Titkolják Dabis Attila kitiltásának okát

Dabis Attila

Augusztus 21-én zajlott az első tárgyalás a bukaresti táblabíróságon abban a perben, melyet Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja kezdeményezett az országból való kitiltása ellen, a román hatóságok döntésének okait azonban továbbra is homály fedi: az ügyészség által a bíróságra benyújtott négyoldalas okirat ugyanis titkosított.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján ismertette az ügy fejleményeit.

Mint ismert, a március 10-i, marosvásárhelyi székely szabadság napjára igyekvő Dabis Attilát március 9-én a magyar–román határon román határőrök feltartóztatták, és közölték vele, hogy nem léphet be az országba. Akkor egy angol nyelvű végzést adtak át neki, a hároméves kitiltásról szóló határozatot csak jóval később kapta kézhez. Ez utóbbiban nemzetbiztonsági okokra hivatkoztak a román hatóságok.

Dabis Attila feltételezése szerint a döntés politikai motivációból született, válaszként arra a nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkára, melyet a székely közösség nevében végez. A budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátoraként is tevékenykedő Dabis Attila a budapesti Corvinus Egyetemen szerzett doktori címet, a Tévhitek az autonómiáról című, Székelyföld autonómiájának alkotmányossága alcímű doktori dolgozatában tudományos eszközökkel bizonyította, hogy Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia hatályos alkotmányával. Ugyanakkor részt vett az Európa Tanácshoz benyújtott árnyékjelentések összeállításában is, amelyekben a magyar közösséget ért sorozatos jogsértéseket tárták fel.

Dabis Attila a kitiltás ellen óvást emelt, a bukaresti táblabíróságnak arról kell tehát döntést hoznia, hogy az érvényben marad-e, vagy pedig eltörlik, és az SZNT külügyi megbízottja beléphet Romániába.

Izsák Balázs szerint már az is problematikus, hogy a határozatot késve küldték el – fennáll a gyanú, hogy az nem is volt meg akkor, amikor Dabis Attilát nem engedték belépni az országba, ezért azt fontolgatják, hogy a katonai ügyészségen tesznek feljelentést. De jogtalan az eljárás azért is, mert az ügyészségi iratot titkosították, így az érintett gyakorlatilag továbbra sem tud semmit kitiltása okairól.

Az ügyben egyébként kilenc európai parlamenti képviselő kikérte az Európai Bizottság álláspontját is. Ebben az áll, hogy a tagállamok közrendi és közbiztonsági okokból tilthatják meg valamely uniós tagállam állampolgárának a belépését – nemzetbiztonsági indok nem szerepel az európai testület válaszában.

Izsák Balázs kijelentette: folytatják a küzdelmet az igazságtalan és jogtalan határozat érvénytelenítéséért.

Farcádi Botond / Háromszék

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Okosságot behozni,- tiltott!

    Válasz
  2. Tóducz

    Há a romákok így csinálnak mindig, amikor magyarázhatatlanok a disznóságaik!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük