Vargyas vezetői közt nincs béke, és ez érezhetően a közigazgatás kárára megy. A községnek évek óta nincs a lakók életminőségének javulását szolgáló pályázata, középületein meglátszik, mennyire hiányoznak a jelentősebb beruházások, a polgármesteri hivatal kezelésében levő utak és területek gondozatlanok. Bő két éve tart ez, s úgy néz ki, a következő helyhatósági választásokig változás nem is várható.
Sütő Levente Lehel polgármester szerint Szőcs Dénes alpolgármester és a hivatalnál könyvelőként dolgozó felesége, Edit az ügyek megakasztója, ezért augusztus végén kezdeményezte leváltását. A községi tanácsot alkotó három párt – RMDSZ, MPP, EMNP – jelezte: más-más okokból bár, de tartózkodni fognak, úgyhogy végül nem is szavaztak. Mindenki maradt a helyén – és minden maradt a régiben: a községet vezetők jó, ha reggelente köszönnek egymásnak, a nap hátralevő részében pedig végzik azokat a feladatokat, amelyekről úgy gondolják, az ő dolguk, újabban pedig pereskednek is egymással. Könnyű lenne azt mondani, a polgármester miatt alakult ki az áldatlan állapot, de nem lenne teljesen igaz. Az alábbiakban a konfliktushoz vezető utat elevenítjük fel, illetve háttérbeszélgetések nyomán próbálunk rávilágítani arra, mi okozta a jelenlegi állapotokat, és mindennek milyen kárát látják a község lakói.
Üröm az örömben
Ilkei Ferenc, a községet négy mandátumon át igazgató polgármester két esztendeje nyugdíjba vonult. Ment volna hamarabb is, de az RMDSZ helyi és megyei vezetői meggyőzték, vállalja még a munkát, a már tizenkét év polgármesterséget maga mögött tudó községgazda megválasztása pedig szinte csak formaság volt 2012-ben. A legfontosabb tisztséget megszerezte az RMDSZ, de az örömbe üröm is vegyült: a szövetség nem nyerte el a tizenegy képviselői hely többségét, ezért az alpolgármestert az MPP két tanácsosának segítségével a négy mandátumot szerzett Erdélyi Magyar Néppárt adta Imets Lajos személyében.
Az idős vezető és fiatal helyettese közti együttműködés olyan jól ment, hogy a 2016-os közigazgatási választásokkor Imets úgy döntött, szakít pártjával, s RMDSZ-es támogatással függetlenként méretteti meg magát.
Nyílt titok volt, hogy a „függetlenség” nem sokáig, csak a választások másnapjáig fog tartani, az RMDSZ ugyanis közleményt adott ki, támogatásáról biztosítva a jelöltet, akiről Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-elnök igencsak szépet mondott: „Azért döntöttünk Imets Lajos jelenlegi EMNP-s alpolgármester támogatása mellett, mert munkájával, döntéseivel Vargyas község érdekeit tartotta szem előtt.” Imets a kampányidőszakban, 2016 május közepén nemcsak hogy részt vett azon az eseményen, amelyen a megyei tanács vezetősége és az erdővidéki polgármesterek a baróti kórház jelenéről és jövőbeli kilátásairól beszéltek, hanem Ilkei úgy mutatta be őt, mint jövendőbeli polgármestert és „rendes embert”.
Színre lép Sütő
Az EMNP tehát a közigazgatást ismerő fiatal jelöltje nélkül maradt. Az MPP-ből Szőcs Dénes indult volna a polgármesteri székért, de párton belül sem volt meg a kellő támogatottsága, na meg ő sem nagyon erőltette – talán éppen amiatt, hogy esetleges sikerét követően felesége nem dolgozhat könyvelőként, hiszen a két tisztség összeférhetetlen. Mindkét alakulat számára kapóra jött tehát, hogy a leginkább Budapesten élő, a bútorfestő és fafaragó Sütő család tagja, Sütő Levente Lehel jelöltette magát.
A két párt ezt felkarolta, és teljes mellszélességgel ki is állt mellette: akadt pénz plakátnyomtatásra, a Baróton közösen tartott sajtótájékoztatójukon Farkas Domokos (EMNP) és Szász Ilona (MPP) a jobboldali összefogást dicsérte, Benedek Erika (EMNP) pedig köszönetét fejezte ki a polgáriaknak, amiért a párt eredeti célkitűzése mellett kitartottak, s kiharcolták a megyei vezetésnél, hogy „ne kelljen elvtelen szövetséget kötniük” az RMDSZ-szel.
A kampány során Sütő arról beszélt, hogy Vargyas többet érdemel, mint amennyit az elmúlt években kapott. Megoldásnak a közösségben való gondolkodást mondotta: a vargyasiakban ismét tudatosítani kell, hogy a község szépségének és jó hírnevének megőrzése érdekében a munkából mindannyiuknak részt kell vállalniuk, még ha csak apró feladatok ellátásával is. A polgármesteri hivatalnak a közigazgatási feladatok ellátásán túl segítenie kell abban is, hogy a kertben termelt zöldséget-gyümölcsöt biotermékként, azaz jóval drágábban értékesíthessék a gazdálkodók – jelentette ki.
Egy másik alkalommal arról beszélt, sikere esetén azért dolgozna, hogy a kulturális turizmus iránt érdeklődők figyelmét Vargyasra irányítsa – s példaként állította falustársai elé Kisbacont, ahol kihasználják az adódó lehetőségeket.
„Nekünk, vargyasiaknak is lenne megmutatni-, eladásra kínálni valónk, de nincs, aki kis hírt csapna – még valamirevaló honlapunk sincs – vagy aki útba igazítana a festett bútort készítők műhelyeihez, vagy természeti kincseinkhez kalauzolná a turistákat. Ezen változtatnunk kell” – szögezte le.
Másik megoldásra váró feladatként a közbiztonság megerősítését nevezte meg: gyakorta törik fel a boltokat, mindennaposnak mondható a tilosban legeltetés és a terménylopás, ezért a biztonsági kamerák mellé őrző-védő cégek által végzett folyamatos járőrözést látott szükségesnek. Szóba hozta még a vízhálózat kiépítésének elmaradását, a sportcsarnok elhanyagolását, a Selyemkertben kialakított parkot pedig fölöslegesnek és drágán fenntarthatónak tartotta. „Vargyasnak nem politikusokra van szüksége, hanem józanul gondolkodni tudó emberre. Meggyőződésem, ha meglévő erőforrásainkat másképp osztjuk be, kihasználatlanul álló értékeinket megmutatjuk a világnak, sokkal jelentősebb eredményeket érhetünk el, mint eddig” – nyilatkozta 2016 májusában Sütő Levente Lehel.
Az új polgármester
Imets Lajos számára az RMDSZ-es hátszél kevésnek bizonyult a választáson: a 739 érvényes szavazatból mindössze 341-et tudott megszerezni, így kényelmes többséggel Sütő Levente Lehel lett a községvezető. A szövetség pedig hiába kapta meg a voksok 46 százalékát, a tanácsban csak öt jelöltje jutott mandátumhoz, ami egyben azt is jelentette, hogy az alpolgármester sem a körükből kerül ki. Azt végül néppártos támogatással a polgáriak adták Szőcs Dénes személyében.
Az új polgármester több tekintetben sem volt könnyű helyzetben, hiszen a hivatal szakemberhiánnyal küzdött – többek közt jegyző, topográfus, közgazdász és közbeszerző sem volt –, ám derűlátása kitartott. A megválasztását követő hetekben a Háromszéknek úgy nyilatkozott: bizakodóan látja a jövőt, s mindaz, amit a kampányban mondott a kultúrfalu megteremtéséről, illetve Vargyas turisztikai célponttá tevéséről, „megvalósítható és fellendüléshez vezet”.
A Transindex portálnak adott interjújában bővebben is kifejtette a kultúrfalu megteremtéséről szóló elképzeléseit: „(...) De a vargyasi kézművesek sincsenek kellőképpen – mai szóval – menedzselve, itt van Soós András, aki kitűnő paszományfűző, illetve Dimény Zsolt, aki nagyszerű kovácsember. A fafaragók közül Borbáth Sándort, Dimény Dávidot, Török Imrét említhetném, illetve a Sütő családot a faragott és festett bútorokkal. De ott van a pusztáról Luci, aki kitűnő téglát vet, vagy a Vásárhelyi testvérek, akik nehéz körülmények között ugyan, de még mindig meszet égetnek. Nem véletlen, hogy Károly herceg benézett Vargyasra, mert még megvan ez a színe, azzal együtt is, hogy már eléggé elkopott. Jobban kellett volna vigyázni a főutcán lévő régi házakra, rábírni a felújító családokat, hogy holland mintára hátrább építsék fel az újat. Ez nem történt meg Vargyason. De vannak nagyszerű portáink, a Borvíz utcában például a Deák Mózesé, amely most nagyon rossz állapotban van, de kell kezdeni vele valamit. Meg hát ott van a Türkösi-féle épület is, azzal is lehet még mit kezdeni. De mindenekelőtt itt van Erdély egyik legszebb kastélya, amely több korszakból is őriz építészeti jeleket magán. De fogom folytatni a kilincselést is, ez már nem a kampány miatt lesz, hanem szeretném tudni, hogy milyen az emberek viszonya az intézményekkel. Ide értem az iskolát, kisgyerekesek esetében az óvodát és mindenekelőtt a polgármesteri hivatalt. És eszerint fogom feltenni az alkalmazottaknak, a tanítónak, az óvónőnek, és teszem azt a mázsásnak, aki méri a szénát, a kérdést, hogy miként képzelik el a munkájukat.”
Régi-új alpolgármester
A tizenegy képviselői mandátumból az MPP és az EMNP ismét hatot szerzett meg 2016-ban, ami azt is jelentette, az alpolgármestert ismét ők nevesíthették. Bár megegyezés volt arról, ha tehetik, Szőcs Dénest választják, néhány pillanatig felmerült, mégis másnak adják meg a közigazgatásban való szereplés lehetőségét. Végül mégiscsak úgy döntöttek, nem rúgják fel a megállapodást, hiszen Szőcs visszalépése tette lehetővé az RMDSZ-szel szembeni egységes fellépést, végső soron tehát Sütő sikerét. Mellette szólt még az is, hogy tapasztalattal rendelkezett, hiszen a 2008–2012-es időszakban Ilkei Ferenc mellett ellátta már a feladatot.
Első megbízatása meglehetősen botrányosan indult, hiszen RMDSZ-listán jutott a tanácsba, majd az MPP „vezércselével” lett megválasztva: mivel a szövetség által nevesített Borbáth Tibor személyét nem tartották elfogadhatónak, az öt polgári tanácstag meggyőzte Szőcsöt, támogatásukat fogadja el, s kerüljenek túlsúlyba. Az RMDSZ megyei vezetősége árulót kiáltott, megvonta bizalmát, és a helyi szervezetből is menesztették, de azt már nem tudták elérni, hogy a törvényszék megsemmisítse mandátumát.
Összeférhetetlenek a vezetők?
Kívülállók számára meglepő volt, hogy Sütő idén augusztus végén azzal állt elő: Szőcsöt le kell váltani. Meglepő, mert ahányszor csak a vargyasi közélet meghatározó – más-más politikai szemléletet képviselő – személyeivel találkoztunk, Szőcsről szó sem esett, viszont panaszkodtak eleget arról, hogy nem fejlődik a falu, s annak okául Sütőt, illetve a település valódi urának mondott személyes tanácsadóját, a volt baróti polgármestert, Nagy Istvánt nevezték meg. Felróttak neki mindent, amit a kampányban ígért és mondott, de be nem tartott.
Az augusztusi tanácsülés előtt a községvezető a hivatal falai között történtekről számolt be köntörfalazás nélkül. Beszámolója szerint az alpolgármester többször is tisztségéhez méltatlanul viselkedett, nem egy alkalommal feleségével, fiával vagy apósával közösen agresszíven lépett fel ellene, új tanácsadójával, Albert Attilával szemben is ellenségesek voltak, gyakorta megesett, hogy helyettese hivatalos munkaidőben ittas volt, ezért lépnie kellett – mondotta.
Sütő szavait megerősítette Albert Attila is. A polgármester azóta lemondott tanácsadója az Erdővidék regionális hetilapnak küldött olvasói levelében arról számolt be, hogy a vargyasi önkormányzatnál „leírhatatlan, tarthatatlan és minősíthetetlen az az állapot, ami ott uralkodik”. Maga is szólt a Szőcs család erőszakosságáról – „a polgármestert bántalmazták, engem pedig megfenyegettek, és megrongálták a személyes autómat” –, levelét pedig azzal zárta: úgy látja, a helyzet elmérgesedhet, ezért a rendőrség kövesse figyelemmel az ott történteket.
Személy szerint nem látták, de Szőcs Dénest ismerve az általunk megkeresett Román Attila (MPP), Farkas Sándor (RMDSZ) és Csíki Ferenc (EMNP) tanácstag is el tudja képzelni, hogy az alpolgármester nem mindig teljesen józanul végezte munkáját, mint ahogy azt is, hogy családtagjai nem békésen rendezik nézeteltéréseiket.
Ilkei Ferenc úgy nyilatkozott: bár a Szőccsel való kapcsolata az elején nem volt felhőtlen, mivel nem tudta feledni, hogy az RMDSZ-t elárulta, de idővel megbékéltek, s megfelelően együtt tudott dolgozni vele; jó végrehajtó volt, ha valamiben megegyeztek, akkor azt el is végezte, sőt, közrejátszott abban, hogy a szerinte állandóan konfliktust kereső felesége visszafogottabban, közalkalmazotthoz méltóan viselkedjen.
Arra a kérdésünkre, hogy Szőcs akkoriban hivatali időben fogyasztott-e alkoholt, a volt községvezető nemmel válaszolt, mindössze egy-két olyan protokolláris eseményt tudott megnevezni, amikor volt helyettese a kelleténél talán többet öntött fel a garatra.
Ilkei vitatja viszont, hogy Szőcs Dénes az elmúlt két évben annyit dolgozott volna, mint hangoztatja. Olvasta a Szőcs leváltását célzó próbálkozásról szóló, Háromszékben megjelent tudósítást (Nincs béke Vargyason, Háromszék, augusztus 28.), meglepődött, hogy az alpolgármester mennyi – szerinte meg nem szolgált – érdemet tulajdonított magának. Úgy vélte, a Szőcs által felsorolt több tucat elvégzett feladatnak töredékét sem végezte el rendesen, időtállóan.
Megoldatlan ügyek
Az elmúlt bő két évben csak vajmi kevés vargyasi sikertörténetről számolhattunk be, panaszt annál többet hallhattunk: a polgármester nem tartotta be szavát, nem állt a helyi termelők mellé, és nem segített terményeik értékesítésében; a kulturális turizmus megteremtése puszta szó maradt; a sportcsarnok használhatatlan, állapota egyre csak romlik; a jobb sorsra érdemes, központi helyen álló Selyemkert elhanyagolt.
A tavaly év elején közölt, Tavaszvárás Vargyason című riportunkban megszólaltattuk Sütő Levente Lehelt, aki az elkövetkező évek legnagyobb kihívásának a község ivóvizének folyamatos biztosítását, a vízszolgáltatás hivatalossá tételét, valamint a csatornahálózat kiépítését tartotta. Nyereségnek mondta, hogy az előző községvezetéstől „örökölt”, a települést csak részben lefedő csatornahálózat kiépítésére vonatkozó pályázatot – amely számításai szerint 2,1 millió lejes terhet rótt volna a községházára – sikerült egy új, a falu minden utcáját lefedő és az előbbinél jóval kisebb önrészt igénylővel, a gyulafehérvári központi ügynökség által támogatottal helyettesíteni. Ekkor mondta el azt is: mivel a pályázat megkövetelte – a megyében elsőként –, már elvégezték az utcák telekkönyvezését.
Ebben a nagy horderejű ügyben azóta nem történt semmi előrelépés, pedig igencsak sürgős lenne. Idén március végén a Hagymás-tetőn, a két megye határán írta alá Simion Crețu, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója, Tamás Sándor, Kovászna és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt a szerződést, amely révén 2020-ig európai uniós alapokból megújítják az Erdővidéket átszelő, Székelyudvarhelyre tartó utat – ha ez elkészül, az út tulajdonosa, a megyei tanács minden bizonnyal nem fogja engedni, hogy csövek lerakásához valaki az aszfaltburkolatot összeszabdalja. Ez esetben Vargyas évekre elfelejtheti a fejlesztés megvalósítását.
Gyenge a közbiztonság
Akikkel beszélgettünk, a közbiztonságot mind gyengének mondották. Véleményük szerint ebben komoly szerepet játszik, hogy a legeltetési előírások betartatását nem felügyeli senki – a faluszéliek már jóformán a kertekbe is behajthatják állataikat –, illetve hogy a hatóságok nem lépnek fel a közismerten erőszakosan viselkedőkkel szemben, s hiányolták a volt vezetés által drágán felszerelt biztonsági kamerák üzemeltetésének megszüntetését is.
A közbiztonságról és az illegális legeltetésről esett szó a Területi Közrendészeti Hatóság múlt hónap végén Vargyason tartott ülésén is.
Sütő Levente Lehel hiányában – a polgármester arra hivatkozott, a kormánymegbízottnál van halaszthatatlan dolga, ezért átiratban adta át a házigazda szerepét helyettesének – Szőcs Dénes, Farkas Sándor és Román Attila tanácstagok, Soós Béla, a közbirtokosság volt elnöke és Balázsi Dénes, a szomszéd község, Bardoc polgármestere az erőszakosan fellépő, a törvényt nem tisztelő roma családok viselt dolgairól számolt be a megyei tanács mellett működő, nem jogi személyiségű, konzultatív jellegű szervezet képviselőinek. A helyiek úgy fogalmaztak, ha panaszukat nem oldják meg, a türelmük végéhez közeledő gazdák veszik kezükbe az ügyet, s félő, hogy az tragédiához fog vezetni.
Halogatás az óvodánál
Egy másik jelentősebb – és meg nem valósuló – beruházás az óvoda épületének felújítása. Tavaly tavasszal arról számoltunk be: mindannak ellenére, hogy a községvezetés kevesebb pénzzel kezdte az évet, mégis sikerült pénzügyi tartalékot képeznie, s megteremtődött az alapja az óvoda korszerűsítésének. A terv az volt, hogy a tanév végének másnapján nekifognak az 517 ezer lejbe kerülő munkának, s szeptember közepére el is végzik a tető megújítását, a farészek cseréjét, a falak vakolását és szigetelését, valamint a játszótér felszereléseinek cseréjére, javítására is sor kerül. Mivel a szükséges tizenkilenc engedély közül többet nem sikerült időre beszerezniük – a polgármester elmondása szerint –, az óvónő és a szülők is úgy látták jobbnak, ha a részleges felújítás helyett idénre halasztják a teljes renoválást.
Bár idén tavasszal a polgármester még igencsak bizakodó volt, és a Székely Hírmondó munkatársának áprilisban úgy nyilatkozott, reményeik szerint nyáron elkezdik a munkát – idén sem fogtak neki. Majd talán jövőben...
Van úr a háznál?
Tény, Sütő Levente Lehel közigazgatásban nem jártas, inkább művészalkat, mint gazdálkodó, a hivatal pedig szakemberhiánnyal küzd. A helyzetet azzal próbálta orvosolni, hogy már a kezdetektől szinte mindent tanácsadójára, Nagy Istvánra bízott, majd a falugondnoki tisztség létrehozásáról szóló határozattervezet előkészítésével arra tett kísérletet, hogy ezt hivatalosítsa is. Az előterjesztés mellett csak az EMNP-frakció és Nagy István élettársa, Szász Ilona szavazott, az RMDSZ és a baróti elöljáró két volt párttársa, Román Attila és Szőcs Dénes viszont ellene voksolt.
Döntésükbe – a politikai motiváción túl – szorult némi ráció is, hiszen Nagy pályafutása inkább szólt a konfliktusokról, mint az építésről és a kompromisszumkeresésről. Ám vitathatatlan, távoztával Sütő még inkább védtelenné vált. Ezt fogalmazta meg a már idézett olvasói levélben Albert Attila is, amikor arról ír: a polgármesternek felróható, hogy nem elég szigorú és hajlamos hallgatni az őt befolyásolni kívánók szavára, „a helyi tanácsnak pedig az, hogy kizárólag politikai szempontból állnak a dolgok mellé és marcangolnak egy független polgármestert”.
Teljes a patthelyzet.
A polgármester, miután nem váltották le Szőcsöt, teljességgel magára maradt; az RMDSZ-esek azt mondják, öt mandátumukkal kisebbségben vannak, s ezt tudomásul is vették; az MPP kiáll Szőcs mellett; az EMNP-sek egyike sem lenne hajlandó munkahelyét feladni és másfél évig az alpolgármesterséget ellátni, ha netalán Szőcsöt leváltanák... A polgármester sem adja fel, és nem mond le – pedig az előrehozott választás valószínűleg üdvözítő lenne a falufejlődés szempontjából.
Vargyason több fontos kérdést kellene belátható időn belül megoldani, de a konfliktus miatt erre nincs sok esély. S minden bizonnyal ennek a négy évnek hosszú távon is kárát fogja látni ez a jobb sorsra érdemes község.
Hecser László / Háromszék