Fotó: rmdsz.ro

Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop és Titus Corlățean arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből – írja a Székelyhon portál. Mint rámutattak, e valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet.

A székelyföldi politikusok arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének. A román fél nyugalomra intett, kérte a magyarokat, hogy ne provokáljanak – így látja két román szenátor, aki az említett levélben „tisztázza” az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium. A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet és a június 6-i incidenst. A román szenátorok azt is állítják, hogy amikor Csíkszentmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, az ONCE állásfoglalására hivatkozva. Eszerint az 1985-ben végzett felmérések azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak. Így érthető, hogy a 90-es években nehéz lett volna eltávolítani azt, ami nem is létezett. A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek. Tánczos Barna elmondta: tetszik neki a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a gondozását a magyar félen kívül. „Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le.

A két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat, hiszen úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. A Hargita megyei községet azonban jó szándék vezérelte, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Egészében véve Korodiék szerint még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta: Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.

Háromszék

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Nem kellett el távolítani semmi ,,román jelképekkel ellátott kereszteket,, az úz-völgyi hősök temetőjéből mert az nem létezett! Már közöltem, hogy harmadmagammal 1969 tavaszán jártunk ott először, és nem észleltünk semmi különöset. De, valahol emlékszem rá, hogy a közvéleménynek újságban vagy folyóiratokban be lettek mutatva fotókban az ott lelt kőkeresztek, valamikor az 1968-as megyésítés éve után! NINCS RÁVEZETŐ PONTOS ADATOM!?

    Válasz
  2. Tóducz

    Hozták a formájukat a szolgálatos romák félretájékoztatók.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé.