Többszáz szereplős rockoperát láthatunk június 22-én és 23-án a budapesti Hősök terén. A Trianon című előadás rendezője Koltay Gábor, a zeneszerző pedig Koltay Gergely.

“A szó és a téma, Trianon száz éve kavar szenvedélyeket az országban. A rockopera néhány család történetén keresztül mutatja be, miként befolyásolta életünket alapvetően mindaz, ami 1920-ban történt, vagyis hogy Magyarország szétszakadt” – mondta a rendező a rockoperát színpadra vivő Esztrád Színházzal közösen tartott sajtótájékoztatón.

Koltay Gábor kitért arra, hogy a Trianon című produkcióban szereplők túlnyomó többsége látható volt a két évvel ezelőtt, szintén a Hősök terén bemutatott Itt élned, halnod kell című rockoperában. A Trianonban színpadra lép mások mellett Varga Miklós, Vadkerti Imre, Kalapács József, Makrai Pál, Sipos Imre, Benkő Péter, Palcsó Tamás, Rudán Joe, Varga Szabolcs és Varga Vivien is. A produkcióban tizenöt énekes, húsz színész, kétszáz táncos, száz statiszta, harminc lovas és negyven artista fog közreműködni.

Itt élned, halnod kell! című rock musical

Itt élned, halnod kell! című rock musical

Mint elhangzott, komoly díszletrendszer fog épülni a Hét vezér szoborcsoport elé két nagy színpaddal. Két óriási ledfal épül a díszletbe, szemben lesz egy jelentős méretű lelátó, oldalt pedig további kettő, a múzeumok előtt.

“Úgy tapasztalom, nagyon sokan nem igazán tudják, mi történt 1920. június 4-én, amikor aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést Versailles-ban, a Grand Trianon palotában. Magyarország 19 milliós európai középhatalomból 8 milliós kis állammá szűkült, területének több mint kétharmadát veszítette el. Szeretnénk elgondolkodtatni az embereket, illetve az értelem mellett az érzelmeket is átélhető módon felmutatni” – fogalmazott Koltay Gábor.

A Millenniumi emlékmű esti díszkivilágításban a fővárosi Hősök terén 2017. november 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Millenniumi emlékmű esti díszkivilágításban a fővárosi Hősök terén 2017. november 15-én.  (MTI Fotó: Balogh Zoltán)

A darab négy tételből áll, a szövegkönyvet Koltay Gábor emlékezések, dokumentumok, költemények, megzenésített versek segítségével állította össze.

A rendező szólt arról, hogy az első a 19. század végi millenniumi ünnepségektől Trianonig tart, a második 1920-tól a második világháború végéig, a harmadik a Kádár-korszakot mutatja be, a záró tétel pedig a rendszerváltozás óta eltelt éveket, benne az EU-csatlakozást és 2010-et, amikor az Országgyűlés megszavazta a nemzeti összetartozás napját, a Trianon-emléknapot. Koltay Gábor megjegyezte: nem a történelem kerekét kell visszafordítani, hanem életben tartani, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek a határok feletti nemzetegyesítéshez vezetnek.

A rendező kitért arra, hogy a szereplők jelentős részével régóta együtt dolgozik, Varga Miklóssal például 1983, az István, a király óta, Rudán Joe-val pedig 1993, az Atilla, Isten kardja bemutatója óta.

A zeneszerző Koltay Gergely, a több mint négy évtizede működő Kormorán együttes vezetője azt mondta: saját együttese mellett egy szimfonikus zenekar fog élőben játszani az előadásokon. Hozzátette: zenéjével ki akarja fejezni, mit éreznek a magyarok itthon és otthon, Magyarországon és a külhoni közösségekben.
A rendező hangsúlyozta: a produkció nem állami támogatásból valósul meg, és bízik abban, hogy a két előadás után továbbiak is lesznek szerte az országban. “Két év múlva lesz Trianon századik évfordulója, szeretnénk valami fontosat és szépet mutatni”.

hirado.hu

7 hozzászólás

  1. marczy

    Picit off, mert nem tudom máshová írni.
    Az Európai Kisebbségvédelmi Kezdeményezés 1 millió 46 ezer aláírásnál tart. Hátradőlni továbbra sem szabad, mert az aláírások jelentős részét érvénytelennek tekinthetik, ami azt eredményezheti, hogy az ellenőrzés 3 hónapja alatt az érvényes aláírások száma 1 millió alá csökkenhet. Ezért jó volna legalább 1 200 000-1 300 000-et begyűjteni.
    A litvánok(?) nagyon beindultak, gyakorlatilag két nap alatt kigyűlt a kvótájuk, és már 200% felett tartanak. Litvániában jelentős őshonos lengyel és fehérorosz, valamint betelepített orosz kisebbség él, emellett a szintén őshonosnak tekinthető németség és zsidóság maradéka is jelen van itt-ott. A helyzet hasonló, mint Lettországban. Vilnius kicsit olyan volt a két világháború közötti Litvánia számára, mint Koszovó a szerbeknek: bár etnikailag több mint kétharmada lengyel volt és csak pár százalék litván, mégis maguknak vindikálták, kulturális és történelmi okokból.
    (Amúgy pl. az ötágú vörös csillag Magyarországon kívül tudtommal csak a balti államokban minősül tiltott önkényuralmi jelképnek, tehát Európa nagy részén nem esik a náci horogkereszttel azonos megítélés alá.)

    Válasz
  2. antal m.

    Legalább a századik évfordulókor, azt amit tettek Moldáviában a románok, azt annyira jogosak a magyarok is kiállni a trianoni iszonyú tévedések helyre állítása ügyében!
    Megszenvedve jól száz éven át a testvért a testvértől való elválasztás-elszigeteltségi helyzetek árát! Rá ment arra két emberöltőnyi nemzeti élet.

    Válasz
  3. Tóducz

    Nézegettem a tegnap a romák hírtévékben, hogy miként ünnepelték a romákok Kisjenőn, Basescu vezényletével, Romákia és Besszarábia 100 éves egyesülésének évfordulóját, és miként követelték ordibálva az újraegyesítést, s azon gondolkoztam, hogy vajon mi lenne akkor, ha például a magyar parlamentben augusztus 30-án a honatyák, civilizált körülmények között bejelentenék, hogy követelik Észak-Erdély újraegyesítését Magyarországgal?

    Válasz
    • Mikulás

      Azokat a honatyákat csúnyán fejbe kólintanám a trágyás talpú kertásó bakkancsommal, mert kihagyták Dél-Erdélyt.

      Válasz
    • Szekely Attila

      Toducz maga almadozik es kozben beleer a keze a bilibe! Gondolkozzon realisan mar tobb mint 70 eve nincsenek magyar vezetoink csak magyarul is beszelo politikusaink!

      Válasz
      • Tóducz

        Há még mindig jobb, mintha törökül beszélő politikusaink lennének, kedves Sz.A.

        Válasz
        • ez van

          Azt is megérhetjük.

          Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük