Végigvonultak Barót központján a tiltakozók. Albert Egon felvételei

A szerződés érvénytelenítését követelik

Tüntetést tartottak kedd délután Baróton, a polgármesteri hivatal előtt több mint százan gyülekeztek, transzparensekkel, különböző jelmondatú táblákkal igyekeztek az illetékesek és a közvélemény tudtára adni, hogy egységesek, összefognak, és nem engedik, hogy mások döntsenek helyettük. Rövid tanácskozás után a tüntetők békésen felvonultak a Rózsák terén egészen a Rózsa vendéglőig, ahol az előzetes bejelentés szerint lakossági fórumot tartottak. A fő téma az oltszemi otthonban lévő gyermekek Barótra helyezése és a két családi ház felépítése volt.

Kezdetben úgy tűnt, a fórum nem jöhet létre, hiszen Lázár-Kiss Barna András polgármester és a döntéshozó testület előzetesen úgy döntött, hogy nem kocsmában kell azt megtartani, hanem egy intézményben, és erre a legjobb helyszín a városi művelődési ház nagyterme, így ők ott várták a tüntetőket. A tiltakozók azonban nem voltak hajlandóak elfogadni ezt, mondván, a fórumot nem a polgármester, hanem ők kezdeményezték, ezért kitartanak az eredeti helyszín mellett, az pedig a Rózsa vendéglő.

A vendéglő udvarán gyülekező tömeget némileg meglepte, amikor Lázár-Kiss Barna András baróti elöljáró a helyi tanácsosokkal és Tamás Sándor megyeitanács-elnökkel együtt megjelent, gesztusukat a jelenlévők meg is tapsolták. A Rózsa vendéglő terme megtelt, látszott, hogy a baró­tiak számára fontos problémáról van szó, az elmúlt hetekben a közösségben óriási feszültség gyűlt fel a tervezett családi típusú házak felépítése és az oltszemi otthonból ideköltöztetendő gyermekek ügyében. Az is kiderült, ez csak a felszín – tulajdonképpen az elmúlt harminc év kudarcai, sikertelenségei kerültek napvilágra a lakossági fórumon, ahol a jelenlévők nyíltan kérték számon választott vezetőiktől az évtizedes eredménytelenségeket.

A tüntetők nem tágítanak

A beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a családi házak elleni petíció kezdeményezői és az azt aláírók nem tágítanak, elszántak, nem elégednek meg ígéretekkel, nem tűrik a félremagyarázást, a megfélemlítést, és határozottan kitartanak amellett, hogy Baróton ne épülhessenek fel ezek. Elszántságukat bizonyítja az is, hogy akár egy népszavazás kezdeményezésére is készek, ha szükséges. A fórumon az illetékesek tudomására hozták, hogy addig nem lépnek vissza, amíg a megkötött szerződést nem érvénytelenítik, ugyanis szerintük a város erre sem szociálisan, sem infrastrukturálisan nincsen felkészülve.

Az összejövetel végén a felek abban egyeztek meg, hogy a megyei tanács felül fogja vizsgálni az érvényben lévő szerződés jogi feltételeit, és amint eredményre jutnak, újabb nyilvános beszélgetésre kerül sor Baróton.

A lakossági fórumon Lázár-Kiss Barna András polgármester és a helyi városvezetés mellett jelen volt még Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, Bokor Attila megyei szaktanfelügyelő, Kiss Imre megyei főtanfelügyelő, Vass Mária, a gyermekjogvédelmi és szociális igazgatóság vezetője.

Az, hogy mennyire nem akarják az emberek ezt a beruházást, már az első kérdés után kiderült. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke hiába próbálta elmagyarázni, hogy nem új keletű dolog ez a megyében, nem egy ilyen ház épült már, másfél éve arról beszél a megyei és a baróti tanácsban is mindenki, hogy Erdővidék központjába két családi típusú házat építenek, a megyei tanácsban hétszer volt napirenden, míg a baróti tanácsban négyszer beszéltek róla, és mindhárom magyar párt támogatta azt, az embereket ez nem elégítette ki. Az sem nyugtatta meg őket, amikor a megye első embere ígéretet tett arra, hogy az április végi megyei költségvetés elfogadását követően Barót városnak lehetősége nyílik a megyei tanáccsal közösen, pályázat útján felújítani a város tulajdonában lévő iskolákat. Jelentős összegről van szó, amelynek felét a megyei, míg a másik felét a helyi tanács állná – vetette fel.

