A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeparancs a történelmi Magyarországot és vele együtt a magyar nemzetet is szétdarabolta. Ezzel a mindenkori magyar politikai elit elsőrendű feladatává vált, hogy a különböző idegen államok uralma alá kényszerített nemzetrészek fejlődési pályáját összehangolja, hogy a szétszakítottságból adódó centrifugális erőket tudatos nemzetpolitikával ellensúlyozza.

Tíz éve fogadta el a magyar törvényhozás a nemzetegyesítés legfontosabb jogszabályát

Fotó: Huszti István

Az 1989-es rendszerváltozás után az Antall József vezette kormányban megvolt az egységes magyar nemzetpolitika kialakításának szándéka, de hiányzott még az az alapkoncepció, ami az 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormány idevágó törekvéseit meghatározta. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés elméleti keretet adott és gyakorlati irányt szabott a Kárpát-medencei közös magyar nemzetépítésnek.

Az elszakított nemzetrészek tudatos gazdasági, kulturális és politikai támogatása, a külpolitika prioritásai között az össznemzeti célok kiemelése, a kifejezetten nemzeti célokat szolgáló állami intézmények működtetése mellett a státustörvény elfogadása, valamint a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése a magyar reintegráció meghatározó és fontos állomásai voltak. Az viszont hamar kiderült, s ebben a 2004-es népszavazás is megerősíthette a nemzeti tábort, hogy a nemzetközi jog alapján támadott státustörvény helyett a magyar állampolgárságnak a külhoni magyarságra való kiterjesztése az a célravezető közjogi megoldás, amely fontos precedensekkel bír, és egyben támadhatatlan is.

A 2010-ben ismét kormányra került nemzeti erők első, jelképes és gyakorlati jelentőséggel egyaránt bíró lépése volt az 1993-as állampolgársági törvény módosítása, az egyszerűsített honosításról szóló eljárási rend bevezetése. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége több mint egymillió lélekkel gyarapodott, a Kárpát-medencei közös magyar politikai akaratképzés pedig a lehető legszilárdabb jogi alapra került.

Tíz éve fogadta el a magyar törvényhozás a nemzetegyesítés legfontosabb jogszabályát

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – a könnyített honosítási eljárás elfogadásának tizedik évfordulóján – elégtétellel üdvözli a rendszerváltozás óta eltelt, immár három évtizedes történelmi korszak eme legfontosabb nemzetépítő lépését. Az elmúlt tíz évben a magyar kormány stratégiai partnereként történelmi szerepet vállalhattunk több százezer erdélyi testvérünk magyar állampolgárságának a megszerzésében és az azzal kapcsolatos – egyre bővülő – ügyintézés intézményes szintű biztosításában.

Ez ideig két alkalommal nyílott lehetőség arra, hogy – élve a magyar állampolgárság biztosította jogokkal – a világszerte élő magyarok részt vehessenek az országgyűlési választásokon is. A nemzetegyesítés meghatározó időszaka volt az elmúlt évtized – és a munka folytatódik. Változatlanul hisszük, hogy magyarnak lenni jó, itt, a Kárpát-medencében. Trianon centenáriumán, a nemzeti összetartozás esztendejében nemzeti jobblétünk egyik legfőbb pillérének tartjuk, hogy az anyaország alkotmányos felelősséget visel az elszakított nemzetrészek iránt.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége

4 hozzászólás

  1. antal m.

    Nevezetesen, — nemzeti felelősség vállalás!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Milyen nemzet mérnök űr? Mert nem mindegy. Vagy Önnek igen?

      Válasz
      • antal m.

        T. ür! Miképpen, minden magyar ember felelős, egymásért!

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Mérnök űr, egy magyar ember, nem felel egy olyan botcsinálta magyar értelmiségiért, aki romákból fordítja magyarra magyar mondanivalóját és azt közszemlére is teszi makacsul az ermán!

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük