Mezei Jánost, Gyergyószentmiklós volt polgármesterét választotta elnökévé szombaton tartott hatodik rendkívüli országos tanácsán a Magyar Polgári Párt (MPP). A Gyergyószentmiklóson tartott országos tanácson a korábban a párt választmányát vezető Mezei János egyedüli jelölt volt az elnöki tisztségre, a száz leadott szavazatból 88-at szerzett meg.
A tanácskozást megelőzően Biró Zsolt elnök és a párt elnöksége benyújtotta lemondását. Biró Zsolt felszólalásában kijelentette: úgy érzi, mind a parlamenti képviselői, mind a pártelnöki munka teljes embert kíván, és a továbbiakban a parlamenti munkára kíván összpontosítani. A leköszönő pártelnök elismerte: döntése hátterében az alakulat identitásmegőrzése körüli véleménykülönbségek állnak. Az a kérdés, hogy képes lesz-e a párt az önállóságát is megőrizni, ugyanakkor a többi politikai szervezettel is összefogni.
Az MPP legfontosabb döntéshozó szerve a párt alapszabályának módosításával összeférhetetlenné tette a pártelnöki tisztséget a más politikai szervezet színeiben szerzett mandátummal. Ezzel elsősorban a leköszönő elnöknek üzent, aki egy másik MPP-s politikussal – Kulcsár-Terza Józseffel – együtt az RMDSZ listáján szerzett mandátumot a parlament alsóházában.
A párt alelnöki tisztségére nyolcan kaptak jelölést. Közülük Kátai Attila, Fülöp Csaba, Benedek László, Mosdóczi Vilmos, és Simon Csaba számára szavazott bizalmat a testület.
Elnöki beköszöntőbeszédében Mezei János a párt eredeti elveihez és szellemiségéhez való visszatérést ígérte olyan körülmények között, hogy – mint fogalmazott – azt tapasztalja: az MPP kezdte feladni jobboldali szemléletét. A megválasztott elnök kijelentette, hogy „az igazság, a nyitottság és az alázat útját” a párt szervezeti újjáépítését, a belső feszültségek megszüntetését tartja feladatának.
„Együttműködve más politikai szervezetekkel önálló politikai tényező leszünk az erdélyi politikában. Nemcsak díszlet, nemcsak dísz, hanem valóban sarkantyú leszünk a nagyobb politikai szervezetek oldalán, és ígérem, hogy vágtára késztetjük a poroszkálást” – fogalmazott a pártelnök. Feladatnak tekintette megértetni a többségi nemzettel, hogy nem akkor lesz jólét és béke az országban, ha a magyarok lemondanak a jelképeikről, a kultúrájukról, hanem akkor, ha egymást megbecsülve mindkét nép szabadon élhet a megörökölt értékrendjében. Mezei János hitet tett a közösségi autonómiatörekvések mellett, melyeket az igazság útjának nevezett.
A kongresszus végén az MTI kérdésére Mezei János kijelentette, mindenképpen folytatják az együttműködést az RMDSZ-szel, de tettekre kívánják biztatni a romániai magyarság legnagyobb politikai szervezetét.
„Nem elég beszélni, hanem tenni kell. Ha hív a közösség, akkor meg kell jelenni a tüntetéseken és azokon a közösségi megnyilvánulásokon, amelyeken a magyarság az erejét és a tömegben való hitét fejezi ki” – fogalmazott.
Mezei János a tanácskozás soron kívüli voltával és a rövid idő alatt történt szervezéssel magyarázta, hogy a korábbi kongresszusoktól eltérően sem személyesen, sem üzenetével nem volt jelen Kövér László, a párt tiszteletbeli elnöke.
Az MPP országos tanácskozását az RMDSZ részéről Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) részéről Szilágyi Zsolt elnök, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) részéről pedig Izsák Balázs elnök köszöntötte.
Az RMDSZ ellenzékeként 2008-ban alakult MPP 2014 óta az RMDSZ-szel együttműködésben politizál, és a romániai magyarság második legerősebb politikai szervezete. A párt politikusai 15 erdélyi településen, köztük Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson töltik be a polgármesteri tisztséget. A párt képviselői négy megyei önkormányzatban és a parlament alsóházában is jelen vannak.