Sz. Nagy Mária szobrászművész alkotása, Kosztolányi Dezső szobra / MTI Fotó: Czimbal Gyula.

Nemcsak az irodalombarát hallgatóság lelheti örömét a Rádiószínház új, délutáni bemutatójában! A Kosztolányi Dezső novelláiból készült, ötrészes felolvasás-sorozat a Thália Színház stúdiójában készült Varga Zs. Csaba rendezésében, Kosztolányi sorai Szervét Tibor hangján szólalnak meg.

A novellák szürrealisztikus cselekménye egy ponton keserű humorba hajlik, vagy tragikus színezetet kap. Számos olyan életképnek adnak helyet, amelyek a hétköznapok unalomig ismert világát mutatják be, vagy mégsem egészen azt?

Boszorkány látomásos, sejtelmes útján Anna, a cseléd nyomán a pince jelképes és valóságos mélyben tapogatódzhatunk, de a valódi tragédia csak a (kinti) napfényben tudatosulhat.

A Komédia: a férj és az agglegény hajnali beszélgetése érettségi találkozó után. Mindketten valódi sorsukat érzik a másik életében, aki mondhatni helyettük él. „Roppantul józanok voltak és szomorúak.”

Igen izgalmas A bécsi asszony című novella rejtélyes és igen pragmatikusan gondolkodó főhősnője, valamint a Mária címet viselő írás, amely az irodalmi élet visszásságait veszi célba.

A párbaj, A füst főszereplője, mint hogyha a halállal kerülne szembe a páston.

A nyílt társadalombírálatnak is felfogható: A cukrász és a KörkérdésA tükörponty és A fényképész című történetek sokat árulnak el az adott kor ízléséről és törekvéseiről, ami valljuk be őszintén, mára sem változott lényegesen.

Két emberA szegény asszony és A szörnyeteg a (görbe)tükrök világába kalauzol bennünket, ránk bízva a (végső)döntés felelősségét.

Kosztolányi írói kézjegyére oly jellemző fordulatok ezekben a művekben is munkálkodni kezdenek, átértelmezik — majdhogynem egyetlen tollvonással —bontják meg a gondolatok és hangulatok kényes egyensúlyára alapozott építményt.

Adás: Kossuth, január 28 – február 1., (hétfőtől péntekig) 14:06-14:30

Györffy Réka