A Természetvédelmi Területek Országos Hatóságához rendelte át múlt heti döntésével a természetvédelmi területek gondnokságát a kormány. Eddig önkormányzatok, felsőoktatási intézmények, civil szervezetek és esetenként magánvállalkozások látták el a feladatot. A sürgősségi rendelet derült égből villámcsapásként érte elsősorban a civileket, de a megyei önkormányzat számára is – amely négy Natura 2000 besorolású területért is felel – több kérdést felvetnek a rendelkezések. Az érintettek szerint egyelőre egyetlen lehetőségük, hogy kivárják a rendelet alkalmazási útmutatójának megjelenését, amely remélhetőleg tisztázza, hogy a gyakorlatban miként is néz majd ki a hatósági gondnokság.
Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület, a Csomád-Bálványos Natura 2000 természetvédelmi terület gondnokságát ellátó szervezet elnöke lapunk megkeresésére kifejtette: nem örvendenek a döntésnek, hiszen számukra az elmúlt években ez volt a központi tevékenység, ugyanakkor különösebb eszközük sincs arra, hogy fellépjenek a kész tény ellenében. Az elnök szerint számukra sokkal fontosabb kérdés, hogy az országos hatóságot miként szervezik majd át, hiszen helyi struktúrák nélkül a gondnoksági feladatkört képtelenség ellátni. Para Zoltán úgy véli, amennyiben ezek a helyi képviseletek, irodák – vagy hasonlók – létrejönnek, marad a további kérdés: kik kerülnek majd ide mint munkatársak, mennyire lesz szempont, hogy szakembereket alkalmazzanak, és esetleg megkeresik-e majd szakmai tanácsért vagy hasonló kérdésekben a civil szervezeteket, amelyek eddig a területek gondnokságát ellátták?
Az elnök a rendelet indoklásában foglaltakra is reagált, rámutatva: nem lehet teljesen megcáfolni a kormány álláspontját, miszerint egyes civil szervezetek beruházások megvalósulását gátolták a hatáskörükbe utalt különböző engedélyek kibocsátásának halogatásával, az általános gyakorlat viszont nem ez volt. Para Zoltán szerint valóban voltak összeütközések az önkormányzatokkal, magánvállalkozásokkal az elképzelések mentén, mivel a természetvédelmi szempontokkal előbbiek nem fértek össze, ezért elég nagy mértékben valószínűsíthető, hogy a döntés hátterében adott gazdasági és politikai érdekek érvényesítése is megtalálható. Mindenképp átgondolatlan, az előzetes egyeztetések hiányában meghozott rendelkezésről van szó, amely ráadásul szembemegy azzal az elvvel, amely alapján a természetvédelmi területeket gondnokságba adták, hiszen az önkormányzatok, állami hatóságok nem rendelkeztek elegendő eszközzel a kezelésükhöz.
Dénes Ildikó, az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület elnöke mindenekelőtt leszögezte: a kormány úgy hozta meg a döntést, hogy előzőleg a gondnokokkal – a civil szervezetekkel legalábbis – nem egyeztetett. Szerinte a döntés már csak azért is visszás, mivel – akárcsak esetükben – a civil szervezetek bebizonyították: egyfajta garanciát jelent a gondnokságuk arra nézve, hogy a területek megőrizzék érintetlen vagy legalábbis elenyésző emberi beavatkozást megért jellegüket, varázsukat, és ezáltal eltérjenek a Nyugat-Európában megszokott, túlságosan kiépített, a természetességet egyre inkább elvesztő hasonló területektől. Dénes Ildikó szerint a 2004-től egyénileg, majd 2010-től partnerségben a Brassó megyei Carpatterra, valamint a baróti magánerdészettel erre törekedtek, kisebb-nagyobb sikerrel.
A sürgősségi rendelet valahol lenullázza többéves erőfeszítéseiket, egyebek mellett a Vargyas-szoros látogatóközpontjának létrehozása érdekében 2008 és 2015 között befektetett, sok álmatlan éjszakával járó áldozatot.
Dénes Ildikó úgy vélte, a rendelet hátterében egyértelműen gazdasági és politikai érdekek állnak. Egyesületüket is megkeresték különböző elképzelésekkel, mint telegondola létrehozása, törpe erőművek, táborok, amelyeket elvi alapon elutasítottak, mivel természetromboláshoz vezettek volna. Az új rendelkezések vélhetően majd megkönnyítik az ilyen elképzelések megvalósítását, hiszen elhárul mások mellett a civil szervezetek által képviselt akadály, mivel az engedélyezést és a végrehajtást is ugyanazon „oldalon” döntik majd el – fogalmazott Dénes Ildikó. Abbéli kétségének is hangot adott, hogy azt a terepmunkát, amelyet például ők tizenkét év tapasztalattal a hátuk mögött mai napig végeznek, az irodából hogyan látják majd el azok, akiket megbíznak ezzel.
A Kovászna Megye Tanácsa alárendeltségében működő természetvédelmi, vidékfejlesztési és hegyimentőközponthoz négy Natura 2000-es terület tartozik: Bodoki- és Baróti-hegység, Csókás-Veczer, Veresvíz tőzegláp, Rétyi Nyír. A központ vezetője, Leonid Moscviciov lapunk érdeklődésére elmondta: felvette a kapcsolatot a környezetvédelmi minisztériummal, ahonnan azt a választ kapta, hogy készül a rendelet alkalmazási útmutatója. A kormánynak harminc nap áll rendelkezésére, hogy ezt jóváhagyja.
Moscviciov reménykedik, hogy az útmutató válasszal szolgál majd azokra az egyre gyűlő kérdésekre, amelyeket a múlt szerdán elfogadott rendelet már felvet: így például a hatóság hogyan látja majd el a kezelési teendőket, mi történik a nagy értékű menedzsertervekkel, futó pályázatokkal, az eddigi gondnokok által létrehozott ingatlanok fenntartásával, és így tovább.
Az igazgató szerint Bukarestből megerősítették, hogy a hatóság megyei képviseleteket, irodákat hoz létre, ez a folyamat elvileg szeptembertől beindul, és gyakorlatilag a területek kezelési jogának az átadása is ettől a pillanattól kezdődik. Ez mindenképp hosszú folyamat lesz, hiszen a gondnokság gyakorlati átvételének egyenként kell megtörténnie. A civil szervezetek vezetőihez hasonlóan Moscviciov is kifogásolta, hogy a gondnokokkal nem egyeztetett a kormány a rendelet kibocsátását megelőzően, illetve továbbra sem hajlandóak erre, miközben egyre több a tisztázatlan részlet, amihez a szakértői segítség biztosan jól jönne.
Nagy D. István / Háromszék