A román Állami Építkezési Felügyelőség szerint Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt.
A hatósági döntésről Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője tájékoztatta az MTI-t. Amint a politikus közölte: az Állami Építkezési Felügyelőség megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát.
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt.
A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte a Kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozóan.
Korodi Attila arról is beszámolt, hogy Tánczos Barna csíki szenátorral és Gergely András csíkszentmártoni polgármesterrel csütörtökön ellátogattak a temetőbe, ahol ágakból készített rögtönzött keresztekkel megjelölték azokat a magyar katonasírokat, amelyekre a Dormánfalva a román parcella keresztjeit tette. A politikus elmondta, a bécsi katonai levéltárból megszerezték a temető pontos rajzait, és név szerint azonosították azokat a magyar katonákat, akiknek a sírjára a román parcella betonkeresztjeit állították.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán székelyföldi civilekből és hatóságokból kezdeményező bizottság alakult, amely vasárnap délután 15 órára nagyszabású ökumenikus istentiszteletre hívta a temetőbe mindazokat, "akik szívükön viselik hősi halottaink nyugalmát, ki akarják fejezni tiltakozásukat, és közös imában együtt akarnak erőt felmutatni".
Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg.
Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.
A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították.
Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.
Gazda Árpád / MTI