Lia Olguta Vasilescu / Fotó: Facebook

Készül az új nyugdíjtörvény, a kormány már megszavazta a tervezetet, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter pedig sietett elmondani, hogy a legtöbben nyernek az újraszámolással, veszíteni senki sem fog.

Ez nagyon megnyugtatóan hangzik, csakhogy a béremelésekkel kapcsolatosan is ezt a lemezt hallgattuk vagy másfél évig – aztán kiderült, hogy csak néhány kategória munkavállalói (kiemelten az állami alkalmazottak, de ők sem mind) élhetnek érezhetően jobban, a többség számára az inflációt és az emelkedő árakat, dráguló hiteleket sem fedezi a nagy bérreform, sőt, vannak olyan rétegek (főként a magánszektorban), akik rá is fáztak.

Nem csoda, hogy aggodalommal várja mindenki az új jogszabályt. Amit eddig tudni lehet róla – hogy az életkorhoz és a munkában eltöltött évekhez kötött feltételek nem változnak, és senkinek a járandósága nem lesz kisebb –, az egyebek mellett azt is jelenti, hogy a speciális nyugdíjak mélységesen igazságtalan és ráadásul igen sokba kerülő rendszeréhez nem nyúl hozzá a magát szociáldemokratának nevező fő kormánypárt, amelynek munka- és családügyi minisztere úgy beszél, mintha nem tudná, hogy Románia lakossága gyorsuló ütemben fogy és öregedik el, azaz a következő években egyre nehezebb lesz fenntartani a már most adósságokkal küzdő nyugdíjrendszert.

Pontos nyilvántartás nincs (mert a közhivatalnoki, a katonai és igazságügyi személyzet külön listákon szerepel), de jelenleg 4,9–6,3 millió alkalmazottról beszélnek (ez is húszéves rekordnak számít), és 5–5,2 millió nyugdíjasról. Az országos statisztikai hivatal szerint 10 munkavállalóra 9 nyugdíjas jut, de ez az arány 2030 után gyökeresen megváltozik, mert akkor közel kétmillióan mennek nagyjából egyszerre nyugdíjba. Az ugyan más kormányok gondja lesz, de az összeomlás közelebb van, a nyugdíjak egyharmadát máris hitelből fedezik.

A katasztrófa megelőzésére tett erőfeszítéseknek azonban semmi jele nincs, kísérlet sem történik a rendszer kiegyensúlyozására. Baj pedig van elég: a volt kommunista pribékek nyugdíja többszöröse az áldozataikénak. Az átlagnyugdíj 2018 nyarán 1122 lej volt (ennek értéke is csökkent idén, az országos nettó átlagbér 52,5 százalékáról 51,3 százalékára), de 800 ezer és egymillió között van azoknak a száma, akik havi 520 lejes szociális nyugdíjból élnek.

A 3800 lejtől ennek tízszeresét is elérő speciális nyugdíjra jogosult, többnyire igen korán nyugdíjazott személyek számát a Capital folyóirat egy hónapja 600 ezer főre becsülte, és azt is kiszámolta, hogy e kivételezett járandóságokra épp 12-szer annyit fordít az állam, mint a minimálnyugdíjakra.

Egy biztos: amíg ilyen fonák elvek szerint szervezik a társadalmat, jóra nem számíthatunk.

Demeter J. Ildikó / Háromszék

2 hozzászólás

  1. Tóducz

    Ettől, az egykori Nagy-Romániás (WC.Tudor), romák luvnyától, mire másra lehet számítani? Csak menetrendszerű átverésre!

    Válasz
  2. antal m.

    A volt államfő, B.T. mindenben másként látja a nyugdíjak alakulását: – átverésnek ítéli, mert személyét is negativan érintette, azaz kevesebbet kap mint a volt törvények szabályoztak!
    De, azt is kifejezte, hogy amit most törvényesítenek, azt 2o2o év után a következő kormány módosítani fogja!………….

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük