Tőkés László és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, illetve ügyvezető elnöke tartott sajtótájékoztatót Csíkszeredában abból az alkalomból, hogy az EP-képviselő Tőke Ervinnek, a Minta ifjúsági szervezet volt elnökének társaságában meglátogatta Beke István és Szőcs Zoltán politikai foglyokat a csíkszeredai börtönben.

„A madéfalvi veszedelem évfordulójához közeledve ismét hangsúlyoznunk kell a székely ellenállás és az önfeláldozás nemes üzenetét, Beke István és Szőcs Zoltán ügye pedig jól jelzi, ma is szükség van ezen értékekre” – kezdte tájékoztatóját Tőkés László, majd elmondta: az Európai Parlament Külügyi Bizottságának elnökétől igényelt ajánlást, mellyel részt vett a börtönlátogatáson. „Szolidaritásunkról biztosítottam a politikai foglyokat, akik a helyzethez képest jó lelkiállapotban vannak – ártatlanságuk biztos tudatában.

A fogvatartottak arról számoltak be, hogy nem engedik őket a cellájukon kívüli munkák elvégzésére, így panaszaikat továbbítottuk a csíkszeredai börtön vezetőségének is. Égbekiáltó, hogy miközben korrupt politikusok tucatjai vannak szabadlábon, ártatlan embereknek kell börtönben ülniük. Egyértelmű, hogy politikai döntés született az ítélethozatalkor, hiszen nem követtek el semmi törvénytelent, nincsenek komolyan vehető bizonyítékok ellenük. A Beke—Szőcs-ügyben született ítéletet megfélemlítési szándékkal hozták meg, s a román hatalom egyértelmű célja a székelység és az autonómiatörekvések megtörése.

Épp ezért mindent meg kell tennünk a politikai foglyok kiszabadításáért – jogi és politikai eszközöket egyaránt felhasználva” – hangsúlyozta Tőkés László, majd hozzátette: Beke István és Szőcs Zoltán az erdélyi magyarság szenvedését testesítik meg. „A jogi lehetőségek szűkössége miatt még inkább fontos lenne, hogy az RMDSZ a parlamentben is kiálljon a fogvatartottak mellett. Bízunk benne, hogy Románia soros uniós elnöksége érzékenyíteni fogja e téma iránt a külföldieket is, és meg kell vizsgálnunk, hogy nemzetközi fórumokon miként segíthetjük a bebörtönzötteket” – mondotta az erdélyi európai képviselő.

„Év elején fontos hangsúlyoznunk: folytatjuk a küzdelmet Erdély és Európa védelme érdekében, hiszen láthatjuk, a román döntéshozók továbbra sem foglalkoznak önrendelkezési törekvéseinkkel, az Európai Parlament pedig sorozatosan migránspárti határozatokat fogad el. Küzdelmünket épp ezért identitásunk és értékeink megőrzése érdekében folytatjuk” – hangsúlyozta az EMNT elnöke.

„Az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös nyilatkozatban is kiállt Beke István és Szőcs Zoltán mellett, az EMNT pedig az idei évben is igyekszik napirenden tartani a politikai foglyok ügyét” – hangsúlyozta Sándor Krisztina, majd hozzátette: az EMNT és az SZNT együttes küldöttgyűlésén elfogadott határozatokat (http://emnt.org/2018/10/31/kozosen-ulesezett-marosvasarhelyen-az-emnt-es-az-sznt/) szintén napirenden tartják, a megfelelő fórumokon képviselve azokat. Sándor Krisztina beszámolt továbbá arról is, hogy decemberben külön találkozót kértek a román tanügyminisztertől, mivel személyesen szeretnék átadni a Marosvásárhely Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyében összegyűjtött közel 15 ezer tiltakozó aláírást.

„December 18-án a parlament és a szenátus elnökének, valamint a vallásügyi államtitkárnak is levelet írtunk, melyben azt kértük, hogy – a magyarországi példához hasonlóan – nyilvánítsák ünnepnappá január 13-át, a vallásszabadság napját. Felvetésünkre mind a mai napig nem érkezett válasz, ahogy a MOGYE-ügyben történt megkeresésünkre sem” – mondta. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: az EMNT idén kiemelt eseményként kezeli a temesvári forradalom 30. évfordulóját, s ezért 2019 során számos tematikus programmal készülnek Erdély-szerte.

