A korrupció pestise hirdetés
Fotó: Adel Hana / The Associated Press

Emmanuel Macron francia és Recep Tayyip Erdogan török elnök kapcsolata sosem volt kifejezetten baráti. Konfliktusuk az elmúlt hetekben egyre durvább sértegetések és bojkott szintjére emelkedett, ez utóbbiban több másik arab ország is részt vesz. A botránynak csak egy része a Mohamed-karikatúrák újraközlése, Ankarának a szepartista iszlám ellen hirdetett harc, és Macron október eleji beszéde fáj a leginkább.

Emmanuel Macron és Recep Tayyip Erdogan kapcsolata egyre rosszabb a francia elnök 2017-es megválasztása óta. A két vezető első hivatalos találkozója 2018 januárjában volt, Macron hívta meg az Elysée-palotába Erdogant, keményen bírálta vendégét az emberi jogok törökországi helyzete miatt, és kijelentette, hogy ez lehetetlenné tesz bármiféle előrelépést a török uniós csatlakozás tekintetében. Csatlakozás helyett partnerséget ajánlott. Erdogan pedig arról beszélt, hogy Törökországnak elege lett a várakozásból, nem „könyöröghet folyamatosan az Európai Uniónak”.

2018. márciusában a kurdok miatt különbözött össze a két vezető. Emmanuel Macron ugyanis Párizsban fogadta, és támogatásáról biztosította a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) képviselőit. Erdogan pártja gyűlésén üzent a francia elnöknek, többek közt azt mondta, hogy reméli, hogy a franciák nem kérnek majd török segítséget, ha Franciaországot elárasztják a terroristák, amit a francia politika vált ki.

Nagyon elszomorít minket a szíriai helyzet teljesen téves francia megközelítése, ami – legalábbis reméljük – hiányos ismereteken alapul – fogalmazott Erdogan, hozzátéve, hogy személyesen beszélt az ügyben Macronnal, és többször felemelte a hangját.

2018. május 18-án a franciaLe Point hetilap címlapjára került a török elnök, a képhez azt írták: "a diktátor", hozzátéve a kérdést „meddig megy el Erdogan”. Az elnök franciaországi támogatóit annyira felháborította az újság, hogy több újságosbódéból eltávolíttatták a címlapot ábrázoló plakátot.

Emmanuel Macron megvédte a szólásszabadságot ebben a vitában is: „A sajtószabadság felbecsülhetetlen értékű: nélküle diktatúra van” – fogalmazott. A francia elnök elfogadhatatlannak minősítette a plakátok eltávolítását azért, „mert nem tetszik a szabadság ellenségeinek”.

2019 novemberében, miután Macron agyhalottnak nyilvánította a NATO-t Erdogan azt üzente neki, hogy „előbb vizsgáltassa ki magát, hátha ő az agyhalott”.

Franciaország és Törökország 2020-ban lépten-nyomon egymásba botlott. Mindkét NATO-tagállam érezhetően erősíteni és/vagy megtartani igyekszik nemzetközi befolyását, és több konfliktusban is szembenálló felek. A líbiai konfliktus, a görög-török tengervita, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért folyó harc – mind olyan nemzetközi politikai események, ahol Macron és Erdogan egymásnak feszültek.

A francia elnök október 2-án beszélt arról az Európai Tanácsban, hogy legalább 300 dzsihadista érkezett Szíriából Törökországon keresztül Hegyi-Karabah térségbe, hogy az azeri erőket támogassák. (Azt, hogy egyre több közel-keleti terrorista kapcsolódik be a konfliktusba a héten Vlagyimir Putyin elnök is kifogásolta Erdogannal folytatott telefonbeszélgetésben – a szerk.)

Így az sem meglepő, hogy az üzengetés, és a durvuló hangnem eddig sem számított szokatlannak a két NATO-tagország vezetője közt. A konfliktus kirobbanásához Macron franciaországi intézkedéseinek bejelentése vezetett, a szeparatista iszlám ellen harc jegyében.

Tiltás a külföldi imámokra, szigor a mecsetek külföldi finanszírozásával szemben

Világszerte válságban van az iszlám – mondta a francia elnök Les Mureaux-ban, egy Párizshoz közeli, 30 ezer lakosú településen, ahol példaértékű a muzulmánok integrációja, miközben a régióban 2016-ban elkövetett kettős rendőrgyilkosság szálai ide (is) vezettek.

Macron szerint a válságot a fundamentalisták közti feszültségek okozzák, vallásos és politikai elképzelések közti feszültségek, melyek a világ minden táján gyűlölködéshez vezetnek, olyan országokban is, ahol a muzulmán a többségi vallás.

A francia elnök a szeparatista iszlám elleni küzdelem egyik legfontosabb lépésének minősítette a franciaországi iszlám megszabadítását a külföldi befolyásoktól, melyeknek „hatása ritkán jó, a tapasztalatok szerint inkább rossz”.

Ez azt jelenti, hogy betiltanák, hogy külföldről érkezett imámok prédikálhassanak Franciaországban. Jelenleg körülbelül háromszáz török, marokkói és algériai imám hirdet igét a mintegy 2500 mecset egy részében.

Szigorúbban fogják szabályozni a mecsetek külföldi finanszírozását is. Az intézkedéscsomag egyik legfontosabb eleme, hogy minden állami támogatású egyesületnek el kell magát köteleznie a szekularizáció mellett. Megerősítik a felekezeti iskolák ellenőrzését, és szigorúan korlátozni fogja az intézményen kívüli magántanulás lehetőségét.

A törvényjavaslatról december 9-én vitáznak majd a kormányülésen, jövő januárban kerülhet a parlament elé.

Franciaország felelőssége

A francia elnök hosszan beszélt arról, hogy Franciaország maga is felelős amiatt, hogy hagyta a gettósodását az elővárosokban, hogy cserbenhagyta a bevándorló közösségeket. Ezzel a francia állam „létrehozta a saját szeparatizmusukat” a „nyomor és a nélkülözés gettóiban”, ahol származásuk és társadalmi hátterük szerint koncentrálták az embereket. Nem törekedtek eléggé a keveredésre, nem teremtve elégséges gazdasági és társadalmi mobilitást. „Így olyan kerületeket hoztunk létre, ahol a Köztársaság ígérete nem volt megtartva” – mondta a francia elnök.

„A mi visszalépéseinkre, néhol a mi gyávaságunkra építve hozták létre (az iszlamisták) a saját társadalmi projektjüket” – fogalmazott Macron, hozzátéve, hogy ezért az integrációs politika, a diszkrimináció, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem hiányosságai egymást táplálva is fokozatosan elősegítették ezt a negatív folyamatot.

„Macron túl messzire ment”

Macron beszédét pozitívan fogadták a mérsékelt muzulmán vallási vezetők. Kiváltotta viszont belpolitika ellenfelei és Erdogan török elnök nemtetszését.

Erdogan Macron szavait provokációnak minősítette, és azt mondta, hogy a francia elnök túl messzire ment.

„Macron kijelentései, melyek szerint az iszlám válságban van provokáció, és túlmutat a tisztelet hiányán” – fogalmazott Erdogan. A török elnök Macron ambícióját sem hagyta szó nélkül, hogy alakítaná a franciaországi iszlámot. „Ki vagy te, hogy arról beszélsz, hogy alakítanád az iszlámot? Ez szemtelenség, ez minden határon túlmegy” – mondta Erdogan október 6-án.

10 nappal később, október 16-án brutális gyilkosság áldozata lett Samuel Paty, egy 47 éves földrajz-történelemtanár, aki ellen szabályos gyűlölethadjárat zajlott a közösségi médiában, miután megmutatta a Mohammed-karikatúrákat diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján.

Paty emlékére október 21-én nemzeti gyászszertartást rendeztek a párizsi Sorbonne egyetemen. A francia elnök megismételte korábban többször hangoztatott álláspontját: nem engednek a karikatúra kérdésében a szólásszabadságból.

Samuel Paty múlt pénteken köztársaságunk jelképévé vált. Az akaraté, hogy legyőzzük a terrorizmust, hogy visszaszorítsuk az iszlamistákat, hogy úgy éljünk a hazánkban, mint szabad polgárok közössége. Nem fogunk lemondani sem a karikatúrákról, sem a rajzokról, még akkor sem, ha mások meghátrálnak, mert tanár úr, Franciaországban a fények soha nem halványulnak el.

– Emmanuel Macron, francia elnök

Erdogan elmeorvosi vizsgálatot javasolt

Három nappal később szombaton Erdogan tévébeszédben reagált a gyászszertartáson elhangzottakra. Nemes egyszerűséggel azt tanácsolta Macronnak, hogy vizsgáltassa meg az elmeállapotát. „Mi Macron baja az iszlámmal? Mi a baja a muzulmánokkal? Elmeorvosi vizsgálatra van szüksége. Mi mást lehetne mondani egy elnökről, aki nem érti meg a vallásszabadságot és így így viselkedik az országában élő különböző vallási közösséghez tartozó milliókkal?” – fogalmazott Erdogan.

A francia elnöki hivatal visszautasította a kritika hangnemét és tartalmát.

Franciaország elfogadhatatlannak minősítette, hogy a török elnök megkérdőjelezte a francia államfő mentális egészségét. A francia elnök hivatala szerint a túlzás és a durvaság nem módszer. Nem tűrik a sértéseket és követelik, hogy Erdogan változtasson minden szempontból veszélyes politikáján.

Jean-Yves Le Drian külügyminiszter vasárnap közölte, hogy egyeztetésre visszahívták Franciaország törökországi. A Twitteren is olvasható bejegyzésben kiemelte, hogy a török hatóságok nem ítélték el, és nem biztosították szolidaritásukról Franciaországot a Conflans Saint-Honorine-i terrortámadás után (ez főleg annak fényében érdekes, hogy a csütörtöki nizzai támadást határozottan elítélték még aznap – a szerk.), közben gyűlölettel teli, rágalmazó propagandahadjáratot folytat Franciaország ellen az elmúlt napokban.

Ez a magatartás elfogadhatatlan, különösen egy szövetséges nemzettől – hangsúlyozta a miniszter, külön említve Erdogan személyes Macronnak címzett sértését.

A török-francia vitában az EU és több európai vezető kiállt Macron mellett. Eközben több arab országban tüntettek a francia elnök karikatúra melletti kiállása miatt. A közösségi médiában egy, a francia termékek bojkottjára való felhívás is elkezdett terjedni. Ehhez csatlakozott Erdogan is.

Erdogan újra címlapon Franciaországban

Jogi és diplomáciai lépéseket ígért Erdogan szerdán, miután a francia Charlie Hebdo szatirikus magazin a címlapján őt ábrázoló karikatúrával jelent meg.

A török elnök nem nézte meg a róla szóló rajzot. Azt mondta, hogy nem a személye elleni támadás miatt mérges, hanem Mohamed próféta elleni sértések miatt. „Tudjuk, hogy nem én vagyok a célpont, hanem az értékeink” – fogalmazott.

Pálfi Rita / Euronews