Választás 2018 - Mintegy kétszázötven párt indulhat az áprilisi választásonMintegy kétszázötven párt indulhat az április 8-ai országgyűlési képviselő-választáson. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nyilvántartásában csaknem kétszázötven jogerősen bejegyzett párt szerepel, ez a szám azonban még nőhet, mivel a bíróságok a jogerőt utólag állapítják meg.

Ha pedig megfellebbezték a bejegyzést, akkor az is előfordulhat, hogy valamely párt bejegyzését ugyan a választás kitűzése előtt helybenhagyta a másodfokú bíróság, de a nyilvántartási bejegyzésre – a kitűzés dátumát megelőző jogerővel – csak azután kerül sor, hogy az iratok megérkeznek az elsőfokú bírósághoz.

Az OBH adatai szerint tavaly 70 pártot, míg 2018-ban eddig kettőt jegyeztek be jogerősen. A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint.

A 2014-es országgyűlési választás előtti évben 23 pártot jegyeztek be a bíróságokon, a 2010-2014 választás között pedig 51-et alapítottak. Hasonló pártalapítási hullám az 1990-es évek első felére volt jellemző. Bár sok, az 1990-es évek első felében alakult párt azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint tíz azonban még ma is működik közülük. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.

Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult meg a Magyar Demokrata Fórum (jelenleg Jólét és Szabadság Demokrata Közösség), a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Munkáspárt, és a Szociáldemokrata Párt. A ma is működő pártok közül 1993-ben jegyezte be a bíróság a Magyar Igazság és Élet Pártját.

Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.

MTI

3 hozzászólás

  1. Szekely Attila

    Annyi part mint amenyi jolmeno cege van Orban baratjanak , penztarosanak a volt felcsuti gazszerelonek Meszaros Lorincnek. Igazi kabare volna ha nem lenne anyira tragikus amikor a magyarsag (Magyarorszag) kilakoltatasa folyik devizahitelnek alcazott banki uzsorazassal es tobb tizezer idegen betelepitese Fideszes letelepedesi kotnenyekkel.

    Válasz
  2. antal m.

    ,,MEGÉLHETÉSI PÁRTOK,, halható ez a megnevezés,- itt felénk is!
    Sok igazság is van benne, mert a Pártosok nagyobb része jól meg fizetettek, – ezért a név ,,megélhetési,, jelző.
    Nem csoda, hogy ennyire sok párt bejegyzés történik Magyarországon. Csak az éppen annyira a nép széthúzását is jelzi! Ebben pedig kár van, mert így sok a duma kevés a munka!
    MEGOLDJA A NYERTES,- AZ MINDENT VISZ!

    Válasz
    • netuddmeg

      Divide et impera!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük