Szakértői vélemények igazolják, hogy a poloskák elszaporodásáért és az új, sokáig csak más kontinensen ismert egyedek megjelenéséért mi magunk is felelősek vagyunk.

Napjainkban számos dolog hozható összefüggésbe a klímaváltozással és a globális kereskedelem fejlődésével, ám ezek a dolgok nagyon nagy százalékban negatívumként vannak számon tartva. A szélsőséges, az adott évszaknak nem megfelelő időjárás és az egész világot átszövő kereskedelem utat enged olyan dolgoknak is, amikkel ha tetszik, ha nem, szembe kell néznünk.

A lehető leggyorsabban alkalmazkodnunk kell a klímaváltozáshoz, ami nemcsak annyiban merül ki, hogy néha bizonytalanabbak vagyunk reggelente, hogy mit is vegyünk fel. Lassan, de annál biztosabban feje tetejére áll a teljes ökoszisztéma, hiszen az nem normális, ha májusban februári időnk van, mint ahogy az sem, hogy egy nap alatt akár 20 fokot is képes ugrani a hőmérő higanyszála.

Ez nemcsak az emberi szervezetet viseli meg, de az egész természetet, a növény- és állatvilágot, bár ezzel együtt is vannak olyan egyedek, amik kifejezetten profitálnak belőle. Ilyenek a poloskák, amik nemcsak azért bosszantóak, mert képesek láthatatlanul áttelelni a lakásban, hanem azért is, mert felzabálják a termést. Komoly károkat okoznak a zöldség- és gyümölcstermésekben, és az is igaz, hogy minél tovább van jó idő és meleg, ők annál tovább lakmároznak vígan a szabadnak mindenből, ami csak útjukba kerül. Számukra semmi nem tabu, így a zöldségeskertekben éppúgy megtelepszenek, mint az erkélyükön nevelgetett néhány növényben.

Mondhatni bőrönddel hurcoltuk be a márványospoloskát
Bár az, hogy ma már nem léteznek kereskedelmi határok és bárhonnan bármit beszerezhetünk szuper, de azzal, hogy ennyire nyitottak a határok – hogy akár egy másik kontinensről is vásárolhatunk – azt idézi elő, hogy olyan élőlények „vetik meg” a lábukat nálunk, amikkel ezelőtt nem találkozhattunk.
Ilyen az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami az ízeltlábúak törzsébe, a szipókás rovarok rendjébe tartozik. Az eredetileg kelet-ázsiai elterjedésű rovart Amerikába és Európába is „behurcolták”. Az USA-ból az 1990-es évek második felében érkeztek az első jelentések arról, hogy feltűnt egy új poloskafaj, amit nagy valószínűséggel Japánból és Koreából érkező poggyászokkal, csomagokkal hoztak be az emberek – olvasható az Abatox oldalán. Európába a kétezres évek elején kerültek, míg Magyarországon 2013 környékén bukkantak fel, és lepték el sok család otthonát (és nem csak azokét, akik kertes házban élnek). Beköltöztek a társasházakba, panelekbe, kiskertekbe és nagy veteményesekbe, gyümölcsösökbe.

Ezeket a poloskákat úgy lehet megkülönböztetni a többitől, hogy hátuk alapszíne szürkésbarna, néha vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó feketepontozottsággal, melynek következtében „márványos” hatást keltenek. Kinézetükből ered az elnevezésük is. Kora áprilistól késő szeptemberig, októberig képesek jól érezni magukat kinn, tojásokat raknak, szaporodnak, de megfelelően védett helyen (pl. a lakásban) képesek akár áttelelni is gond nélkül. Kellemetlen lakótársak, amik nemcsak idegesítő ide-oda pattogásukkal mennek az agyunkra, de nehéz tőlük megszabadulni is, hiszen az sosem megoldás, ha elcsapjuk vagy eltapossuk őket, mert ilyenkor irtózatos bűzt képesek magukból árasztani. Az arra különösen érzékenyeknél komoly allergiás reakciókat is ki tudnak váltani, így ajánlott minél gyorsabban és hatékonyabban megszabadulni tőlük.