Változik a többség kisebbségképe?

Klaus Johannis három évvel ezelőtti székelyföldi látogatásán. Változó széljárás
Fotó: Kátai Edit / MTI

Egyetlen új elemet mindenképpen tartalmaz Románia nemzetvédelmi stratégiája: már nem tekinti kockázati tényezőnek az etnikai kisebbségeket. A romániai magyar értetlenül tekintget maga körül az elmúlt hónapok kirohanásai után – de mit tehetne egyebet, mint reménykedik a szélcsendesebb jövőben.

Az elemzők többsége pótcselekvésnek tartja a bukaresti elnöki hivatal által kidolgozott nemzetvédelmi stratégiát, amelyet június 30-án küldtek jóváhagyásra a parlament elé. Mert bár az alkotmány értelmében a megválasztását követő százötven napon belül az államelnöknek elő kell rukkolnia a mandátuma idejére szabott stratégiával, Klaus Johannis mindenképpen kicsúszott a határidőből. Ebben bizonyára a koronavírus-járvány is „vétkes”, épp ezért a honatyák a további késlekedésért vonták volna a legkevésbé felelősségre az államfőt. Annál is inkább, mivel az általánosságok szintjét csak itt-ott meghaladó témakezelésű dokumentumot kaptak kézhez. A Magyar Nemzet által megkeresett szakértők a helyzetértékelést tartják a dolgozat egyetlen érdemi részének, amely meglehetős pontossággal rögzíti, hol is tart Románia a mai geopolitikai kavalkádban.

OROSZ FENYEGETÉS

A képviselők elsősorban azt sérelmezték, hogy az elnöki hivatal nem vonta be az előkészítésbe a szakbizottságokat, holott a stratégia megvalósításában szerepet vállaló intézmények jelentős része a törvényhozás felügyelete alatt tevékenykedik. – Az volt a benyomásunk, hogy a sietség egyetlen célt szolgál: minél kevesebb figyelem jusson a tartalomra – summázott Apjok Norbert, az alsóház honvédelmi, közrendészeti és nemzetbiztonsági bizottságának tagja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa. A stratégia egyértelmű veszélyforrásként nevezi meg Oroszországot, és erre bizony mindenki felkapta a fejét. Bár az öt évvel ezelőtti dokumentum is főleg Oroszországgal összefüggésbe hozható fenyegetésekkel számolt, az idei változat szintet lépett. – A stratégiában többször is szerepel, hogy Oroszország jelenti az első számú veszélyt a térségre, agresszív magatartású szomszédos államként kezeli. Mindezt azonban elsősorban a NATO-tagság viszonyrendszerében, illetve az Egyesült Államokkal fennálló privilegizált kapcsolat keretében érdemes értelmezni – fogalmazott Benkő Erika. A többek között az EU-s ügyek parlamenti szakbizottságának alelnökeként tevékenykedő háromszéki képviselő olvasatában a dokumentum prioritásként kezeli a román nemzeti identitás és a román jogállam megerősítését, és veszélyként határozza meg az illiberális demokráciát is.

A dokumentum Kína gazdasági fejlődését is a jelenlegi világrendet veszélyeztető folyamatként rögzíti, összességében pedig Románia Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel is számol. Ugyanakkor célként határozza meg – nyilván immár a koronavírus-járvány tapasztalataiból kiindulva – az ország közegészségügyi és válságkezelési felkészültségének jelentős növelését, de a megvalósítás javasolt eszközeinek és jogszabályi kereteinek megnevezése nélkül.

KÖZELEDÉS VISEGRÁDHOZ

Az elemzők a nemzetvédelmi stratégia egyik fontos hiányosságának tartják, hogy csak felületesen tér ki Románia geopolitikai-gazdasági pozicionálására, holott az Európai Unió perifériáján, illetve a volt Szovjetunió határvidékén fekvő országként az ország jövőjének egyik sarokpontja a védelmi, geostratégiai, biztonságpolitikai szempont. Míg NATO-tagként Lengyelország a Baltikumért és Közép-Európáért „felelős”, Románia arra predesztinált, hogy a kelet-európai, nyugat-balkáni, a Fekete-tengertől az Adriáig terjedő régióban biztosítsa a szükséges védelempolitikai hálót. Ezt viszont Románia csak részben vállalja, aminek legveszélyesebb következménye az lehet, hogy előbb-utóbb más tölti be ezt a szerepet. Célszerű lenne a Nyugat-Balkánon való jóval jelentősebb szerepvállalás, ám erről Románia egyre inkább lecsúszni látszik, miközben az oroszok és a törökök készek betölteni az ily módon keletkező űrt. A gazdaság és a közlekedési-szállítási infrastruktúra kérdése ugyanakkor erőteljesen a visegrádi országokhoz közelíti Romániát. A két irány együttes erősítése az ország brüsszeli érdekérvényesítési képességét is fokozná. Van azonban egy kis bökkenő: az út mindkét irányban Magyarországon át vezetne, és ennek nincs alternatívája. Az ügy eme értelmezésére viszont egyelőre nem mutatkozik politikai akarat a bukaresti elnöki intézményben.

EGYSÉGES NEMZETÁLLAM

A stratégiát csak a jobbközép identitású Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselői nem szavazták meg, kifogásolva, hogy a dokumentum nem sorolja a korrupciót a nemzetbiztonsági kockázatok közé. A 311 igen szavazat – négy ellenében és 38 tartózkodás mellett – között szerepeltek viszont a magyarság képviselőinek voksai, Benkő Erika szerint azért, mert bár az RMDSZ-es politikus korántsem találja ideálisnak az előterjesztett anyagot, az a korábbi évektől eltérően már nem kockázati tényezőként kezeli az etnikai kisebbségeket, hanem erőforrásként határozza meg őket. Sőt az irányelvek között a kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, sokszínűségének megtartása is megőrzendő értékként szerepel.

Ez a normalitás irányába való előrelépésként tekinthető, tartja Apjok Norbert, azaz az üzenet másik olvasata nem is nagyon lehetséges. A nagybányai képviselő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentumnak az alkotmány betűjére és szellemére való állandó hivatkozása azt a nézetet látszik erősíteni, miszerint a jelenlegi állapot semmiféle változtatást nem igényel. Az alaptörvény első, Románia egységes nemzetállami jellegét kinyilatkoztató paragrafusa konkrétan szerepel is stratégiában, de összességében is a jelenlegi alkotmányos keretek között kezeli a kisebbségek ügyét.

Csinta Samu / Magyar Nemzet

4 hozzászólás

  1. antal m.

    Akik nyomon követik a technikai fejlettséget és legalább párhuzamot tartanak vele, előnyt élveznek , minden szinten!

    Válasz
    • TÓDUCZ
  2. várközi

    Tényleg, Románia földrajzi kitettsége most rossz, főleg, hogy Putyin rakétái közel vannak és nem lesz elegendő idő az átállásra.

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Kedves várközi úr, romákék egyik pillanatról a másikra át tudnak állni bárhová, nagy a tapasztalatuk és a rutinjuk az átállásokba.

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük