Fotó: ursula.philippi.ro

Ursula Philippi már gyermekkorában beleszeretett az orgonába, és azóta sem tud elszakadni a hangszer lenyűgöző világától, teljesen elkötelezte magát neki.

A bukaresti Ciprian Porumbescu Konzervatórium orgona szakán végezte tanulmányait, számtalan díjat nyert nemzetközi és hazai versenyeken, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia professzora volt, ahol 10 év megszakítás után újraindította az orgonakurzust.

Együttműködött különböző zenészekkel olyan diszkográfiai anyagok létrehozásában, mint az Organ Landscape Transylvania vagy a Máté-passió. Kezdetben orgonaműveket publikált, az utóbbi időben pedig különleges figyelmet szentel Erdély régi orgonáinak megmentésére.

Ursula Philippi idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál részét képező Régizene Nyári Egyetem oktatójaként lesz jelen, csodálatos élményeit és tapasztalatait az orgonakurzus hallgatóival is megosztja. Vele beszélgettünk.

Mit jelent Önnek az orgona?

Először zongorán kezdtem játszani, majd középiskolás diákként lenyűgözött az orgona, azóta ez a hangszer számomra az élet szeretetét jelképezi. Brassói zongoratanárom, Eckart Schlandt maga is orgonista volt. Néhány alkalommal részt vettem a koncertjein, emellett a Fekete Templom Bach kórusában is énekeltem. Annak ellenére, hogy akkoriban még vajmi keveset tudtam az orgonáról, időnként felkértek, hogy játsszak annak a templomnak a liturgiájában, amelyhez trartozom. Mindezek meghatározó élmények voltak számomra, és felébresztették bennem a vágyat, hogy egyházi zenész legyek.

Mit érez, amikor egy istentiszteleti helyen zenél?

Szerencsére az orgonista munkahelye, a hely, ahol napjai nagy részét tölti, maga a templom. Egy szent térben könnyebben elszakadsz a mindennapoktól, és könnyebben megtalálod magad. Koncentráltabban dolgozol. Amikor pedig szünetet tartasz, egy művészeti tárgyak vesznek körül különleges építészeti térben. Úgy is mondhatnám, hogy a hely megszenteli az embert.

Milyen módon inspirálta Kájoni zenei hagyatéka?

Ő Erdély nagyjainak egyike, akit nagyon szerettem volna személyesen ismerni!

Mikor fedezte fel Kájonit?

Természetesen a Bukaresti Konzervatórium Zenetörténelem szakirányának hallgatójaként találkoztam vele először, de ekkor még kevés részletet tudtam róla. Az a tény, hogy a Kájoni/Căianu nevét akkoriban, a kommunizmus idejében rejtély ötvözte, fokozott érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki mindnyájunkból. A Kolozsvári Zeneakadémia tanáraként később mélyebben tanulmányoztam a Kódexet, amely ma a nevét viseli.

Hogyan inspirálhatja Kájoni a ma zenészét, közel 400 évvel a halála után?

A széles látókörű, előítéletektől mentes, rendkívül nyitott művészi szemléletű Kájoni a reneszánsz és a korai barokk polihisztora, példája olyan tiszteletre és csodálatra ösztönöz, amely képes új irányok felé vezérelni.

Mint ismeretes, kiemelt feladatának tekinti Erdély régi orgonáinak megmentését. Mit jelent pontosan egy orgona megmentése?

Egy orgonát ki lehet emelni környezetéből, amennyiben közvetlen veszély fenyegeti azt. Ha a templom elhagyatottan áll, nincs egyházközössége, az orgona tönkremegy. A szerencsésebb esetekben ezeknek az orgonáknak új helyszínt keresnek. Más esetekben a helyszínen helyreállítás történik, ehhez azonban gyakran hiányzik az anyagi forrás. Szükség lenne lobbyzni, anyagi forrást gyűjteni a hangszer megmentése érdekében. Egyébként a restaurált orgonák is segítségre szorulnak: fel kell őket értékelni, bevezetni a művészi, turisztikai körforgásba, meg kell ismertetni a közönséggel.

Hány orgona van jelenleg Erdélyben, és melyik a legértékesebb darab?

Úgy becsüljük, hogy több mint 1000 orgona maradt fenn Erdély különböző korszakaiból, a legrégebbieket a 17. század végére datálják. Még nincs közös adatbázisunk a katolikus, a protestáns, a református, az unitárius és a neoprotestáns templomok hagyatékára vonatkozóan. Ami pedig az értéküket illeti… mit mondhatnék? Minden orgona egyedülálló, saját kora, története és személyisége van. Olyan, mintha egy nagy családban valakitől megkérdeznék: ki számodra a legkedvesebb?

Mit fognak Öntől tanulni a Régizenei Nyári Egyetem hallgatói?

Örömmel fogom ajánlani az erdélyi orgonaművészet repertoárját. Emellett tanulmányozni fogjuk a historikus előadói technikákat is, hogy a régi zene úgy hangozhasson, ahogyan a régi korokban. Kihívást jelent, hogy a résztvevők különböző szintű ismeretekkel rendelkeznek.

Romániában jelenleg hány fiatal tanul orgonán játszani?

Van érdeklődés. Néhányan egyházi orgonistának készülnek, mások zongoristaként vagy csemballósként szeretnék bővíteni látókörüket. Megint mások teljes mértékben a „hangszerek királynőjének” szentelik magukat. Az orgona tanulmányozása áldozatokkal is jár, ha például a téli feltételekre gondolunk.

Milyen jövő vár a hazai orgonistákra?

Munka van bőven! Ha a bevonódás fantáziával és kitartással társul, ha igazán szereted a hangszeredet, akkor nincs minden veszve. (k)

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.