Az elégedetlen megnyilvánulások, bekiabálások folytatódtak akkor is, amikor Lázár-Kiss Barna András elöljáró próbálta elmagyarázni, hogy a 24 gyermeket teljesen el fogják különíteni, a két intézményt különválasztják, a baróti gyermekek nem fognak az újonnan érkezőkkel érintkezni, nem költöztetnek ki egyetlen helyi iskolából sem tanulókat, új munkahelyek jönnek létre, az egész beruházás nem kerül egy lejébe sem a városnak. A fórum résztvevői a szavába vágtak, és nem fogadták el az érveit. A jelenlévők mindvégig azt hangoztatták: bárhová lehet építeni, csak Barótra ne, és ők ezt bármi áron megakadályozzák.

Teltházas fórum a Rózsa vendéglőben

Hasonló helyzetbe került Vass Mária és Bokor Attila is: az ő érveikre sem volt kíváncsi senki, ahogyan a helyi RMDSZ-es tanácstag, Pál-Szilágyi Zoltán beszédére sem.

Üdvrivalgással fogadták viszont Torma Tünde megjegyzését, aki elmondta, azért vannak itt, hogy az illetékesek tudomására hozzák: egyszer az itteni gyermekekre fordítsanak ekkora figyelmet, és ne a 24 újra. „Mi sajnáljuk ezeket a gyermekeket, azt mondják ránk a tanácsos urak, hogy mi nem értjük meg őket, ezek jó lelkű gyermekek, mindannyian Isten csodás kis teremtményei vagyunk, ez is igaz. De mi azért jöttünk most ide, mert szeretnénk azt, hogy a mi gyermekeink is ugyanolyan figyelmet kapjanak, mint ez a 24! A mi gyermekeink is elmennek versenyre, szerepelnek, és mindenhonnan jó eredményekkel térnek haza, de azt tapasztaljuk, hogy ez a 24 gyermek most sokkal fontosabb Barót városának, mint a mieink az előkészítősöktől fel egészen a líceumig!” – hangoztatta.

A résztvevők arra sem voltak vevők, amikor Tamás Sándor megyei elnök azt mondta, a szerződést nem lehet felbontani, csak egymillió euró visszafizetése árán.

A fórumon jelen lévő Benedek H. János elmondta, hogy még nem látott olyan szerződést, amelyet ne lehetett volna módosítani. „Elolvastam a megyei tanács hivatalos közlönyében a társulási konvenciót, és amennyire visszaemlékszem, nem a szerződésben lévő összeg dupláját, hanem a költségek dupláját kell visszafizetni. Lehet, valaki másként emlékszik, de én így emlékszem, és ezt logikusnak is tartom. Azt kellene megnézni, és ezt javaslom, mivel a szerződéskötő nem Barót városa, hanem a megyei tanács és a gyermekvédelmi igazgatóság, nézzék meg pontosan, mit ír ez a szerződés. Amennyiben eddig a pillanatig csak tervezési költségek voltak – építési ugye nem lehet, mert a területek üresek –, ezek nem haladhatják meg a teljes összeg tíz százalékát. Látván az elégedetlenséget, feltevődik az is, hogy nem lehetne-e egy másik területet keresni, nem hiszem, hogy ezt a módosítást nem lehetne megtenni, hiszen a gyermekekről van szó, és nem a helyszínről” – fogalmazott.

A fórum végén két kérdést tett fel Benedek Erika moderátor a jelenlévőknek: ki áll ki amellett, hogy megépüljenek ezek a családi házak, és ki van amellett, hogy az egésznek nincs most itt az ideje, és nem szeretnék, hogy felépüljenek ide ezek a házak. A teremben nagy hurrogás-fújolás közepette a jelen lévő RMDSZ-es tanácsosok az első kérdésre igennel válaszoltak, míg a jelenlévők túlnyomó többsége továbbra is a családi típusú házak Baróton való létesítése ellen szavazott.

Albert Egon / Háromszék

Lakossági fórum Baróton

Lakossági fórumot szervezett a baróti szülők közössége március 26-án, kedden, amit 17 órától egy békés felvonulás előzött meg a polgármesteri hivatal és a fórum helyszíne, a Rózsa vendéglő között. A tanácskozás célja a lakosság tájékoztatása volt a tervbe vett családi típusú házak felépítéséről, azok felépítésének előzményeiről és várható következményeiről. Az ügy megoldása még várat magára.

A felvonuláson 112 személy vett részt, akik nagy többsége a fórumon is részt vett. Meghívottként jelen volt még Lázár-Kiss Barna András baróti polgármester, továbbá – jelezvén a polgármesternek a fórumon való részvételi szándékukat – eljött még Tamás Sándor megyetanácselnök, Henning László János alelnök, Kiss Imre megyei főtanfelügyelő, Bokor Attila megyei szaktanfelügyelő, Vass Mária, a megyei gyermekvédelmi rendszer igazgatónője, valamint Benedek Erika tanárnő, megyei tanácsos, aki az est moderátori szerepét is betöltötte.

Előrebocsátjuk, hogy a több mint 4 órás esemény minden egyes hozzászólását, kérdését, valamint válaszát lehetetlen megosztani, ezért megpróbáljuk összefoglalni úgy, ahogyan láttuk a történéseket, teljesen pártatlanul. Az eseményről videofelvétel is készült a szülők megbízásából, ezért ha bárki kíváncsi a teljes hang- és képanyagra, azt a szülői bizottságtól elkérheti, vagy ha nyilvánosságra hozzák, szabadon megtekintheti.

A felhívás szerint a tanácskozás célja a lakosság tájékoztatása volt a tervbe vett családi típusú házak felépítéséről, azok felépítésének előzményeiről és várható következményeiről. Benedek Erika fórumnyitó beszédében kifejtette, azért gyűltek össze, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és amennyire csak lehetséges, a kialakult feszültséget olyan módon oldják fel, hogy a tanácskozás végén mindenki nyugodtabb legyen, és lássa a megoldást. Habár sok kérdés felvetődött az est során, amelyekre a jelenlévő szakemberek válaszoltak – vagy próbáltak válaszolni kisebb-nagyobb sikerrel –, véleményünk szerint ez a megoldás nem igazán született meg.

Kérdések és válaszok

Első ízben a szülők részéről feltett kérdés arra próbált választ találni, miért pont Barót az, ahol ezeket a házakat fel kell építeni, amikor a megyében, nagyobb városokban is szét lehetne osztani az eddig Oltszemen elhelyezett gyerekeket, továbbá véleményük szerint Barót sem infrastruktúrailag, sem a megfelelő szakemberek biztosítására nem áll készen. Tamás Sándor válaszából megtudhattuk, ilyen típusú családi ház már 12 van a megyében, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen több mint 200-200 gyermek szerepel a rendszerben, valamint falvakon is vannak ilyen típusú házak, például Csernátonban (itt kettő is), Nyujtódon, Kézdialmáson, Esztelneken, Sárfalván stb.

– Másfél évvel ezelőtt kezdődött ennek a családiház-építésnek a története. Európai uniós irányelv és romániai törvény, hogy 2020 végéig be kell zárni minden régi típusú árvaházat. Ezeket a gyermekvédelmi rendszer rendre megszüntette a megyében, és párhuzamosan épített 12 házat, illetve a fogyatékos és speciális oktatásban résztvevő gyerekeknek Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön központot, a speciális oktatásban lévőknek más városokban is, mint például Baróton, ahol jelenleg 4 osztályt működtetünk – mondta Tamás Sándor.

Azt is megtudhattuk, hogy a törvények által előírt módon 3 házat kell még építeni a megyében, mindháromban 12-12 gyerek kapna helyet, ezért másfél évvel ezelőtt levelet írtak a megye öt városának. Kettő válaszolt pozitívan, Bodzaforduló és Barót, így a tervek szerint Bodzafordulóra kerülnének a román anyanyelvű gyermekek, Barótra a 24 magyar ajkú gyerek. A megyei tanácsnál hét alkalommal szerepelt napirendi pontként az elmúlt másfél évben ez a tervezet, a baróti tanácsnál négyszer, ahol egyöntetűen elfogadták a határozatot, szem előtt tartva azt a 16 munkahelyet, melyet ez által teremtenének. Ezekről a tanácshatározatokról több alkalommal is írt a megyei sajtó, valamint a megyei tanács honlapján is szerepelt a tervezet.

Ígéret modernizálásra

A baróti szülők azonban, mint mondták, idén januárban hallottak a dologról, úgy érzik, eltitkolták előlük az egészet, hiányolják a tájékoztatást. Elmondásuk szerint, amíg a baróti iskolákban nincsenek megfelelő körülmények az itt élő gyerekeknek sem, addig nem értik, hogy két teljesen új létesítményre miként sikerült tetemes összeget szerezni. Úgy vélik, először a meglévő épületeket és azok környékét kellene feljavítani, hogy gyerekeik ne kényszerüljenek a környező falvakba iratkozni iskolába, ahol jóval jobb körülmények várják őket, ugyanakkor a szakképzett tanerő is részben a rossz körülmények miatt hagyja el a város intézményeit. Úgy gondolják, miután ez a probléma megoldódik, akkor lehet beszélni további osztályok és létesítmények létrehozásáról, de ez jó ütemben haladva is minimum 10 évet ölelne fel.

Lázár-Kiss Barna András polgármester elmondta, amióta a polgármesteri tisztséget betölti, csak a falvakra voltak pályázatok hirdetve, városokra nem, ezért nem tudták megoldani az iskolák nagyobb volumenű felújítását, de említést tett a nemrégiben kicserélt nyílászárókról az úgynevezett zöld épületben, amelyet önerőből sikerült megvalósítani. Tamás Sándor közölte, idéntől már városok is pályázhatnak az iskolák modernizálására, és megígérte, Barót tetemes összeget fog kapni a megvalósításra. Volt, aki lekenyerezésnek érezte ezt a kijelentést, miszerint azért kapnak ígéretet, hogy cserébe mégiscsak megépülhessenek az adott házak.

Nyomatékosító aláírások

A szülői bizottság részéről nemrégiben kezdeményezett aláírásgyűjtés során 1674 személy látta el kézjegyével azt a petíciót, amelyben tiltakozásukat fejezik ki a megépítendő családi házak ellen. A bizottság elnöksége szerint a polgármesterrel előzetesen egyeztettek, akire rákérdeztek, hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani. Úgy gondolták ugyanis, Barótnak nem jó ez, mert meglehetősen rossz sorsban vannak így is, és ezeknek a gyerekeknek semmit nem tudnak nyújtani. Akkor azt a választ kapták, hogy nincsenek még szerződések, valamint hogy meg lehet állítani, ha lesz ellene 1000-1500 aláírás. Ezért történt az, hogy a szülőbizottsági elnökök elindultak, és összegyűjtötték az aláírásokat, mivel úgy gondolták, ezeknek a gyerekeknek semmi jövőt nem tudnak biztosítani, amikor még a sajátjaik is hátrányos helyzetben vannak.

Az elöljáró nem teljesen így emlékezett arra a bizonyos beszélgetésre, mivel a szerződést már novemberben aláírta. Elmondása szerint akkor úgy fejezte ki magát, hogyha megvan a megfelelő mennyiségű aláírás, akkor az azt jelenti: érdemben van, amiről tárgyalni, hiszen tükrözni fogja az érintettek érdeklődését az ügy kapcsán.
A továbbiakban sok hozzászólás elhangzott mind a szülői bizottság, mind a megjelent elöljárók és szakemberek részéről, de érvekkel nem sikerült dűlőre jutni. A bizottság a szerződés felbontását követelte, mivel úgy érzik, semmibe vették őket az ügy kapcsán, ki kellett volna kérni véleményüket is. „Azért jöttünk ide, hogy a mi gyerekeink is kapjanak akkora figyelmet, mint ez a 24, akiről most szó van. Egyszer mutassuk meg, hogy tudunk akkora szintre fejlődni, mint Szentgyörgy vagy Kovászna, azután lehet ilyenekben gondolkodni” – hangoztatták.

Mennyit kellene visszafizetni?

Tamás Sándor azonban felvázolta, hogy a 750 ezer euró értékű beruházásra vonatkozó szerződést tavaly megkötötték, amelyben az áll, hogy 2019. december 30-ig felépítik ezt a két otthont. Amennyiben mégsem, akkor dupla összeget kell visszafizetni, vagyis miután a 750 ezer eurónak 75 százalékát fizeti a támogató alapítvány, amely 575 ezer eurót tesz ki, ennek a kétszeresét kell visszafizetni, ami több mint egymillió euró, ezért a szerződést nem tudják felbontani.

A szerződés egy példánya a helyszínen volt, de nem lehetett közszemlére bocsátani, mivel az elöljárók nem ismerték pontosan az ezzel kapcsolatos jogi eljárást, ezért ennek előbb utána kell nézzenek, mondták. Benedek Huszár János felszólalásában úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy létezik olyan szerződés, ami közpénzekről szól, és mégis titkos lehet, vagy nem lehetne esetleges módosításokat eszközölni rajta, például a helyszín megváltoztatását. Azt is megjegyezte, olvasta a megyei tanács hivatalos közlönyében a társulási konvenciót, és amennyire visszaemlékszik, nem a szerződés összege, hanem az addigi költségek kétszeresét kell visszafizetni, tehát amennyiben eddig csak tervezés történt, akkor annak költsége nem haladhatta meg a teljes összeg 10 százalékát.

– Érzelmi csapdában vagyunk, és amíg a frusztrációt meg nem szünteti valaki, addig ez a frusztráció tovább él, dolgozik, és kedvezőtlen környezetet termet az ide készülő, ide készített gyerekeknek, akik az egészről nem tehetnek, de egy ellenséges közegbe jönnének. Teljesen új lapra kell helyeznünk az együttműködést a lakosság és az önkormányzati vezetés között, és akkor lehet visszatérni egy hasonló témával. Úgy látom, ebben a pillanatban ez az együttműködés megfeneklett, és bármilyen, erővel való átvitel után a frusztráció megmarad, nem oszlik el – mondta Benedek.

Végszó

A fórum végén a felek abban maradtak, hogy a szerződés jogi vizsgálata után visszatérnek újbóli megbeszélésre, és a tiltakozók semmiképp nem a sajtóból szeretnének értesülni a válaszról, hanem szemtől szemben, ahogyan most (kedden) is történt. A legnagyobb hiány, ami az emberekben megfogalmazódott, hogy Barótnak az elmúlt 30 évben nem volt fejlesztési terve, s ezalatt a 30 év alatt felgyűlt sérelem és elégedetlenség most tört a felszínre. Benedek Erika összefoglalójában kifejtette, mindenki közös feladata a közösségi fejlesztési terv megalkotása, és ennek az egyik legjobb módja az, ha a lakossággal közösen történik.

Lázár Szilárd / Székely Hírmondó

2 hozzászólás

  1. baroti

    Miert csak az identol palyazhatnak a Varosok Tamasur? Eppen az identol? Hulyitse magat,ezt mar nem vesszuk be Barotiak! eddig hol voltak, 30 even keresztul nem lehetett palyazni a varosoknak? Maga lassa hogy nez ki Barot? Tisztelt varosvezetoseg,onok nem itt elnek? mas megyei varosok tudtak/lehetett oalyazni,csak eppen barotnak nem? Szegyeljek magukat! Forduljanak magukba,ne a szavazasok elott mossak a szajukat,akkor habzik a szajuk,azutan meg evekre kiszarad,most ismet felebredtek!

    Válasz
  2. Sztrogoff Mihály

    Most kezdtem megérteni, hogy miről van szó! Itt 750 ezer euró elköltéséről szól a történet, amihez mozgássérült gyerekek vannak felhasználva. Az OLTSZEMI SPECIÁLIS ISKOLA pedagógusai és lakosai ragaszkodnak a munkahelyükhöz és a gyerekekhez. Ahogy a korábbi hozzászólásaimban leírtam, ezeket a családi típusú házakat Oltszemen kellett volna felépíteni,így elkerülhető lett volna az egész cirkusz.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük