Üzenet a soha haza nem térőknekMost már Benci is. Kesergek sorsa fölött, bár nem volt barátom, csak ismerősöm. Kitanult egy mesterséget, munkaadója megfizette rendesen. És most elment ő is a ködös Albionba, keresni a hazátlanok keserű kenyerét. Talpra áll? Elkallódik? Rajta múlik. Szerencséjén, ha lesz neki.

Mennek fiaink, lányaink. De nem mint régi peregrinusok, céljuk – ha van – nem a hazatartó út keresése. Csak mennek, bele a vakvilágba, eleinte még mondogatják, hogy várjatok, mert hamarosan jövünk, csak még egy kicsit, csak még egy nagyon keveset maradunk, csak addig, amíg… És ugyanazt mondják egy év múlva, két év múlva, és közben lekopik nevükről az ékezet, és közben elfelejtik, amit egykor maguknak ígértek. Otthont teremtenek a világ valamely sarkában, de hazára nem lelnek. Felállnak, ha újév hajnalán az éterből elszivárog hozzájuk az Isten, áldd meg a magyart, szívből csak a Hozz rá víg esztendőt sort énekelik. Kányádi intelmét, ha ismerik, önmaguk felmentésére átalakítják: magyarul beszélnek, egy ideig még magyarul gondolkodnak, de fiaik már idegen nyelveken tanulnak. Magyarnak tartják magukat. Meddig?

Mi, örök reménykedők mégis számontartjuk őket és számot tartunk rájuk. Aggódva nézzük nevünkön az ékezetet, de lekopni nem engedjük jószántunkból. Kérges tenyérrel markoljuk, szorítjuk egyre jobban a szerszám nyelét, olykor keserűen nézünk fel az égre, az izzadságot homlokunkról nem töröljük le. Otthonunk szerény, ilyennek örököltük. Alázattal felállunk, valahányszor nemzeti imánkat énekeljük, és gyakran énekeljük, mert így akarjuk. És mert ismerjük Sándor bácsi mondásának végét is, azt, hogy egyetlen hazánk van, és ez a magyar nyelv.

Határtalan bár az a haza, melyet Kányádi Sándor meghatározott, kilépni belőle mégis oly könnyű. Hát ezért kesergek a bencik sorsa fölött. Mert magyarnak születni nem választás kérdése, de magyarnak maradni igen. Gondoltok-e erre, feleim, éljetek bárhol is e sáros földtekén?

Váry O. Péter / Háromszék

69 hozzászólás

  1. joe

    Kedves Nyilas ur. Valoban nem gazdagodtam meg a befekteteseimbol kifolyolag,egyebkent mennyi az az annyi amit gazdagsagnak tar. Valoszinu,hogy maga jobbat,nagyobbat kaszalt,mert tobbet,jobbakat tud mint en vagy mas. Attol meg nekem van annyi,hogy ne csak eldegeljek,hanem jol eljek,csak eppen egeeszegunk legyen. Egyebet sem olvasok,csak hogy hany ember fagyott ott halara,hogy vagy a gyogyszert veszik,meg vagy az etelt,hogy az orszag falui nagyszammal romlik omlik ossze. Persze attol meg Nyilas jol is elhet,sot vannak olyan szerencsesek is akaik ahogy a zur mondta sajatmagarol,hogy a szerencsejenek ,meg a Az Uristennnek koszonheti,hogy egy kekgalleros munkasbol,mara a M.O.-ag leggazdagabb embere legyen. valoszinu,hogy maga sem all messze.

    Válasz
    • Nyilas

      Kedves Joe.
      Ön sok mindent olvas. Ön azt is olvasta, hogy akarata ellenére kivették a cigány nő mindkét petevezetékét, hogy “ne szaporodjon a büdös cigány”.
      Na, ennyit az ön “mértékadó médiájáról”, amiból ön jobban ismeri az itteni helyzetet, mint mi, akik benne élünk.
      Én ugyanis nem veszem észre, hogy az ország éppen összeomlana, pedig az ön kedvencei mindent megtesznek annak érdekében.
      Az ország falui meg ott omlanak össz ahol az önök kedvencei olyan helyzetet teremtenek, hogy a magyarok inkáb elkültöznek onnan, és a pátyolgatottak összeomlasztják.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Nyilas úr, az hagyján, hogy Joe beírótársunk a Kárpát-medencei helyzetet félreismeri, a tragikusabb az, hogy nem ismeri a kánádái és az ámerikai helyzetet sem!

        Válasz
    • Nyilas

      Kedves Joe.
      Van itt magyarországon egy másik zur is, akit az ön mértékadó médiája, a Kanadai Magyar Hirlap igen nagyra tart. Ő ugyan nem kékgalléros, és az életében pártkönyvön kivül más szerszám nem volt a kezéne, és az ország egyik legvagyonosabb embere.
      Egyszer megkérdezték tőle, hogy becsületesen szerezte e a vagyonát
      Azt felelte, hogy “naná”.
      És még csak nem is tőzsdézett.

      Válasz
      • TÓDUCZ

        Kedves Nyilas úr, kíváncsi vagyok arra, hogy Joe beírótársunk tudja-e, hogy kiről van szó…

        Válasz
  2. joe

    Kedves daktarur,ha eppen akarja,akkor ott a skatulya maga elott es elmerenghet a szerencse meghatarozasan,ami ami lehet vallasi,misztikus,es erzelem tobbek kozott. Peldaul a tudatlansag,olyan tenyezokrol amirol az egyen nem tud. Peldai,csak utolag azonosithatok. Mar tobbszor irtam,hogy amit hisz annak semmi koze a valosaghoz. Ha valaki egeszseges egesz eleteben az szerencse,es ha valaki bunko az szerencsetlenseg. Az egyen nem tehet mindenrol. Ahogy irtam az ismerosrol,hogy valtig hajtogatta,hogy meg csak negy nap kellett volna,es gazdag lehetett volna,de mert semmi konkret nem allt az elhatarozasa mogott ezert mindent elveszitett. Na most aztan bovitheti a filozofiajat tovabb,hogy mutassa be hogy maga szerencses ember.Azt is irtam,hogy csak ugy csodultek Dicso melle,hogy meglassak Szuzmariat,a felkelo napban,mert az oregasszony meglatta. Es ismerek olyan szerencsest aki latta is.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Joe, mások és én is, nem az internet szerencséről való meghatározásaira vagyunk kíváncsiak, hanem az Ön tudományos meghatározására! Az utóbbival nem nagyon jeleskedett, csak a szöveglökésben!

      Válasz
  3. Mikulás

    “Kedves, aranyos Mikulás bácsi, s ha a fehérnépnek volt igaza?”

    Kedves Tóducz Úr,
    Képzeljük el, hogy valamelyik kutató intézetben, mindegy, hogy Amerikában, Magyarországon, vagy “Romániában” Erdélyben, nekem az állam és a gyógyszercégek adnak százezer dollárt arra, hogy abból felszerelést, vegyszert, kísérleti állatot vásároljak, és rákellenes hatású vegyületeket tervezzek, szintetizáljak, és teszteljek.

    Én pedig, ahelyett, hogy felszerelést, vegyszert, állatot vásárolnék, elfutok és vásárolok százezer lottó szelvényt, egyenként egy dollárért. Én ugyanis abban reménykedem, hogy megnyerem a 650 millió dolláros főnyereményt, és akkor lesz bőven pénz a további rákkutatásra, mert hogy 650 millió dollárt csináltam az eredeti százezer dollárból. De a tervemet nem mondom el se az állami szervnek, se a gyógyszercégnek, akiktől a százezer dollárt kaptam.

    S tegyük fel, hogy valami ritka mázli folytán bejön a tervem, megnyerem a 650 millió dolláros főnyereményt. Nos, akkor igazam volt, helyesen jártam el? Akkor jogom volt hazudni és másra használni a pénzt, mint amire kaptam, mert a szerencse utólag engem igazolt?

    Válasz
    • ez van

      Ez a tőzsde működésének elemi szinten való magyarázása. Ott sem mindig tudják a részvényesek azt, hogy a pénzükkel mi történik, hogy befektetik-e a vállalatuk fejlesztésére, vagy a tőzsdei vélt nyereségre számítva, ott próbálnak szerencsét. Persze, mindezt törvényesen, akárcsak a lottónál.

      Válasz
      • joe

        Jo tarsitas ez van ur. A lottot oszehasonlitani a tozsdevel az nagy szakertelemmel rendelkezo szemely lehet. Csak a maga felreismert informaciojara a tozsderol,hogy barmilyen befektetesrol legyen is szo,a penzenek bizonyos szazalekat a tozsdere fektetik be ami normalis!!! Lenne a maga reszere is ha tudna,hogy hogy mukodik. A tozsdere valo befektetes nem szerencse proba,csak azok szamara,akik kimondottan,nagy rizikora teszik a penzuket. Az sem eppen szerencsere megy,hanem esetleg tudatlansagra,vagy uzerkedesre,vagy hiszekenysegre.

        Válasz
        • ez van

          Megfogalmazná kedves Joe, hogy mi a szerencse? Úgy, tudományosan, ahogy illik.

          Válasz
          • joe

            Megfogalmazom ez van ur,mar csak azert is mert nem megy le e !@@#$$% szinvonalara,es ne is menjen mert az nem dicsoseg. Vannak akik hisznek abban (egyebkent a Caritas is ugy mukodott,hogy hittek benne,es hittek a szerencsejukben) hogy atlag lehet 20-30% nyeresseget elerni befektetessel. Neha megtortenik,mint a Microsaft,vgagy a Facebook,hogy valaki kitalat valamit es az emberek latnak is benne olyan valamit,ami az emberiseget tenyleg eloreviszi,es ezen letesitmenyek oriasi penzt csinalnak rovid ido alatt. De nem ez az atlag. De vannak bizony olyanok is ahol az egesz penzuket elveszitik orokre mint ahogy volt az aranyaso vallalat ahol ugy ment fel a nyeressegre betett penzuk a zipseknek,hogy csak ugy dagadott a kebluk. Aztan kijott,hogy csalas az egeesz es istenem,a fomufti kiugrott a helikopterbol,es szazezerek elveszitetek a penzuket. Nem volt szerencsejuk. A lottot ne hasonlitsa ehez,mert annak az ara szivarpenz. Mindegy,hogy ezert szelveny vesz vagy egyet,mert az ara nem sorsdonto,viszont vehet tobbmilliora is reszvenyt,ahol az arak a csiilagos eg a hatar. Viszont egy magunkfajta kekgalleros ember,mibol csinalhatna penzt oregkorara,massal,mintkomoly penzintezetnel valo befektetes,ami legtobb esetben 20-30-40 ev vagy tobb. Na azt maga fogalmazza meg ,hogy tanuljak belole. Tudja nekem volt egy nagyon jo baratom,es a fia,meg is mondta,hogy majd mgmutassa, a hulye amerikaiaknak,hogy hogy kell penzt csinalni. Meg is mutatta,mert a nagymamaja tol elcsalt haz arat elvitte Kolozsvarra es hat elszerencsetlenkedte.mert ahogy mindig hajtogatta,hogy csak negy nap kellett volna,hogy gazdag legyen. Aztan a mai napig is egy szgeny,irigy ember maradt.

          • TÓDUCZ

            Joe, de mi a szerencse, nem fogalmazta meg tudományosan, csak úgy mesélgetett róla.

          • Nyilas

            Kedves Jóe tőzsdezseni úr.
            Attól, hogy ön egy komoly pénzintézetnél 20-30-40 évre befekteti a pénzét, nem fog meggazdagodni. Legfeljebb, ha megéri, lesz egy kis pémze öregkorára, amiból nem kell éhenhalnia.
            Viszont az ön 30-40 évre befektetett pénzéből, a “nagyok” bőven meggazdagodnak.
            Pénz ugyanis nem terem az örökké termő fán. Még ott sem, ahol a FED számolatlanuk nyomhatja. A Siris féle milliárdos tózsdenyereségek csak mások vesztesége árán jöhetnek létre.

      • Mikulás

        Kedves ez van, attól még, mert törvényes, nem biztos, hogy igazságos.

        Vegyük a következő példát: Thomas Jefferson, a mélyen tisztelt amerikai Alapító Atyák (Founding Fathers) egyike, Amerika egyik első államelnöke, akinek a szobra George Washington, Abraham Lincoln, és Theodore Roosevelt mellé van odavésve a Mount Rushmore hegy oldalába, Amerika Dél-Dakota államában.

        Na szóval, volt Jefferson elnök feleségének egy nagybácsija. A nagybácsinak pedig egy női rabszolgája, akit teherbe ejtett. A rabszolga nőnek lánya született, s amikor a kislány annyira megnőtt, a nagybácsi őt is teherbe ejtette. Vagyis tehát teherbe ejtette a saját lányát, s neki is lánya született, akinek a nagybácsi egy személyben apja és nagyapja is lett. Szóval itt van ez a kislány, akinek az apja és a nagyapja is ugyanaz az ember, éspedig Jefferson elnök feleségének a nagybácsija.

        Itt jön a képbe Thomas Jefferson, mélyen tisztelt amerikai elnök és Alapító Atya, akinek több száz rabszolgája van, akiket állati sorsban tart. Jefferson elnök megkívánja a kislányt, azt a rabszolga lányt, akinek apja és nagyapja is nem más, mint Jefferson feleségének nagybácsija. Megveszi hát a lányt a nagybácsitól, és teherbe ejti, egy ilyen nagy embernek miért ne lehetne szeretője a felesége mellett. Végül 4 vagy 5 gyereke is születik Jefferson elnöknek a rabszolga nőjétől, de saját gyermekeit is rabszolga sorsban tartja, nem szabadítja fel őket.

        És ez az az Amerika, amelyik azt hiszi, hogy nagy hun királyunk, Atilla barbár volt. Amerika Alapító Atyái arra sem méltóak, hogy Atilla saruszíját megoldják.

        De hát, akkoriban az ilyesmi törvényes volt Amerikában. Törvényes, csak éppen nem igazságos.

        Válasz
        • ez van

          Kedves Mikulás, a törvény emberi alkotás. Nagyrészt egy érdekcsoport állítja össze a saját érdekének megfelelően. Ergo, nem lehet mindenki számára igazságos. Még a forgalmi törvények sem.

          Válasz
          • Mikulás

            Valóban, az érdekcsoportok törvényei nem igazságosak.

            Megjegyzendő azonban, hogy Isten nem hagyta teljesen magára a bukott emberiséget sem, hogy teljes vaksötétben tévelyegjen. Különböző egyéneknek, különböző nemzetekņek Isten juttatott a Szentlélek ajándékaiból, így az igazság és a bölcsesség szeretetéből, s amilyen mértékben a Szentlélek vezetését elfogadták, olyan mértékben az egyes népek, nemzetek törvényei is szilárd alapra épültek, az Igazság alapjára, hiszen a Szentlélek az Igazság Lelke.

          • TÓDUCZ

            Kedves Mikulás bácsi, hát ez a magyarázata meglehetősen tudományosra sikeredet.

  4. Dobai

    Most mindenki láthatja, hogy mennyire jelemtelen az oltott magyar.
    Mikor Háromkuton leéget az iskola, akkor velem
    jött egy gyergyói úriember, aki már többször járt ott és az egész falut
    ismerte. Nem újságíró, hanem egy tv javító volt úgy tudom. Természetesen
    készítettünk képeket is. Én már vissza voltam jöve Amerikába, amikor
    a gyergyói ismerősöm küldött egy emailt, hogy az ermán van egy olyan
    rovat, hogy “köszönet nekik”(vagy valami hasonló) és oda töltött fel
    képeket a háromkúti látogatásunkról.
    Kb. két v. három évvel ezelőtt össze szóllalkóztunk Joe barátommal.
    Azt mondta nekem, hogy nem én vagyok az igazi Dobai, én csak
    a sepregetője vagyok neki. Hát valahogy be kellett bizonyítsam,
    hogy nem épp úgy van. És akkor mondtam neki, hogy ott van az ermán
    a bízonyíték még képek is vannak rólam. Ezeket a képeket megnézte
    a féleszű oltott magyar és most ezt akarja felhasználni ellenem,
    hogy persze a rongyrázó amerikai ajándékot vitt Háromkútra.
    A becsületes magyarok megköszönik, a primitívek pedig aljaskodnak.
    Itt a kettő között a különbség.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Dobai úr, én úgy veszem észre szerény megfigyelő képességemmel, hogy a kitántorgottak üldözési mániában szenvednek. Elkezdve Zsorzs Sorossal és befejezve akárkivel.

      Válasz
    • joe

      Igy volt Dobai ur,mert ketelkedtem,hogy nem-e valaki kihasznalta az alaklmat es mas irt velemenyt a maga neveben. Egyebkent mas is irt Joe nven es mikor rakerdeztem (mar talan tobbmint 5-8 eve)hogy miert ir az en nevemben,hiszen egyaltalan nem ertek egyet a beirtakkal,azt valaszolta,hogy mi van??? Talan le van vedve ez a nev??? .A szokasos nagykepuseg. Senki Amerikabol,vagy Kanadabol nem dicsekszik,hogy mennyit adomanyoz,es kinek a szamar. Elnezest Dobai ur,es mint az igazsag ami mindig kiderul,eloszlat minden ketkedest. Ellneben a ,,joakaro,gyulokodok,, mindig kihasznaljak,akarmilyen icipici lehetoseget,hogy lmocskoljanak. Soha nem dicsekedtem,pedig ugyancsak szep summaval jarultam a szulofalum templomanak a feljvitasara. Es kikotottem,hogy az Akkori Esperes ur,ne ismertesse a hivokkel,mert az nem tartozik senkire,csak ram. Ne nehezteljen ra Dobai ur,mert neki ez az oxigenje!! Enelkul fuldokol. Neki(k) gyogymod. Ezk soha nem adakoztak,mindig csak kaptak. Az Ur magaval. Tisztelettel Joe.

      Válasz
      • ez van

        Érdekes Joe, Én az imént említett adományozásáról tudtam, sőt, még a rokonságának juttatott pénzről is, hisz egy pár évvel ezelőtt felháborodásában Tóducz doktornak épp ezzel dicsekedett. Önnek véletlenül nincs hosszú haja?

        Válasz
    • Nyilas

      Látja Dobai úr.
      Klsz főnyeremény vagyunk mi, itthoni selejt magyarok önöknek, Amerikába menekült igazaknak.
      Pár éve, még kigyót békát kiabáltak egymásra Joeval, mára barátok lettek.
      Mikulás urat Joe barátjával együtt hülye idiótának nevezték a miniatombombái miatt.
      Mára sikerült önöket egységbe kovácsolni.
      Lám, a közös utálat is lehet közösságformáló erő.
      Mellesleg önnek is javaslom, mint Joe barátjának, hogy vezessen feljegyzést a hsz-eiról, mert pár éve még egy barátját kérte meg, hogy kisérje el önt, mert ő tudta, hogy lehet eljutni Háromutra.
      Érdekes, hogy nekem, “oltott magyarnak” még soha nem kellett felvezető, hogy Erdélyben bárhova odataláljak, pedig 50 éve járom Erdélyt
      Tudja, én nagyon sok olyan adományról tudok, kissé nagyobb tételekről is mint egy a vállakozásból leselejtezett laptop, amiről nem született ujságcikk a “köszönet nekik” rovatban.
      Igaz, nem amerikai adományozók voltak

      Válasz
      • Mikulás

        Ha már a mini atombombáknál tartunk…

        A Time Magazin folyóirat 2020 január 14-i számában van egy friss cikk arról, hogy a 2001 szept 11-én és utána közvetlenül dolgozó személyzet (tűzoltók, rendőrök stb), akik az Ikertornyoknál voltak New York városban, gyakrabban kapnak leukémiát és pajzsmirigy rákot. Persze én ezt már régen tudom a szakirodalomból, de most már a nagyközönség is olvashat róla. A nagyközönségnek csak azt nem kötötte az orrára a Time Magazin, hogy ez a jelenség másképpen nem magyarázható, csak atombomba robbanással vagy atomerőmű katasztrófával. De aki szakember, az tud olvasni a sorok között.

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves, aranyos Mikulás bácsi, Joe is és antal m. úr is, állandóan azt bizonygatják itt, hogy ők szakemberek, s mi a többiek nem tudunk a sorok között olvasni!

          Válasz
          • antal m.

            Tóducz úr! Ön helytelenül állítja be a szakemberek-szakképzettek témáját! Abba, saját magát is bele kell, hogy értse, mert képezi az egyik tudományos ágát, amit senki soha az életben Öntől elvenni-elsajátítani nem tud! Ez mindenikünk szakképzetek esete minden területen! Ki milyen szinten áll szakismerete területén, ez egy másik dolog, –itt mi nem tudjuk azt pontosan megállapítani eldönteni!
            Egy biztos,- mindenki a szakmája okán dolgozik, megélt-haladott és családját fenntartja!
            Minden tudományos terület egyaránt tudományos ágazatilag, fontos és elismert, külön-külön a világon!

          • TÓDUCZ

            Ez a disszertációja is mérnök úr, kiemelkedő szellemi képességéről tanúskodik. Az összes kalapjaim és a sapkáim Ön előtt!

      • Mikulás

        Még a 2001 szeptember 11-i mini atombombák kapcsán, és hogy hogyan olvassunk a sorok között…

        Szinte minden 7-dik osztályos diáknak bemutatják, megtanítják az egyik első kémia laboratóriumi foglalkozáson, hogy lám itt a gáz láng, amivel odahaza édesanya ebédet főz, de mi itt Bunsen-égő nevű eszközzel égetjük, amivel elegánsan szabályozható a levegő és a földgáz aránya, s lám a gázláng külső halovány kúpja a legforróbb, 1200 Celsius fok hőmérsékletű, de bele tarthatjuk egy gombostű vagy varrótű végét, és soha sem fog a tű megolvadni, mert lám, a vas és acél fajták olvadáspontja 1520-1530 Celsius fok körül van, tehát soha sem fognak megolvadni az 1200 Celsius fokos gázlángban.

        Szóval, elvileg minden 7-ik osztályos diák rájöhetett, kémiai tanulmányai révén, hogy nagyott hazudott nekünk az amerikai kormány és a NATO a 2001 szeptember 11-i terrortámadás kapcsán, hiszen száz tonnás vas gerendák voltak megolvadt állapotban a roncsok között, holott se a földgáz, se a benzin, petróleum, vagy repülőgép üzemanyag (kerozin) ami egyfajta petróleum, nem lenne képes az égése során megolvasztani akár mégcsak egy nyamvadt varrótűt sem!!!

        Akkor hát miféle jelenség járt akkora hőkibocsátással az Ikertornyokban, hogy képes volt megolvasztani száz tonnás, ezer tonnás nagyságrendű acélgerendákat is? A válasz egyszerű, az amerikai kormány által odatett mini atombombák robbanása fejlesztett olyan rengeteg hőt, és olyan magas hőmérsékletet, hogy hatalmas méretű acélgerendák is megolvadtak benne.

        A fából készült bútorokat, papír iratokat, irodai szőnyegeket pedig ugyancsak kizárhatjuk mint kiváltó okot, hiszen mi magunk is égetünk efféléket vaskályhában, mégse fordult még elő soha, hogy ilyesmitől megolvadt volna a vaskályha.

        Szóval így kell szakmai, szakértői szemmel nézni a tévé híradót, ilyen egyszerű a rengeteg megolvadt acél, megolvadt beton alapján bizonyítani, hogy igenis valaki (nyilván az amerikai kormány bűnrészes volt benne) mini atombombákat robbantott New York városban, az Ikertornyokban 2001 szeptember 11-én.

        Válasz
  5. joe

    Naa vegre,olyant hallok a Doktorurtol,hogy a helyzet jo,es remenyteljes. Orvendek a pozitiv hozzallasanak.

    Válasz
  6. marczy

    Ha pl. csak az osztrák hatóságokon múlik, akkor ott nem hull le az ékezet a nevemről, mert amikor ott bejelentettem magam, a nő olyan precízen írt be, hogy még a seregben sem tudtak volna jobban. (Amerikában már állama válogatja.) Jellemzőbb az, hogy a mindennapi életben, nem hatósági személyek írják el a nevemet. Ha valaki dolgozni szeretne ott, de nem gondol arra, hogy ott maradjon, jobban jár, ha először felveszi a magyar állampolgárságot. Azért azt is meg kell említenem, hogy az osztrák és a magyar hatóságok között elég jó a kapcsolat, tehát akinek vaj van a füle mögött, az ne menjen oda.

    A kettős állampolgárságot ott hivatalosan nem engedélyezik (a vegyes házasságban születéssel szerzettől és néhány nagyon ritka kivételtől eltekintve), de facto azonban ld. Szlovákia, ott is van legalább néhány ezer titkos kettős állampolgár, tehát elvben a burgenlandi magyarok is jogosultak lennének a kettős állampolgárságra, az osztrák útlevelüket azonban érthető okokból nem kockáztatják (az általam ismert helyi születésű magyarok legalábbis nem).

    Az igazi probléma az, hogy ha felveszed az osztrák állampolgárságot, az esetleges másikról le kell mondanod, lett légyen az román vagy magyar vagy líbiai vagy naurui. (Meg lehet próbálkozni a trükközéssel, hogy kettős állampolgárként elhiteted mindvégig, hogy csak egy van – az, amelyiknek az igazolványával, útlevelével beléptél az országba -, és arról mondasz le az osztrák javára, de nem biztos, hogy érdemes, mert az osztrák állampolgárság megszerzése egyébként sem könnyű, és ha kiderül a turpisság, bajba kerülhetsz.)

    Ja, Ausztriában több az erdélyi magyar, mint Magyarországon.

    Válasz
    • Dobai

      Úgy van, ahogy mondja marczy úr/hölgy. Nem minden országban
      hull le az ékezet.
      Nekem is van német jogsim, abban is ott van az ékezet.
      Annyi kis hibával, hogy a hosszú helyett rövid az ékezet.

      Válasz
  7. joe

    Itt nagyon sok nem gyulolkodo magayar van,nemcsak harom. Viszont vannak gyulolkodok is,mint mindenhol. En nem gyulolkodok senki irant legkevesbe maga irant. Amit gyulolok az a tudatlansag,mert a 21-ik szazadban van lehetoseg tanulni,informalodni,es hasznos dolgokkal torodni. A gyulolkodes nem ezek koze tartozik.

    Válasz
  8. joe

    Odahaza csak a kommunizmusban adtak allast,barkinek,mert az az alkotmanyban szerepelt,hogy joga van mindenkinek a munkahoz. Miutan az emberarcu szocializmus megbukott azota ott is az egyen kell munkat keressen. Ugyhogy valami nem stimmel nekem,hogy egy ilyen magas felkeszultseggel felkeszult tudoskutatot,csak ugy hatba lehet szurni a fonok elott egy nemzettesveretol. Egyik fonokot sem erdekli,hogy ki milyen nemzetsegu,faju,vallasu,semmi,csak az hogy a munakajat eltudja vegezni vagy sem. Hogy aaz idegenben elo hazankfiai nem vatoznak meg miuyan az orszagot elhagyjak az igaz. Ugyanugy ragjak egymast amikor osszegyulnek valahol nagyobb osszejovetelkor.

    Válasz
    • Nyilas

      De legaább van három igaz, nemgyülülködő magyar is Amerikában Joe, Dobai és Mikulás. Ők csak ide járnak az ermára az otthonmaradottakkal gyülölködni.

      Válasz
      • Mikulás

        Bődületes baromságot írt Nyilas. Én nem járok az ermára az otthonmaradottakkal gyűlölködni. Az ilyen, személyemet érintő rágalmakat kikérem magamnak.

        Amerikában pedig vagy tizenöt éven keresztül minden idelátogató magyar szolgája, taxisa, költöztetője, ügyintézője, probléma megoldója, szakmai támasza és mentora voltam. Tehát őket se gyűlöltem. Olyan is volt, hogy egy vadidegen magyar társaság fusiban dolgozott, letartóztatták őket, aztán a magyar konzul segítségével hoztuk őket ki a börtönből, én meg egy másik magyar vittük át autóval a társaságot egy másik városba, hosszú fárasztó esti autózás volt, pedig nekem másnap munkába kellett menni, a benzint persze én fizettem, stb.
        Folyton 5, 6, sőt néha 8 idelátogató magyar dolgozott az intézetben, na ha valaki érkezett és repülőtérre kellett menni érte, költöztetni kellett, autókázni vele, a hivatalos tartózkodási papírjait intézni, jogosítványt intézni, használt autót venni, bútorokat a tárolóba vinni, mert egyik magyar ment vissza, de a bútorok kellettek egy másik magyarnak, aki egy hónappal később érkezett, aztán persze U-haul teherautót bérelni a költözéshez és vezetni, mert nem csak minden magyar költöztetője, bútor rakodója, de teherautó sofőre is én voltam. Szóval ne írjon itt Nyilas ilyen baromságokat és rágalmakat, hogy én gyűlölködök a magyarokkal, mert kikérem magamnak.

        Azt a magyar kolléganőmet is, aki hátba szúrt a főnökömnél, el se tudom mondani hányszor költöztettem, hoztam vittem, mert tipikusan rövidebb, néhány hónapos vagy egy éves periódusokra jött Amerikába. Aztán mikor haza utazott, kifutott az időből, itt hagyott vagy 8-10 csomagot, hogy én adjam őket postára, itt hagyta a kábeltévé dobozt, azt is én vigyem vissza a kábeltévé társasághoz, de még mielőtt haza repült volna, amikor persze én vittem őt is a repülőtérre, vagy két napon keresztül vele voltam elfoglalva, annyi cucca volt, amiket mindet taroló helyre kellett vinni, meg még a postára is többször vittem őt, megrakott autóval, hogy a már becsomagolt dolgait haza postázza.

        Ha Joe-t annyira érdeklik a részletek, hogy hogyan szúrt hátba ez a magyar kolléganőm az amerikai főnököm előtt, hát kezdte azzal, hogy miután a kémiai csoport, aminek én voltam a vezetője, összeült és készített egy munkatervet, hogy ilyen meg ilyen típusú gyógyszer vegyületeket fogunk szintetizálni, nos ez után a kolléganőm hónapokon át nagyon serényen dolgozott, de a vegyületek csak nem készültek el, hogy kipróbálhassuk a rákellenes hatásukat. Kolléganőm azt mondta, nehezen mennek a szintézisek, szennyezettek a vegyületek, újra kell szintetizálni, többször kell tisztítani stb. Lévén hogy legalább 30-35 éves tapasztalata volt ilyen kémiai szintézisekben az én 15 évnél rövidebb tapasztalatommal szemben, megbíztam benne, és hagytam dolgozni, hiszen szemmel láthatóan keményen dolgozott. Aztán közeledett karácsony, amikor ő haza utazott, és akkor hirtelen előállt egy munka jelentéssel, kiderült, hogy több mint 30 vegyületet állított elő amelyek szerkezetileg egy másik kategóriába tartoztak, nem abba, amiben mi a csoport közösen megállapodtunk. Az előre eltervezett vegyületekből viszont alig állított elő néhányat, és azok is a kevésbé kecsegtető 2. csoportba tartoztak az igazán fontos 1. csoport helyett, ami a munkatervben szerepelt. Szóval ez a kolléganőm semmibe vette a tényt, hogy ennek a kémiai labornak én voltam a főnöke, nem ő, és előre megállapítottunk egy közös munkatervet, amit a csoportnak követnie kellett volna. Ha lett volna benne becsület, azt mondta volna a közös munkaterv elkészítésekor, hogy ne számítsak rá, mert neki nem lesz rá ideje, hogy az általam javasolt vegyületeken dolgozzon, hiszen őt valami más érdekli, ő egy másik típusba tartozó 30 vegyületet akar előállítani. Aztán az lett a kalózmunka következménye, hogy biológiailag leteszteltük kolléganőm vegyületeit, azok sajnos csökkentett gyógyszerhatást mutattak, az általam javasolt vegyületcsoport viszont bevált, azt szabadalmaztuk több mint 90 országban, viszont értékes időt vesztettünk és kevés vegyületet sikerült előállítani. Ha ezt előre tudom, hogy magyar kolléganőmre nem számíthatok, akkor lojális kínai kollégámat kértem volna azon vegyületek szintézisére, és még egy asszisztenst is alkalmaztam volna mellé. Aztán jött az egyik hátba szúrás, azt mondja kolléganőm a főnökömnek, hogy Mikulás miért nem szintetizál már vegyületeket a laboratóriumban. De nem jött be neki, csak annyira, hogy főnököm megállapította, Mikulás és idősebb magyar kolléganője között megromlott a kapcsolat, míg idősebb kínai kollégája viszont tűzbe menne Mikulásért. Hát persze, mert ontottuk a tudományos publikációkat a leghíresebb tudományos lapokban, Mikulás ötletei révén sikerült a vegyületek hatásmechanizmusát tisztázni és publikációk során át elfogadtatni a tudományos közösséggel, Mikulás javasolta kémiai szintézisek beváltak, 90 országban voltak folyamatban a szabadalmaztatási eljárások, minden áldott nap tudományos publikációink és szabadalmaink referenseivel (elbírálóival) kellett levelezni Amerikától Európáig, Brazíliától Kínáig, Szingapúrig és Japánig, és mindez a teher a Mikulás vállára esett. Szóval, ne adj Isten ekkora botrányt, Mikulásnak már nem volt ideje a laboratóriumban vegyületeket szintetizálni, és ezt belátta Mikulás amerikai főnöke, belátta Mikulás folyamatosan itt tartózkodó kínai kollégája, csak éppen a Magyarország és Amerika között ingázó magyar kolléganő nem látta be. Aki mellesleg azt is lesz@rta, hogy ennek a kémiai labornak Mikulás a főnöke, és nem illik Mikulásnak egyet hazudni, miközben sutyiban valami máson dolgozunk a Mikulás vezette laborban.

        És ez csak az egyik hátba szúrás volt… Aztán mikor Mikulás tett egy elejtett megjegyzést, hogy kutatási támogatásra kell pályázni, a magyar kolléganő még aznap elszaladt a főnökhöz, és bemószerolta Mikulást, hogy Mikulás pénzre akar pályázni ahelyett, hogy a jelenleg sürgős ügyeken dolgozna. Gondolom a kolléganő önmagából indult ki, így azt hitte, Mikulás is hazudni akar a főnöknek és suttyomban akar pályázatot írni, miközben a főnök azt hiszi, hogy Mikulás valami máson dolgozik… Aztán mikor azon kellett dolgozni, hogy egy új laboratóriumot felszereljünk, a magyar kolléganőnek nem tetszett, hogy Mikulás félmillió dollárra akar műszereket venni, pedig kolléganőm szerint csak egy bizonyos, húszezer dolláros műszer kellett. Annyi esze már nem volt, hogy ne Mikulást mószerolja az amerikai főnöknél, hanem egyszerűen jelentse ki, szerinte fontos az a bizonyos húszezer dolláros műszer, amire Mikulás nem gondolt. Én egyetértettem azzal, hogy kellett az a bizonyos húszezer dolláros műszer amit kolléganőm javasolt, beírtam a beszerzendő felszerelések listájára, és végül a teljes listát jóvá hagyták, leküldték a pénzt mindenre, a félmillió dollárnyi felszerelésre is amit Mikulás javasolt, meg a húszezer dolláros műszerre is amit a magyar kolléganő javasolt. De itt is, tipikus primitív magyar mentalitással, a magyar kolléganő nem tudott konstruktívan hozzáállni ehhez a feladathoz sem. Nem, kérem, ő inkább elszaladt az amerikai főnökhöz, hogy a háta mögött bemószerolja Mikulást. Hogy miért kell Mikulásnak az a bizonyos félmillió dollárnyi felszerelés, miért nem kell neki emez a húszezer dolláros műszer. Hát azért nem került a húszezer dolláros műszere az eredeti listára, kedves primitív áskálódó magyar kolléganő, mert nem vagyok gondolatolvasó. Amint megtuďtuk, hogy hirtelen pénzhez jutottunk, azonnal a teljes kutatócsoport értesítve lett, kémikusok, biológusok egyaránt, hogy 48 órán belül írják össze, mire lenne szükség, és 5 napon belül szerezzenek mindenre ár ajánlatokat a műszereket árusító cégektől. Az a nagy büdös helyzet, hogy az a bizonyos húszezer dolláros műszer eredetileg senkinek nem jutott eszébe a nagy sietségben, se a magyar kolléganőnek, se Mikulásnak, se az amerikai nagyfőnöknek aki a beosztottaitól várt javaslatokat. Hogy később, utolsó percben a magyar kolléganő rájött, jó lenne még ezt a bizonyos műszert is megvenni, az nagyszerű dolog. Rá is tettük a műszert a listára, szereztünk lóhalálában árajánlatot a gyártó cégtől, azután megkaptuk a pénzt és megvettük ezt a műszert is a többivel együtt. De az már kevésbé nagyszerű, hogy a magyar kolléganő a műszervásárlás kapcsán is elment az amerikai főnökhöz és bemószerolta Mikulást, egyik magyar a másik magyar ellen áskálódott Amerikában.

        Talán joggal vert meg minket az Úristen Trianonnal, mert ennyire nem tudunk összetartani mi magyarok, és az egyik magyar még Amerikában is azon van, hogy hátba szúrja a másik magyart.

        Most már nincs egyetlen magyar sem a környezetemben, itt Amerikában. Már nincs kit hozni vinni a repülőtérről, nincs akit teherautóval költöztetni, a hátra hagyott csomagjait postára adogatni, a kábeltévé és egyéb rám hagyott ügyeit intézgetni, és legfőképp, nincs már magyar aki itt Amerikában bemószeroljon és hátba szúrjon a munkahelyemen.

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Drága, kedves, aranyos Mikulás bácsi, ez a mosakodása elég kurtára sikeredett. Van egy kérdésem: mi a francot keresett annyi sok magyar Ámerikába, csak nem liberos továbbképzésre lettek odaterelve?

          Válasz
          • Mikulás

            Ez nem mosakodás volt, az én lelkiismeretem tiszta. Én egy magyarnak sem maradtam adósa semmivel, sem odahaza, sem Amerikában.
            A mi kutatói világunkban pedig kevés volt az amerikai, 25% vagy még kevesebb. Amerikai főnököm se Amerikában született. Volt ott különböző európai, latinamerikai, ázsiai, még afrikai is, és néha mutatóba egy-egy Amerikában született amerikai.

        • Nyilas

          Persze hogy nem Mikulás. hisz csak ön is, ugyanúgy mint Joe az ausztriai panzióban való szenvedése idején csupa gyülülködő, irigy áskálódó magyarral találkozott, miközben az üsszes többi náció tisztességes jószivő, segitőkész jóravaló ember volt

          Válasz
          • Mikulás

            Az, hogy egyik magyar a másik magyart támadja, igenis miránk jellemző. Amerikában nem láttam olyat, hogy egyik kínai a másik kínait, egyik német a másik németet, egyik spanyol a másik spanyolt, egyik orosz a másik oroszt támadta volna. De egyik magyar folyton a másik magyart támadta, az mindennapos dolog volt.

      • Mikulás

        Még annyit a Nyilas rágalmairól, hogy én az otthon maradott magyarokkal gyűlölködnék. Amerikából tudtam végre a családomat segíteni pénzzel, amit se Nyilas, se más otthon maradt magyar nem tett volna meg helyettem. De ugyancsak innen segítettem pénzzel a magyar szomszédasszonyt, akit műteni kellett, magyar haveromat akinek magyarországi kórházi kivizsgálásra volt szüksége, segítettem erdélyi magyar árvíz károsultakat, diákokat, magyar iskolát, magyar templomot. Nyilván nem azért, mert gyűlölködnék az otthon maradt magyarokkal, mint ahogy Nyilas hallucinálja.

        Válasz
        • Nyilas

          Kedves Mikulás úr.
          Mitha csak Joet olvasnám.

          Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves, édes, aranyos Mikulás bácsi, érdekes, hogy az ámerikába kitántorgott magyaroknak mindenről mindig csak a pénz jut az eszükbe és azzal dicsekszenek vagy mentegetőznek, hogy ők mennyi anyagi áldozatot raktak a magyarok oltárára. Ha a pénzről van szó, akkor Ön se különb Joenál és Dobainál!

          Válasz
          • Mikulás

            Ön pedig Tóducz Úr nem különb mint a magyarországi főnököm volt, aki tönkre tette az anyagi megélhetésemet, így amikor Amerikában állás és fizetés ajánlatot kaptam, számomra a választás arról szólt, hogy lesz állásom és fizetésem Amerikában, vagy pedig ott maradok állás és fizetés nélkül Magyarországon.

            Ne higyje azt, hogy nem látok át a képmutató, kétszínű vádaskodásán, fölösleges szó szaporításán, Tóducz Úr. Mivel pont ilyen képmutató, kétszínű főnököm volt Magyarországon, kiismertem ezt az ember típust.

            Amennyiben helyettem akarja anyagilag segíteni a családomat, egyház kerületemet, iskolámat, küldöm a bankszámla számokat, hogy hova utalhatja át a pénzt.

            Na ugye, hogy a saját zsebébe nem nyúlna bele, hogy engem mentesítsen a saját anyagi felelősségeim alól, csak össze vissza beszél. Pedig van egy magyar közmondás, ne adjon több tanácsot, adjon inkább kalácsot. Na hát kalácsot a magyarországi főnököm se adott soha, hát elmentem Amerikába ahol kaptam állást, fizetést, és tudtam kalácsot venni magamnak.

          • TÓDUCZ

            Drága, aranyos Mikulás bácsi, nagyon ki tetszett borulni. Kívánok Önnek, kedves családjának, szomszédainak, barátainak sok jó kalácsot.

        • Nyilas

          Kedves Mikulás úr.
          Abban van valami igazság, hogy jellemző a magyarokra, hogy egyik a másikat támadja. Főképen Amerikából, az itthoniakat.
          Lám itt van ön is.
          Azzal viszont nem értek egyet, hogy a kinai nem támadja a másik kinait, vagy egyik orosz a másikat. Hiszi, vagy nem, de nálunk ki ée midkettőből elég. Még a többio fajtából is vannak.
          Arról nem tudok, hogy bármelyik náció irkálna haza, szapulni az otthoniakat.

          Válasz
          • Nyilas

            Ja, és bocsánatot kérek, hogy ismeretlenül nem vesszük át öntől a családja anyagi támogatását.

  9. Mikulás

    Én most barátaimra emlékezem, akikkel együtt az újonnan indult magyarországi doktori képzésbe beléptünk. Mi voltunk a legőrültebb, leg idealistább nemzedék, akiknek már egyetemi diploma volt a kezünkben, de további egyetemi, kutató intézeti kutatással akartunk foglalkozni, és A filozófia doktora képesítést szerezni. Tehetséges, elkötelezett fiatalok voltunk. A jó fizetéssel, stabil állással rendelkező idősebbek addig tapostak bennünket, hogy végül ahányan voltunk, annyi felé menekültünk. Volt, aki Németországban vagy Franciaországban kötött ki, mások Hollandiában, Svédországban, Kanadában, vagy Amerika valamelyik tájékán leltek menedéket. Külföldre kitámolygott menekültek lettünk, mert odahaza nem adtak nekünk állást. Külföldön esszük a menekültek keserű kenyerét, mert otthon nem sikerült álláshoz, megélhetéshez jutnunk.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves, aranyos és drága Mikulás bácsi, sok magyar ember szenved üldöztetési mániában. A jó kifogás soha se rossz!

      Válasz
  10. Dobai

    A kollektivizálás idején nagyapámat honapokon át zaklatták.
    Éjszaka 2-3 órakor szedték ki az ágyából az elvtársak, és vitték az “irodába”.
    Egy román volt köztük a többiek mind magyarok voltak.
    Megtörtént a kollektivizálás, ezekből a magyar elvtársakból
    mind “nagyemberek” lettek. Nagyapám sosem szidta, sosem haragudott rájuk.
    Mindig azt mondta: ” ha szaros is, de az enyém”. Nagyapám meghalt, és vele
    együtt eltemettük az erdélyi igaz magyarokat is.
    Önök megfolytanák egymást egy kanál vízben. Elég ha csak az interneten
    megjelent hozzászólásokat olvassuk. Ezek a “bészólások” is azt igazolják.
    Már a Himnuszt és a Szózatot is lassan üres szavakká őrli a másság.
    Ez az igazi veszély a magyarságra nézve, nem a Bencik.

    Válasz
    • Mikulás

      Kedves Dobai bátyám, nekem úgy hozta a sors, hogy Amerikában laboratórium vezető lettem, két olyan diplomás kutató dolgozott a vezetésem alatt, akik idősebbek voltak, mint én. Kínai kollégám lojális volt és követte az utasításaimat. Magyar kolléganőm viszont hazudott, sutyiban máson dolgozott, mint amiben mi a csoport nyilvánosan megállapodtunk, és később még hátba is szúrt azzal, ahogyan rólam beszélt amerikai főnököm számára. Főnököm meg is jegyezte, hogy idősebb kínai kollégám az én igazi barátom, idősebb magyar kolléganőm viszont ezt meg azt mondott rólam. Végül a tudományos projekt látta kárát, hogy kolléganőm nekem egyet mondott, de titokban mást csinált.

      Most tisztán amerikai és ázsiai emberek környezetében vagyok, és az az igazság, nem is hiányzik egy magyar, aki engedetlen, fegyelmezetlen fusi munkás lenne, és a tetejébe még hátba is szúrna.

      Válasz
      • ez van

        A magyar kolléganője, kedves Mikulás, ugyanúgy, ahogy ön, nem azért emigrált Amerikába, hogy ott is utasítások szerint éljen. Feltehetően neki is voltak elképzelései, de sajna, ott is föléje helyeztek egy MAGYART. Nem biztos, hogy neki ez jó megoldás volt. Hogy önnek nem tetszett, az elfogadható. De vajon ön tetszett-e neki? Kínai kollégája lehet, ha nem szeretett gondolkodni, csak a más terveit végrehajtani.

        Válasz
        • Mikulás

          Kedves ez van, elolvasta a hosszabb részletes beírásomat arról, hogy pontosan hogyan hazudott és vezetett félre a magyar kolléganő?

          Válasz
        • Mikulás

          Ha nem a “magyargyűlölő” Mikulás lett volna ennek a magyar kígyónak a laboratórium főnöke Amerikában, akkor nagy botrány lett volna, és úgy kivágják onnan az illetőt, mint a macskát sz@rni.

          Képzelje el, kedves ez van, Amerikában is vannak szabályok egy munkahelyen, amiket be kell tartani.

          Válasz
          • ez van

            Na, ezt nem tudtam (az utolsó mondatára utalva), Joe barátunk beírásaiból ez nem tűnt ki, csak az, hogy mindenki azt csinál amit akar és ezért ömlik a pénz.

      • Mikulás

        Kedves ez van,
        Hogy mi magyarok nem tartunk össze, egymást támadjuk, gáncsoljuk, hátba szúrjuk úgy idehaza mint külföldön, az szerintem sajnos tény. Jobb lenne elismerni a hibáinkat, bűnbánatot tartani és megváltozni, ahelyett, hogy tagadjuk.

        Hogy fusi munkás, hazudós, hátba szúrós kolléganőm külföldön sem tudta magyaros rossz szokásait levetkezni, főleg mivel tudta, hogy olyan magyar főnököt kapott Mikulás személyében, aki nem fogja őt kihágásaiért a törvény teljes szigorával megbüntetni, hát ez se vet jó fényt miránk magyarokra.

        Oda jutottunk, kérem, hogy egyik magyarnak külföldön is a másik magyar ellen kell vigyáznia a legjobban, mert nem a kínai fog a szemébe hazudni hanem a másik magyar, mert nem a kínai fogja hátba szúrni a főnöknél hanem a másik magyar, mert nem a kínai fogja az egész kutatócsoportot veszélybe sodorni a fusi munkájával hanem a másik magyar. Hát a fene egye meg ezt az egészet, nekem elegem van belőle, kaptam én odahaza elég pofont az alja módon viselkedő magyaroktól (habár nem MINDEN magyar viselkedett alja módon odahaza sem, csak hát olyan magasra nőtt a gaz, hogy ki se látszott közüle az imitt-amott megbúvó nemes növény), én most nem is bánom, hogy teljesen magyar-mentes a munkahelyem. Így legalább nem fogok több pofont kapni a magyaroktól, még külföldön is.

        S hát persze, hogy be kell tartani a szabályokat a munkahelyen, akár odahaza, akár külföldön vagyunk. Olyat csak a feminizmus által agymosott nők és a férfi testbe bújtatott kisfiúk képzelnek magukról, hogy körülöttük forog a világ, és azért lettek alkalmazva egy munkahelyen, hogy “megvalósítsák önmagukat”.

        Ez a magyar kolléganőm harminc ember állását, fizetését és családjaik megélhetését sodorta veszélybe azzal, hogy kijött Amerikába “megvalósítani önmagát”, hazudott, és ahelyett, hogy a közösen megbeszélt és jóváhagyott vegyületeket szintetizálta volna, más egyéb, nem megbeszélt és nem jóvá hagyott vegyületeket állított elő.

        Válasz
        • TÓDUCZ

          Kedves, aranyos Mikulás bácsi, s ha a fehérnépnek volt igaza?

          Válasz
        • Dobai

          Höböröghetnek az urak de Miki bátyám akkor is igazat beszél.
          Addig amíg egy szinten mozogsz a magyar-magyarokkal(a Mo-i
          ennek nevezi magát), addig minden rendben van. De ha már többre
          viszed mint ő, és a kertedben egyre zöldebb a fű, akkor
          az erdélyiből rögtön oláh lesz. Tisztelet annak a kevés kivételnek,
          mert nem mindenki ilyen.

          Válasz
          • Nyilas

            Ezt olvasta az Amerikai Magyar Hirlapban, vagy Joe barátja küldte át a Kanadai Magyar Hirlap publikációját?

        • Nyilas

          Én megértem minden sérelmét Mikulás úr. Csak egyet nem tudok felfogni. Ha ennyi keserő tapasztalata volt, ha ennyi, mondhatnám csupa ilyen aljas magyarral találkozott ön isJoe barátja is, neg Dobai úr is, akkor mi ösztönzi önöket arra, hogy visszajárjanak ide az ugyancsak aljas emberek közé?
          Joet megértem. Az ő sikertelen életének szüksége van egy virtuális világra, ahol okosnak, sikeresnem gazdagnak gondolhatja elhitetni magát.
          De Dobai úr. sikeres vállalkozó. Tübb vállalkozást is működtet anerikában Arra is tekik nemi, hogy laptopot ajándékozzon a háromkuti iskolának. És ez igaz, hisz fényképek és ujságcikk is született róla.
          Ön meg Magyarországon mellőzött tudós, biológus, és zsebatombombaszakértő, laborvezető rákkutató.
          Önöket mi készteti arra, hogy megvetett, gyülölködő magyarokkal, akik nem gondoskodnak ön helyett az itthagyott családáról, diskuráljanak?

          Válasz
          • Dobai

            Ide becsületes emberek járnak, kivétel a XXXX féle, semmi hazug emberek.
            Milyen cikkről beszél XXX úr(?)? A nagyapám kertje tele volt oltott
            gyümölcsfákkal. Mo pedig tömve van oltott magyarokkal. Ezekkel volt a
            baj mindig, és ezután is csak velük lesz baj, nem a becsületes magyarokkal.

          • Nyilas

            Ebben egyet értek önnel Dobai úr.
            Ide becsületes emberek járnak.
            xxx

    • TÓDUCZ

      Kedves Dobai úr, fentebb írottja alapján kiderült Önről, hogy nem Caracalból származott el Ámerikába!

      Válasz
  11. joe

    Hat kedves Toducz ur,nem hiszem hogy a maga eseteben az oseit visszatudja szarmaztatni a tobb mint ezer evvel ezelotti HONFOGLALOKIG,akik szinten odamigrancsoltak,ugyhogy a maga osei (mar attol fugg,hogy honnan nezzuk) sokkal kesobb odavandoroltak. Egyebkent mig a vilag vilag volt,az emberek a megelhetosegert mindig vandoroltak oda ahol konnyebb,jobb megelhetest talatak a magauk,es a csaladjuk eltartasara. Persze a mindenkori IRO urak,holgyek azt irtak ami a megfizetoiknek (az urakak) megfelelt. A mindenkori hatalomnak,legyen ez otszaz evvel,vagy otvenevvel ezelott. Aztan mikor fordult a kocka akkor mind ,,atalltak,, a napfenyes oldalra. Koszonom,mert csak az en velemenyemet irtam,hogy figyelmeztetett,mert maskulonben nem is ertettem volna meg a szoveget.Persze azokat akik miutan oriasi karokat szenvedest,szegenyseget okoztak a dicso multban es usgyi vesd el magad leleceltek itthagyva a nyomorusagot,es nemvallalva szembenezest,na azokrol mar nem tesz emlitest. Es boldogan eltek,amig megnem haltak,az ,,idegenben,,. Inkabb teremtenenek olyan felteteleket,hogy az embereknek ne legyen okuk az elvandorlasra. Nezzen korul,hogy a Vezerek milyen utemben gyarapodnak,es a kiszolgaloik. Akkor miert ostorozza azokat,akik semmi remenyt nem latnak abban hogy valaha is emberileg eljenek.,mar ha van eszuk es tehetseguk is hozza.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Na, hál’ istennek eljutott Kánádáig az üzenet.

      Válasz
    • TÓDUCZ

      Joe, a helyzet az jó, de nem reménytelen!

      Válasz
  12. antal m.

    Vallom, hogy a vándor sorsa, az nehéz. Én csak országomat járva, belefáradtam mindenbe és picit a szomszédoknál is megjártuk magunkat. Mégis, — mindig itthon lenni a legjobb! Sajnálom, mind azokat, akik elhagyják az ősi földünket! De, üres zsebből, nem élhet az ember! Hátha, egykor még is vissza térnek a röghöz! Az én felmenőim, példát adtak azzal, hogy mind itthon vannak és pihennek, ahol világra születtek s születtünk! Nekem ez egy elégtétel!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Drága mérnök úr, de hogy tetszik megbékélni Csíkszeredában, Sanyi bácsinak azon mondásával, hogy: “egyetlen hazánk van, s az a magyar nyelv”?

      Válasz
      • antal m.

        Pontosabban!
        ,,Nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv,, Nagyon szépen csomagolta, Kányádi Sándor költőnk.
        Felmenőinktől örököltet, féltve őrizünk!

        Válasz
  13. TÓDUCZ

    Joe és Dobai urak, Önöknek írták a fenti dalt. No meg a csíkszeredai beírótársunknak is, mert ott is lehet nagyon Benci lenni!

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük