Történelmi zászlósor

Eredeti formájukba visszaállított magyar történelmi zászlókból rendezett be kiállítást a sepsiszentgyörgyi Lábasházban a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókja.

A nemzeti ünnepünk napjára tervezett megnyitójára, a koronavírus járvány terjedése által okozott kényszerhelyzetben, csak a virtuális térben kerülhetett sor.

Amint azt Szebeni Zsuzsa fiókvezető bevezetőjéből kiderült, a zászlósor dr. Pozsony Ferenc akadémikus kezdeményezésére jött létre a Magyarság Háza támogatásával. A tájékoztatást szolgáló kísérőszöveget dr. Dimény Attila kézdivásárhelyi muzeológus írta.

A tárlatvezetést végző dr. Szekeres Attila István heraldikus rámutatott, hogy 2014 óta nem csak március 15. ünnep, hanem 16-a is. Az Országgyűlés ugyanis a magyar zászló és címer napjává nyilvánította annak emlékére, hogy az 1848-ban meghozott 21. törvénycikk kimondta: „a nemzeti szín és az ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik”.

A továbbiakban az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke a kiállított szám szerint 13, leginkább Erdélyhez kötődő, analógiák alapján rekonstruált történelmi zászló mindenikéről a legfontosabb tudnivalókat magába foglaló előadást tartott. Ennek során megtudhattuk, hogy a hármas hegyes végződésű honfoglalás kori fejedelmi zászló piros színű volt, amelynek csúcsdíszében turulmadár lehetett. Szent István zászlójában pedig ezt latin kereszt válthatta fel. Az Árpád-házi királyok váltakozó, vörös és fehér sávokat tartalmazó családi zászlójához hasonlatosan az Anjou-házból származó uralkodóink, Károly Róbert és Nagy Lajos zászlóján is megtalálhatók az Árpád-házi rokonságra utaló magyar sávok. Ezt azonban a kék mezőben arany liliomokat ábrázoló Anjou-címerrel egyesítették.

Hunyadi János zászlóját a neki V. László király által 1453-ban, érdemei elismeréseként besztercei örökös ispánságra emelése alkalmából adományozott új, bővített címer alapján rekonstruálták. Az új címer négyelt pajzsának első és negyedik mezejében a család ősi jelképe, a csőrében aranygyűrűt tartó holló látható. Második és harmadik mezejében viszont fehér mezőben, hátsó lábain álló, mancsában arany koronát tartó vörös oroszlán jelenik meg, ami a harcokban megsebzett Hunyadi Jánost jelképezi. Ő ugyanis az uralkodó kiskorúsága idején hősiesen védelmezte a koronát, majd az erre alkalmas történelmi pillanatban a főhatalmat visszaadta a királynak.

Bocskai István és Bethlen Gábor egyaránt a hagyományos, lángnyelvekkel díszített, fecskefarkú erdélyi fejedelmi zászlót használta, amelyeket csak a közepükön található családi címer különböztetett meg egymástól. Bocskai címere hármas halomból kinövő, nyílvesszőt magasba emelő oroszlánt, a Bethleneké egymással szemben álló, nyakukon átnyilazott hattyút ábrázol.

A felsoroltakon kívül a kiállításon többek között a Fekete sereg, a trónfosztás utáni 1849-es honvéd lovassági és az 1938-as magyar királyi lovassági zászló is megtalálható. Az eseményről készült 27 perces film a www.facebook.com/Balassisepsi címen tekinthető meg a világhálón.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

1 Megjegyzés

  1. antal m.

    A nemzetünk- történelmi szép zászlóin-szimbólumaikon, mi itt Erdélyben csak legeltetjük szemeinket, múzeumi cikkeken! Tiltja a többség nemzete, ezen szimbólumaik szabad használatát közhelyeken. Arcélűen ezzel is kitetszik magasan az, hogy nem vagyunk egyenlő jogú állampolgárainak elismerve a romániai magyarok az országban: Kétféle mércével mérnek bennünket mint, ország népét tekintve! Szomorúak vagyunk!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük