Fotó: ziuadecj.realitatea.net (2014)

„Az erdélyi magyar közösség szempontjából Magyarország és Románia, illetve Közép-Kelet Európa helyzetét több dimenzióban kell vizsgálni. Az első dimenzió a román többség viszonyulása a magyar közösséghez, a második az EU hozzáállása a kisebbségekhez, a harmadik pedig a mindenkori washingtoni viszonyulás. A román többség úgy gondolja, hogy a kisebbségi ügyek rendeződtek, ez az államelnök tegnapi székelyföldi látogatása során is egyértelműen visszaköszönt. Éppen ezért nekünk, erdélyi magyaroknak az a fontos, hogy az önazonosságunk megtartásáért folytatott örökös harcban, az önvédelmi rendszerünk kiépítésében tett lépések során a problémáinkra európai uniós és washingtoni viszonyrendszerben szerezzünk megoldást” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma délben Tusványoson.

A frakcióvezető a Magyarország, Románia, Közép-Kelet Európa a Trump világában, Közép-Európa a biztos pont egy bizonytalan világban  című panelbeszélgetés meghívottja volt, amelyet Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke moderált. A beszélgetés további előadója Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára, Christopher P. Ball CES elnök, valamint Tomas Strazay, a Szlovák Külügyi Társaság vezető kutatója volt.

Korodi előadásában kifejtette, hogy Románia nem tesz különbséget az itt élő kisebbségi közösségek és a másfél millió magyart számláló közösség között, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-s csatlakozást megelőzően Románia számára bizony fontos volt az itt élő magyar közösség, de azt követően az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás és érvényesítés.

„Az RMDSZ számos hazai és külföldi fórumon ismerteti, Romániában csorbulnak a kisebbségi jogok, azonban a hivatalos külföldi látogatások során a román fél részéről ezzel ellentétes nyilatkozatok hangzanak el. A Szövetség a FUEN-nel együtt ezért is indította útjára a Minority Safe Pack-et, amelynek célja egy kisebbségi jogvédelmet biztosító törvénycsomag uniós szintű elfogadása. Az Amerikai Egyesült Államok Romániáról szóló országjelentései is igencsak bírálják az ország kisebbségpolitikáját. Az elmúlt években két erős, Romániát emberjogi és kisebbségvédelmi szempontból bíráló jelentést is közzé tettek.

Ha azt nézzük, hogy a jövőben hova helyezzük el az erdélyi magyar érdekeket, akkor mi egyértelműen abban vagyunk érdekeltek, hogy Washington figyeljen bennünket. Ne csak biztonságpolitikai, hanem emberjogi és kisebbségvédelmi szempontból. Ez segít Közép-Kelet Európa demokratikus berendezkedésének fenntartásában, és annak javításában is” – fogalmazott a képviselő, majd hozzátette: „amennyiben az Európai Uniót nézzük, akkor abban vagyunk érdekeltek, hogy az kiszámítható kisebbségvédelmi jogrendszert építsen ki.”

Az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője kitért továbbá arra, hogy jelenleg nem világos, hogyan viszonyul a kisebbségi kérdésekhez a Donald Trump nevével fémjelzett adminisztráció, azonban ez az elkövetkező hónapokban letisztul, és reményét fejezte ki afelől, hogy az amerikaiak továbbra is figyelemmel követik majd Románia emberjogi és kisebbségvédelmi politikáját.

Az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője rámutatott arra is, hogy a Trump-féle amerikai politizálás egyértelműen nagyobb hangsúlyt fektet a védelmi rendszerekre. Erről tanúskodnak Trump nyilatkozatai is, illetve a költségvetésből e célra elkülönített összegek is, ilyen értelemben tehát az Egyesült Államok még jobban kötődik Közép-Kelet Európához.

Hangsúlyozta azt is, hogy a közép-kelet európai országoknak együtt kell működniük, hiszen vannak olyan problémák, amelyeket sem a nyugat, sem az Amerikai Egyesült Államok nem ért, és nem tud rá megoldást nyújtani, ezek megoldása kizárólag a közép-európai népek párbeszédén kell hogy alapuljon. (közlemény)