkezésére, hogy ezt jóváhagyja.

Moscviciov reménykedik, hogy az útmutató válasszal szolgál majd azokra az egyre gyűlő kérdésekre, amelyeket a múlt szerdán elfogadott rendelet már felvet: így például a hatóság hogyan látja majd el a kezelési teendőket, mi történik a nagy értékű menedzsertervekkel, futó pályázatokkal, az eddigi gondnokok által létrehozott ingatlanok fenntartásával, és így tovább.

Az igazgató szerint Bukarestből megerősítették, hogy a hatóság megyei képviseleteket, irodákat hoz létre, ez a folyamat elvileg szeptembertől beindul, és gyakorlatilag a területek kezelési jogának az átadása is ettől a pillanattól kezdődik. Ez mindenképp hosszú folyamat lesz, hiszen a gondnokság gyakorlati átvételének egyenként kell megtörténnie. A civil szervezetek vezetőihez hasonlóan Moscviciov is kifogásolta, hogy a gondnokokkal nem egyeztetett a kormány a rendelet kibocsátását megelőzően, illetve továbbra sem hajlandóak erre, miközben egyre több a tisztázatlan részlet, amihez a szakértői segítség biztosan jól jönne.

Nagy D. István / Háromszék

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.