„Feladatunk visszahozni a köztudatba a romániai forradalom kitörésének körülményeit, valamint Temesvár és Tőkés László megkerülhetetlen szerepét. Ezért egy, a teljes évet átfogó programsorozattal készülünk, melynek részleteiről idejében tájékoztatjuk majd a közvéleményt” – mondta Sándor Krisztina, aki a sajtótájékoztató végén hozzátette: idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – ismertebb nevén Tusványos – szintén harmincadik kiadásához érkezik, az EMNT pedig a rendezvény állandó kiemelt partnereként továbbra is részt vesz a program kialakításában és a nagyszabású nyári fesztivál megszervezésében.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája

NYILATKOZAT

 

Küzdelem Erdélyért és Európáért

Küzdelem erdélyi magyar politikai foglyaink szabadon bocsátásáért

„És feltámad néktek (…) az igazságnak napja,

és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt…” (Mal 4,2)

Az ENSZ New York-i közgyűlésén a tagállamok nagy többséggel elfogadták a globális migrációs csomagot. Az év végi lesújtó hír hallatán mi, magyarok büszkék lehetünk arra, hogy az Egyesült Államokkal, Izraellel, Lengyelországgal és Csehországgal együtt Magyarország – történelmi hagyományaihoz híven, Európa védelmében – ellene szavazott a paktumnak. Tizenegy másik országéval együtt Románia tartózkodása is elégtétellel tölthet el bennünket.

Ellene kell állnunk a brüsszeli, a nyugat-európai eurokraták azon leplezetlen törekvésének, hogy illegális migránsokkal árasszák el földrészünket. Vissza kell utasítanunk Emmanuel Macron francia elnök, valamint Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök azon hazug minősítgetéseit, melyek szerint a migránsbarát „progresszívek” a „jó európaiak”, a velük szemben álló „rosszak” pedig „nacionalisták” és „populisták”. A közelgő európai parlamenti választások különösképpen fontossá teszik, hogy ellene álljunk az Európai Parlament határozati „diktátumainak”. Meg kell védenünk európai keresztény értékeinket, Európa nemzeteinek identitását és kultúráját a globalizáció újkori imperializmusa által fenyegető veszélyektől!

Az Európára leselkedő veszélyek iránt különösképpen érzékenyek vagyunk mi, erdélyiek, akik az elmúlt száz esztendőben saját bőrünkön szenvedtük meg a többségi román hatalom identitásunkat, sajátos értékeinket, kultúránkat és vallásunkat romboló, szervezett bevándoroltató politikájának következményeit. A hangzatos centenáriumi ünnepségek sem leplezhetik el előlünk azt, hogy az elmúlt században Erdély – és egyébként egész országunk – milyen nyomorúságos sorsa jutott, ennek részeként pedig azt a pusztulást, amely az erdélyi magyaroknak és németeknek – szászoknak és sváboknak – jutott osztályrészül.

Napjainkban éppen tanúi lehetünk annak, hogy miközben korrupt bűnözők sétálnak ki börtöneikből, velük szemben Beke István és Szőcs Zoltán székely-magyar testvéreink ártatlanul szenvednek fogságot. És miközben az ún. kisebbségek napján Klaus Iohannis német identitását feladó román államelnök látványos módon lép fel a kisebbségellenes diszkrimináció ellen, az alkotmányos jog és a törvény hivatalos őreként, az általa kárhoztatott balliberális kormányhoz hasonlóan képmutató módon asszisztál az erdélyi magyar közösség jogfosztásához.

A jövőre sorra kerülő elnökválasztáson kire is szavazhatna a romániai kisebbségi magyar? Akármelyik oldalra is állana, a szocialisták és a nemzeti liberálisok, a kormány és az elnöki hivatal részéről ugyanazt a magyarellenes bánásmódot kapja. Legyen szó akár „párhuzamos államról”, akár „mélyállamról”, a hírhedt Securitate nyomdokában járó román titkosszolgálat kamarillapolitikája továbbra is a „magyar irredentáknak” kijáró diszkriminációban és retorziókban részesít bennünket. Mi azonban nem akarunk a kipusztult vagy elüldözött szászok sorsára jutni. Ezért az előttünk álló új esztendőben határozottan tovább kell folytatnunk a harcot a területén élő népek közös Erdélye érdekében, ennek részeként pedig magyar közösségünk, illetve Székelyföld népe védelmében. Mi nem „irredenták” vagyunk, nem Erdély földjét, hanem jogosságot és szabadságot akarunk!

Beke István és Szőcs Zoltán koncepciós pere, bebörtönzése és fogva tartása egykori politikai foglyaink – néhai Cseresznyés Pál és Puczi Béla, illetve az oroszhegyi és zetelaki elítéltek, valamint az elhíresült Agache-per áldozatainak – esetét idézi emlékezetünkbe. Éppen ideje volna már, hogy harminc évvel a Ceaușescu-diktatúra bukása után végre ne üljenek politikai foglyok Románia börtöneiben.

A romániai jogállamiságról szóló európai parlamenti viták szellemében éppen ezért töretlenül folytatnunk kell a küzdelmet az őshonos európai és romániai kisebbségek jogaiért, sajátlagosan pedig a székelyföldi terrorvád elítéltjeinek szabadon bocsátása érdekében!

Az 1989-es romániai forradalom 30. évfordulójának méltó megörökítéseképpen Romániától mint az Európai Unió soros elnökétől méltán várhatjuk el, hogy hagyjon fel végre kisebbség- és magyarellenes politikájával, és példás formában iktassa uniós programjába az őshonos nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogainak képviseletét.

Csíkszereda, 2019. január 4.

Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke