Ha egy házasság rossz, és a házastársak évekig, évtizedekig csak beszélnek erről, akkor vajmi kevés az esély, hogy változzék a helyzet. Így van ez a hazai oktatásban is, ahol mindenki tudja, látja, hogy rosszul mennek a dolgok, az eredménytelenség időnként csúcsokat dönt, mégsem történik igazi beavatkozás.

A katasztrofális vizsgaeredményekkel tanév végén szoktunk szembesülni, de a hétköznapokban ritkán derül ki, hogy a tanórákon szerzett osztályzat mennyire nem tükrözi a használható tudást.

Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett eredmények szerint az elmúlt közel egy évtized leggyengébb teljesítményét érték el a romániai diákok a 2018-as PISA-felmérés mindhárom vizsgált területén: szövegértés, matematika, természettudományok. Szégyenteljes és egyben aggasztó, hogy a felmérésben résztvevő több mint ötezer hazai diák 41 százaléka funkcionális analfabéta, azaz nem érti, hogy miről szól a szöveg, amit elolvas, matematikából a diákok 47 százalékának kihívást okoznak az alapműveletek, a természettudományok terén a tanulók csupán 57 százaléka érte el a 2-es nehézségi szintet, miközben a vizsgált országok átlaga 78 százalék. Vannak kiválóan teljesítő diákok is, de ez csupán a vizsgált minta egy százaléka, vagyis ötezerből ötven.

Kutathatjuk a folyamatos kudarc okát, akár meg is nevezhetjük a felelősöket, akik az elmúlt harminc esztendőben egymást váltották az oktatási tárca élén, és ha születtek is időnként jó döntések, amire életbe ültették volna, egy következő miniszter leseperte azokat az asztalról. A sokat hangoztatott képességfejlesztés is csak a szólamok szintjéig jutott el, hisz az új tantervek és tankönyvek nem igazán tükrözik ezt a szándékot.

Monica Anisie jelenlegi oktatási miniszter szerint a diákok egyrészt azért teljesítettek gyengén a PISA-felmérésen, mert a teszteknek nem volt tétje, másrészt, mert ahelyett, hogy a tanárok a szövegértelmezés képességét fejlesztenék ki a diákokban, a műelemzések bemagolására késztetik őket. Mircea Miclea, a Tăriceanu-kormány oktatási minisztere (2004–2005) a tanárokat vonná felelősségre a gyenge teljesítményért: „sorozatosan óriási különbség mutatkozik az iskolai osztályzatok, illetve a képességfelmérők és az érettségi vizsgák eredményei között, és ezért senkit nem büntetnek” – szögezi le a korábbi tárcavezető, aki szerint a pedagógusok bérét a teljesítményhez kellene igazítani. Ehhez képest olyan rendszert tart fenn a mindenkori hatalom, hogy aki egyszer elnyert egy végleges katedrát, lehetetlen onnan elmozdítani, még akkor is, ha évekig halomra buknak a tanítványai vagy emberként ő maga bukik el.

Egy olyan országban, ahol a törvényeket egyéni és/vagy pártérdekek szerint hozzák, nem az a legnagyobb baj, hogy a PISA-felmérésen az utolsók között kullog Románia. Ennél súlyosabb, hogy nemzedékeken keresztül olyan fiatalok kerülnek ki az iskolapadokból, akik nem értik a körülöttük lévő jelenségeket, nem tudnak magyarázatot adni azokra, és a legjobbak az egyszerű feladatokat is szigorú képletek alapján kívánják megoldani, ami gyakran lehetetlen.

Fekete Réka / Háromszék