Tovább nem hátrálhatunk!

Forrás: Bedő Zoltán – Facebook

A Ploieşti-i Táblabíróság június 25-én kimondott jogerős ítélete értelmében a Békás-szoros közigazgatásilag nem Hargita, hanem Neamţ megyéhez tartozik. Ezzel pont került az erdélyi Gyergyószentmiklós és a moldvai Almásmező (Bicaz Chei) között Mezei János, akkori polgármester által 2009-ben kezdeményezett per végére.

Erre azért volt szükség, mert a két megye kataszteri hivatala által 1998-ban kiállított és Gyergyószentmiklós alpolgármestere által is aláírt jegyzőkönyv a szóban forgó szakaszt Almásmező részeként rögzítette.

De vajon felülírhatja-e bármelyik hivatal az érvényben lévő törvényeket? Értelmükben ugyanis a vitatott terület jelenleg Hargita megye részét képezi. Vagy születhetett volna-e ilyen döntés, ha történetesen nem a többségében magyarok lakta erdélyi és a moldvai megye között alakul ki határvita? Ezekre a kérdésekre pedig egyetlen válasz adható: nem.

Nem, mert ott, ahol egy állam az előírásait nem tudja érvényesíteni, a fennhatósága megszűnik. Nem, mert eddig is csak tőlünk csíptek le területeket, például az ország 1968-as közigazgatási átszervezésekor, amikor önkényesen jelölték ki a megyehatárokat. Így kerültek többek között Gyimesbükk és Sósmező települések a szintén moldvai Bákó (Bacău) megyéhez, több tízezer hektárnyi erdővel együtt. Arról viszont nincsen tudomásunk, hogy ilyen eset(ek) fordítva előfordult(ak) volna.

A történtekből egyértelművé válik tehát, hogy folytatódik a szálláshelyeinkről való kiszorításunk. Ez pedig elfogadhatatlan és megengedhetetlen. Egyrészt mert a szülőföldjüket évszázadokon át az életük árán is megvédő őseink emiatt forognak a sírban, ugyanakkor a gyermekeinknek, unokáinknak, valamint az utánuk jövő nemzedékeknek is szüksége van a felmenőik jussára ahhoz, hogy megmaradjanak, gyarapodjanak és sokasodjanak. Különben rájuk is az amerikai indiánok sorsa vár, akiknek a rezervátumokban tengődő és kihalófélben lévő maradéka mára turisztikai látványosság csupán.

De mindez elkerülhető, amennyiben a sarkunkra állunk, hiszen a most kimondott ítélet jogerős ugyan, de nem végleges, tehát megtámadható. És ha netalán újra semmibe veszik a törvények által is alátámasztott igazságot, akkor más eszközökhöz kell nyúlni ennek érvényesítéséhez.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

5 hozzászólás

  1. Huszti György

    Az 1916 elötti birtoklapok és kadaszteri térképek hitelesitett másolatával lehet jogilag bizonyitani a területek tulajdonjogát !Az adminisztrativ határok 100 év alatt sokszor voltak korigálva,de adminásztrálási jog nem jelenti a tulajdonjogot ! ?

    Válasz
  2. Maria koka

    Igazan már csinálhatna a vezetőség a magyarok kisebsegben elo Erdélyiek számára, mert ügyezni hogy a bocskorosoknak már se.mi nem elég.Mar azt is megszabják es megmondják hogy nem beszélhetünk a saját anyanyelvünkön a saját földünkön.. i nem loptuk a románoktól a területért mi a saját területünkön élünk ahol még az uk apáink uk apja lakott.Hasznaljak az iskola kat egyetemünké,vasutainkat ,erdőinket bányáinkat,vizeinket és még ok tiltsák még a magyarság nyelvet.Mar ideje volna hogy megtanuljak hol a véljük. EZ A VISELKEDES NEMFER BELE AZ UNIOS TORVE YBEN ETIKABAN,ES A MUVETSEGBEN,HOLVAN AZ UNIO ROMANIAVAL SZENBEN.

    Válasz
  3. e.

    kovetkezik a Gyilkos to

    Válasz
  4. TÓDUCZ

    Dehogynem, hisz 100 éve azt csináljuk egy kis szünettel.

    Válasz
    • Elekes mihály

      Mert haggyák hogy ezt tegyék! A tapasztalatom ba a törvények jogszabályok be vannak tartva kresz-megbénul a forgalom,törvények betartásával is meg lehet bénitani az átmenő magán és teher forgalmat. A jogszabályok betartásával és betartás számonkérésével – első körben az önkormányzatok lesznek működésképtelenek.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük