Tombol a tudatlanságHa egy házasság rossz, és a házastársak évekig, évtizedekig csak beszélnek erről, akkor vajmi kevés az esély, hogy változzék a helyzet. Így van ez a hazai oktatásban is, ahol mindenki tudja, látja, hogy rosszul mennek a dolgok, az eredménytelenség időnként csúcsokat dönt, mégsem történik igazi beavatkozás.

A katasztrofális vizsgaeredményekkel tanév végén szoktunk szembesülni, de a hétköznapokban ritkán derül ki, hogy a tanórákon szerzett osztályzat mennyire nem tükrözi a használható tudást.

Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett eredmények szerint az elmúlt közel egy évtized leggyengébb teljesítményét érték el a romániai diákok a 2018-as PISA-felmérés mindhárom vizsgált területén: szövegértés, matematika, természettudományok. Szégyenteljes és egyben aggasztó, hogy a felmérésben résztvevő több mint ötezer hazai diák 41 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti, hogy miről szól a szöveg, amit elolvas, matematikából a diákok 47 százalékának kihívást okoznak az alapműveletek, a természettudományok terén a tanulók csupán 57 százaléka érte el a 2-es nehézségi szintet, miközben a vizsgált országok átlaga 78 százalék. Vannak kiválóan teljesítő diákok is, de ez csupán a vizsgált minta egy százaléka, vagyis ötezerből ötven.

Kutathatjuk a folyamatos kudarc okát, akár meg is nevezhetjük a felelősöket, akik az elmúlt harminc esztendőben egymást váltották az oktatási tárca élén, és ha születtek is időnként jó döntések, amire életbe ültették volna, egy következő miniszter leseperte azokat az asztalról. A sokat hangoztatott képességfejlesztés is csak a szólamok szintjéig jutott el, hisz az új tantervek és tankönyvek nem igazán tükrözik ezt a szándékot.

Monica Anisie jelenlegi oktatási miniszter szerint a diákok egyrészt azért teljesítettek gyengén a PISA-felmérésen, mert a teszteknek nem volt tétje, másrészt, mert ahelyett, hogy a tanárok a szövegértelmezés képességét fejlesztenék ki a diákokban, a műelemzések bemagolására késztetik őket. Mircea Miclea, a Tăriceanu-kormány oktatási minisztere (2004–2005) a tanárokat vonná felelősségre a gyenge teljesítményért: „sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – szögezi le a korábbi tárcavezető, aki szerint a pedagógusok bérét a teljesítményhez kellene igazítani. Ehhez képest olyan rendszert tart fenn a mindenkori hatalom, hogy aki egyszer elnyert egy végleges katedrát, lehetetlen onnan elmozdítani, még akkor is, ha évekig halomra buknak a tanítványai vagy emberként ő maga bukik el.

Egy olyan országban, ahol a törvényeket egyéni és/vagy pártérdekek szerint hozzák, nem az a legnagyobb baj, hogy a PISA-felmérésen az utolsók között kullog Románia. Ennél súlyosabb, hogy nemzedékeken keresztül olyan fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, akik nem értik a körülöttük lévő jelenségeket, nem tudnak magyarázatot adni azokra, és a legjobbak az egyszerű feladatokat is szigorú képletek alapján kívánják megoldani, ami gyakran lehetetlen.

Fekete Réka / Háromszék

20 hozzászólás

  1. antal m.

    T. Helyes, humánusság!

    Válasz
  2. antal m.

    Tóducz! A mai demokratikus társadalmunk is gyakorolja-folytatja a díjazást-diploma osztást, –mellékelve a kicsi pénz jutalmat is! /közben/
    Ugyan azt a megtiszteltetést- erkölcsi hatást, munkássági elismerést kelti az emberben,-napjainkban is !Csak napi formaságban jelentetik meg
    Humánosság érzékeltetése! SEMMI MÁS KÜLÖMBSÉG!

    Válasz
  3. antal m.

    Joe! Az iskola, pedagógia tudományokra alapoz és nem divat bemutatásra-kihívóság vagy hóbortosságok területe! A gyereket nevelő munka, a szülők közvetlen példamutatásán, napi tudatos felügyeletén alapszik, mert ő a család fenntartó!

    Válasz
    • Joe

      Biztos ebben antal m ur? Es mi van akkor,ha a szulok valasztekosan,a mai kor es divat szerint oltoznek,a kormuket ,beleertve a labukon is festik,sot a hajukat is. Akkor a gyereknek miert lenne tilos? Manapsag nagyon szepen lehet oltozkodni,hiszen dogivel van ruha,cipo,es festek is. Nem hiszem,hogy a gyermekek valamivel is okosabbak,jobb tanulok lennenek,ha pendelyben,meg cundra poszto ruhaban jarnanak iskolaba,es kocosan,tarisznyaban hordott konyvekkel es palatablaval.

      Válasz
      • Tóducz

        Joe, Ön divatbemutatót tartani járatta gyerekeit az iskolába?

        Válasz
        • Joe

          Kedves doktorur,az en gyermekeim a kornak es a divatnak megfeleloen oltozkodtek es jartak a kozep iskolaba,es utanna az egyetemre. Csakhogy szelesedjen az ismerete,itten nyolc eves koratol a gyermek valaszt ruhat cipot maganak az o koranak es divatjanak megfeleloen (bizonyos arak kozott) es a szulo csak kifizeti a szamlat. Nem egyszer latom nyiratkozni gyerekete a fodraszatban es ok hatarozzak meg hogy hogy nyiratkozzanak. En nem lattam egy szulot sem,hogy odaalljon a fodrasznohoz es mondja meg a nonek,ferfinek,hogy a gyermeknek,csak ,,csitko,,fizurat nyirjanak. Az atlag szulok is vehetnek egy altalanos uzletlancban,megfelelo divatos ruhar, cipot. Ha egy gyerek szepen oltozve,kinyiratkozva,a kislanyok kifodraszolva,a kormeik kifestve megy az iskolaban,az nem jelenti,hogy divatbemutatora megy. A felfogas mar eleve rossz,hogy ,, ne oltozzon ki,,A nagyon gazdagok mind maganiskolaban jaratjak a gyerekeiket ami termeszetes,es a tarsadalmi poziciojuknak megfeleloen oltozkodnek. Mi abban a rossz?

          Válasz
  4. antal m.

    Tóducz ! Hamar rá harap a szerénységemre, hogy cinikus megrovást-megvetést gyakoroljon rám, stb.! Az egyszerű embereknek-népeknek a kényszerhelyzete, soha nem az ők hibái! Ha köztük éltem és az iskolázás útját követtem, abban hol az én személyes hibám?……………
    Bebizonyult az, hogy egy jobb életet alakítottam ki magamnak-családomnak, ha tanultam, tudományt szereztem, majd annak gyanánt éltem-élhettünk!
    Ön is tanult, és annak hasznából élt!………….A tudományok ismerete, minden embernek és bármikor,– az kárát nem okozhatja! Előbb megtenni, annál jobb, később annál rosszabb, de először a személynek, majd a társadalomnak is!
    Mindig jó példának tartottam-tartom azt, hogy a tannak útján is, élvonalban voltam, –kortársaimmal szemben!

    Válasz
    • Tóducz

      Kedves mérnök úr, ki is tüntették “szorgalmáért” a kommenisták, elmúlt a kommunizmus, s megszűntek a kitüntetései is!

      Válasz
  5. antal m.

    Tisztelt Marczy !
    A társadalmi rendszerek befolyásolják nem csak a felnőtt embereket, hanem a gyerekeket is! Van egy általam átélt gyerek kori példám: Falun a korosztályom pont egy osztályt képezett, az az 36-on voltunk, 194o-ben születettek. Majdnem mindenki beiratkoztunk az V osztályba. De, amikor VII osztályt abszolváltunk, alig maradunk végzős osztálytársak, addigra 7-en! Megjegyzem, habár még hozzánk kapcsoltak 2 más falut is! Tehát, olyan kibontakozás történt társadalmilag, hogy a szülök nem voltak érdekeltek a gyerekeiket tanítani! Állt be a pionir avatási rendszer, a szülök akkor úgy ítélték meg falun, hogy kommunistáknak fognak nevelni, az pedig káros! ! ! Azt is lett, valóban kommunista világrendszer,/ előérzet/ de beláthatatlan helyzet alakult ki! Szüleim úgy gondolkodtak, hogy bár a gyereknek egy szakmát feltétlen kell tanulnia! Ez egy valós helyzet kép!
    Mi van ma? Tanügyi személyek mondják: Érdemtelennek tartják a legtöbb szülő és gyerekek a tanulásba tett energiát,/inkább falun/- mert nincs kellő jövő, munkahely itthon, – hiába tanulnak szolgák-á lesznek az Unióban!? Tehát, ide kell egy komoly hatás tanulmány!

    Válasz
  6. antal m.

    Tóducz! ,,A voltért a Tot, semmit se adott volt,,! Szép idő volt tanoncnak lenni, mert ott szigor és szakoktatás zajlott, – nevelés-oktatás-fegyelmezettség vára közt!!!

    Válasz
    • Tóducz

      Mérnök úr, nosztalgiázik a kemény kommunizmus után ? S még fel tetszik lenni háborodva azért, hogy le vén komcsiztam?

      Válasz
  7. marczy

    antal m., szinte csak az utolsó mondattal értek egyet, de azzal nagyon, bár a divatmajmolás is elég rossz példa. A román (és a magyar, mindkettőre van rálátásom) iskolarendszer jelenleg alkalmatlan arra, hogy megszerettesse a gyerekkel a tanulást. Ha a gyerek maga ül oda a könyvhöz, nyert ügyünk van, de az ilyen ritka, mint a fehér holló. Olyan vidékeken, ahol nincs becsülete a tanulásnak, ott is lehet keresnivaló egy Waldorf-típusú oktatási módszerrel. Ha van olyan tanító, akinek Waldorf-végzettsége is van, már be tudja vinni a kis falusi iskola osztálytermébe azt is, amit ott tanult. Magyarországon van olyan Waldorf-végzettségű tanító, aki korábban színtiszta cigány osztályokban tanított. Erdélyben is több hasonló pedagógusra lenne szükség, úgy román, mint magyar részről.

    Válasz
  8. antal m.

    T.! Én tanonc, Ön inas!?

    Válasz
    • Tóducz

      Nem, Ön volt tanonc vagy inas és megkésett, nem nappalin képzett mérnök.

      Válasz
  9. antal m.

    Nagyon sokszor elfogultak vagyunk! /Általánosan, a mai körülmények közt/ Úgy mint,- szülök! A tanügyi rendszerbe, bele látok és ismerek, mert család tagjaim jó része is ott tevékenykednek. Tehát, – magunk ellen is fogok szólni, /szigorkodni/ most:
    A palántát, a gyereket szülök nevelik és az iskola közösen! A tanulónak nincs hibája, /ha egészséges/, csak a szülők-nevelők és oktatóknak! Mit akarunk, hogy legyen a gyerekből ha már óvodás korától annak haj-köröm festést szolgáltatunk! A legkihívóbb öltönyökben járatjuk-küldjük az iskolákba, hogy a gyerek figyelme ezekre összpontosul, hogy mennyire ő divat-hóbortot láson maga körül,és nem az iskolai tantárgyakra áldoz-koncentrál figyelmet! Ezt az étkezése, személyi magatartása is,de, – minden cselekedete követ! Az oktatóknál is van felkészültségi kihagyás, sok esetben! Az az, nem egy egyéni példa-nevelő! A tantárgyak tekintetében és megkövetelésében ismét közös szülői és oktatói szigor kell uralkodjék de,- igen következetesen óra pontosan! Nem a fantasztikus tantárgy kell uralja a tantárgyak tartalmát hanem, a reál, tapintható, akár kézzel fogható elméletek! A rend a lelke mindennek, – alap nevelést kell a gyerekbe beágyalni! MEG KELL SZERETTETNI EGYARÁNT AZ ISKOLAI TANTÁRGYAKAT A GYEREKEKKEL, – FŐ FELADATA A SZAKOKTATÓNAK!!!

    Válasz
    • Tóducz

      Mérnök úr, a család nevel, a tanár oktat!

      Válasz
    • Joe

      Semmi koze a tanulasnak,hogy a korme ki van festve vagy nincs,sem annak,hogy valaki hogy oltozteti a gyermeket. Manapsag nem all fenn,hogy valaki szepen,jol oltozkodjon,mert kevesebb penzel is lehet jol valasztekosan oltozni. A gyerekbol,hogy mi legyen azt nem a szulo kell eldontse,es nem is lehet eldonteni,addig amig az a gyermek oda nem no,hogy valami irant erdeklodest tanusitson. A szulo a gyermek mellett kell aljon es mindenben kell tamogassa,es biztassa,a gyermek almanak az elereseben. Az hogy a tanitour palcaval a kezeben csak engedelmessegre idomitson gyermekeket az az ido lejart. A gyermek kiskoratol valo nevelese az a szulo kotelessege. Az iskolanak az lenne a hivatasa,hogy a gyermekeket felkeszitse a mai vilagban valo eletre,es minel szelesebb koru felkeszultseget adjon a kezukbe,hogy megallhassanak az eltben valo kihivasokra. Es foleg felsobb osztalyokban a gazdasag,es a penz mikodesere is megtanitani.

      Válasz
      • Tóducz

        Újabb szakterületről (nevelő-pedagógus), egyetemi szintű előadás a polihisztor kánádái Joetól. Pénzközpontú Júdás.

        Válasz
        • Nyilas

          Hát, Joe barátunk egy nyáron 30 évig az oktatásban is dolgozott. Nem tudja tán?

          Válasz
  10. Tóducz

    Há ha 30 év alatt 20 főlőt volt a tanügyminiszterek száma!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük