A Don-kanyarban 1943. január 12-én elindított szovjet előretörés során elesett, megfagyott, illetve fogságba esett és ott elpusztult több tízezer magyar katonára emlékeztek Háromszék két városában és a Katrosában a tragédia 76. évfordulóján.

Katrosai emléktúra

A Történelmi Vitézi Rend (TVR) kézdiszéki kapitánysága v. Szima Csaba vezetésével emléktúrát szervezett a Kászon völgyében hőseink emlékére általuk állított apostoli kereszthez. A TVR kézdi, csíki, sepsiszentgyörgyi, bardoc-miklósvárszéki, Brassó és Hétfalu-széki állományának közel ötven tagjából és a hagyományőrzőkből álló lelkes csapatot a helyenként fél métert is meghaladó hó sem tántorította el a célkitűzés elérésétől. A 24 km-es emléktúra résztvevői reggel fél nyolckor indultak a kézdivásárhelyi Gábor Áron térről a Kászon völgye felé, hozzájuk csatlakoztak néhányan Kézdiszentléleken és Szárazpatakon, majd együtt folytatták útjukat a 2018-ban Kászonaltíz határában felállított apostoli keresztig.

Az emlékjelnél v. Bartha Imre törzskapitány részletesen felidézte az 1943. január 12-én kezdődő ütközetet, amelyben napok alatt szinte teljesen megsemmisült a közel kétszázezres Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg. A rendezvény főszónoka, v. Ambrus Ágnes székkapitány azt hangsúlyozta, hogy a TVR tragikus sorsuk ellenére nem áldozatoknak, hanem hősöknek tekinti a doni áttörés során elesetteket, megsebesülteket és a harcokat túlélőket. „A kötelességteljesítés, a bajtársiasság hősei ők, akik emberként és magyarként is kitűntek” – nyomatékosított a székkapitány, aki a bebörtönzött székely fiatalokkal – Szőcs Zoltánnal és Beke Istvánnal – történtekre is kitért. „Őket sem csak áldozatoknak kell tekintenünk, hanem a nemzet ügyét szolgáló, tudatosan cselekvő fiataloknak, akik szabadon és szabadságuktól megfosztottan is a méltóságteljes, emberi tartást, a bajbajutottak megsegítését, az önálló életvezetést képviselték. A megfélemlítés ellen emelték fel szavukat, s mertek felelősséget vállalni önmagukért és közösségükért” – jelentette ki a székkapitány, hozzátéve, hogy az erdélyi magyar közösség megfélemlítése napjainkban egyre erőteljesebben folytatódik, hiszen a doni megemlékezés megszervezése útjába is megpróbáltak akadályokat gördíteni, és az ünnepség alatt is erődemonstrációt tartottak a Kászon-völgyébe autókkal felvonuló rendőrök és csendőrök.

A TVR főkapitány-helyettese, v. Lázár Elemér az összefogás szükségességéről szólt az emlékezőknek, majd koszorúzás következett, ami után a jelenlevők elénekelték nemzeti imáinkat. A rendezvényen közreműködött Gáspár Zalán, a kézdiszentkereszti Trefán Leonárd Iskola negyedik osztályos tanulója, aki Gábor Judit tanárnő irányításával katonadalokat adott elő. A végén v. Benkő László a TVR nevében sült szalonnával és forralt borral kínálta a megemlékezőket.

Tizedszer Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön a Hősök temetőjében vette kezdetét a megemlékezés, ahol az Erdélyi Vitézi Rend állománya immár tizedik alkalommal hajtott fejet az áldozatok emléke előtt és imádkozott v. Bucsi Zsolt Tamás vártemplomi lelkész vezetésével a lelki üdvösségükért.

A II. Magyar hadsereg felállítása és keleti frontra történő kivezénylése nem a magyar vezetőség felelőtlen döntésének, hanem a német nyomásgyakorlásnak volt a következménye. Az adott helyzetben ennek ráadásul még örülhettek is, mert kompromisszumos megoldást jelentett, Hitler ugyanis a teljes magyar haderő bevetését követelte. A 200 km hosszú frontszakaszt tartó magyar tisztikar és legénység pedig példát mutatott az önfeláldozásig elmenő helytállásból. A −40°C hideg és a többszörös túlerő azonban végül összeroppantotta őket – idézte fel a tragikus eseményeket v. Nagy Zoltán történész.

A Magyar Férfidalárda jóvoltából felcsendülő, korabeli katonanóták elhangzása után a jelenlévők fáklyás menete a templomkertbe vonult, ahol a vitézi rendek képviselői megkoszorúzták a hősök emlékművét.

Bartos Lóránt – Bedő Zoltán / Székely Hírmondó