Rámordult a román külügy Potápi Árpád magyar államtitkárra, amiért minap egy interjúban bírálni merészelte Klaus Iohannis államelnököt. Pedig Potápi csak Iohannis áprilisi magyarellenes, Erdély kiárusítására vonatkozó kirohanását idézte, kis történelemmel megfűszerezve.

Udvarias? Korrekt?

Felemlegette, hogy egykoron a szászokat magyar királyok hívták Erdélybe, kiváltságokat, autonómiát biztosítottak számukra, de

„az erdélyi szászok ezt úgy hálálták meg, hogy 1918. december 1-je után kimondták a Romániához való csatlakozást, ugyanakkor a történelem folyamán mindig a magyarok ellenségeit választották”

– áll a Krónikában közölt interjúban. A magyar államtitkár még hozzáfűzi:

„Én nem vártam sokkal jobbat Klaus Iohannistól sem, aki, noha a magyarok szavazataival tudott elnökké válni, ebből eddig semmit nem viszonzott.”

És ha már magyar államtitkár nyilatkozott, a román külügy is hasonló rangú tisztviselőjét delegálta pontra tenni őt, méghozzá egy hírtévé műsorában. Iulia Matei előbb kifejtette, hogy a külügyminisztérium nem szeretné a magyar államtitkár választási kontextusban elhangzott nyilatkozatát kommentálni, majd nekiállt elemezni az elhangzottakat. Szerinte Potápi szavai mögött

„egyoldalú történelemszemléleten alapuló nacionalista retorika áll, amely mesterséges ellentétet gerjeszt és a jószomszédi viszonyt veszélyezteti”.

És persze hozzátette, hogy a román fél ismételten visszautasítja ezt a megközelítést.

Nehéz értelmezni, melyik jószomszédi viszonyra utalt az államtitkár asszony, hisz a Románia és Magyarország közötti kapcsolat a legjobb indulattal is csak szomszédinak nevezhető, de jónak nem. Potápi „udvariasan korrektnek” mondotta, magyarázata szerint örülnek, hogy Bogdan Aurescu külügyér korábbi fenyegetőzései dacára a román hatóságok „eltűrik” a magyar kormánynak az oktatásban, a gazdaságban és egyéb területeken végrehajtott fejlesztéseit, magyarán engedik, hogy Magyarország jelentős pénzösszegeket pumpáljon Romániába. Egyelőre hajlandóak szemet hunyni afölött, hogy ezek az összegek elsősorban a magyar közösség megmaradását szolgálják, hisz bár az alapcél bizonyára nem tetszik, de végeredményben az országot is eurómilliókkal gazdagítják.

Talán nem is lenne szóra érdemes ez az újabb kis incidens, csakhogy nagyon jól tükrözi a román diplomácia viszonyulását Magyarországhoz, a magyarokhoz. Számukra természetes, hogy akár a legmagasabb szinten, az államelnök szájából elhangozhatnak uszító kijelentések, Iohannis mondhatja azt, hogy Magyarország az egyik párttal szövetkezve Erdély elszakításán ügyködik, de a válaszként érkező legkisebb ejnye-bejnyézésre támadásba lendülnek. Hogy mindez elsősorban belpolitikai vonatkozású? Bizonyára. De sem udvariasnak, sem korrektnek nem nevezhető.

Farkas Réka / Háromszék

15 hozzászólás

  1. Sandor Nagy

    Romániában minden belpolitika, addig amíg a magyarok fel nem kelnek az elnyomás és diszkrimináció ellen. De szaros oláhok akkor ott leszünk mi is!

    Válasz
  2. e.

    Nem csak a szaszokkal jart igy a magyarsag sajnos , migransok voltak a totok es racok is es amint lehetoseg volt teruleteket szakitottak maguknak , a ciganysag is hasonlo lepeseket tervez .
    Egy masik migrans csoport nevezzuk oket “éberek”-nek meg a politikat , kereskedelmet es kulturat szalltak meg es foggal korommel ragaszkodik a meg megmaradt hatalmahoz.

    Válasz
  3. marczy

    A román történelemszemléletnél nacionalistább a világon nincs, mégis mindig nekik áll följebb, még ők vádolják a magyarokat. Már hogyne volnának “nacionalisták”, mert ha nem volnának azok, már rég románul beszélne az összes székely. Ha egyáltalán azt a tényt, hogy ragaszkodnak a magyarságukhoz, nacionalizmusnak lehet nevezni. Csak hát a románok nem tanulták még meg azt, hogy minél jobban rugdossák a magyarokat, azok annál inkább ragaszkodni fognak magyarságukhoz, mert ha máshogy nem, hát az éppen ezzel felszított románellenesség okán. Hogy aztán tovább tudják őket vádolni olyasmivel, amit végső soron ők maguk okoztak. Svájcban vajon miért tudtak működő multietnikus társadalmat építeni, Romániában meg miért nem?

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mert Romákia nem Svájc!

      Válasz
  4. antal m.

    Szokták mondani:
    1.,,Jó tettért jót várj!,, /mosolygás/
    2.,,Jó tettért csak jót ne várj!,,/ inkább igaz/
    De, a kerék, csak forog, egyre forog,………..?/ felül került a megleckéztető/

    Válasz
  5. S.W.

    Johannis családfájának gyökereit nem a magyar királyok által behívott száazok között kell kutatni, inkább az 1940-es években , a birkenaui táborban szolgálatot teljesítő háborús bűnösök között.

    Válasz
  6. Dr. Csiby Károly

    Mit jelent az, hogy “pontra tenni”?

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves Csiby úr, há azt, hogy a pontra tesszük az i-t.

      Válasz
      • Dr. Csiby Károly

        Kedves Tóducz úr! Én csak olyan mondást ismerek, hogy “feltesszük a pontot az i-re”. Ami egészen mást jelent: azt, hogy valamit befejezünk. A románmagyar “pontra tenni” az oláh “a pune la punct” (= rendreutasítani, a helyére tenni valakit) kifejezés tükörfordítása, ami szintén tükörfordítása a francia “mettre au point” kifejezésnek. Tisztelettel.

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves Csiby úr, ha a beírtamból nem tetszett megérteni a lényeget, az csak kizárólag az én hibám.

          Válasz
          • Dr. Csiby Károly

            Nem számít, Tóducz úr,csak egészség legyen! 😀

          • TÓDUCZ

            Kedves Csiby úr, az egyelőre még van.

    • Dobai

      pontra tenni = megleckéztetni valakit

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Ez Ámerikában úgy működik? Hát itt az ermán azt érzékeljük, hogy az innen meglépett akárkik leckéztetnek minket a visszamaradottakat a minden lehetőségek kontinenséről, az az pontra szeretnének tenni onnan!

        Válasz
  7. TÓDUCZ

    Na így na, ilyen kis apró akadályokat kell gördíteni a mindent eltaposó romák úthenger elé, előbb utóbb bedöglik.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük