Háromszéki városnéző sorozatunk részeként Barót polgármesterét, Lázár-Kiss Barna Andrást arra kértük, járjuk be együtt a várost – a hideg és barátságtalan idő miatt akár autóval –, nézzük meg a helyszínen, az elmúlt időszakban mit sikerült megvalósítani és melyek azok a hiányosságok, amit mielőbb pótolni kell az erdővidéki településen.
A városvezető első szóra vállalta a felkérést: tisztában van azzal, hogy sok mindent kell még javítani, de a nehézségek ellenére Barótról a sikertörténetek sem hiányoznak – készen áll tehát, hogy mérleget vonjon.
Városnéző sétánk előtt az irodában váltunk néhány szót Lázár-Kiss Barna András polgármesterrel arról, hogy történt-e a városháza tájékán valami újdonság. Túl sok jó hírrel nem szolgálhat: a pénzügyi helyzet továbbra is bizonytalan, a költségekre csak kilenc hónapra van meg a fedezet, ám időközben ez még változhat, s az is sokat jelenthet majd, hogy előbb-utóbb elkezdi a működését az Eraqua Rt. – azaz a hivatal alárendeltségébe tartozó vízszolgáltatónál dolgozók fizetésére elkülönített alap „felszabadul”.
Újdonság viszont, hogy körvonalazódik a hivatal jelentősebb belső átalakítása. A pénzügyi osztálynak jelenleg az egyik legkisebb iroda ad helyet, ami megnehezíti az ott dolgozók mindennapjait, tekintve, hogy nagy mennyiségű adattal dolgoznak. Az elképzelések szerint a régi tanácstermet alakítanák át úgy, hogy kintről megnyitják, és a pénzügyiek mellett helyet kapna a pénztár is. A terv mellett szól, hogy a polgárok szinte minden pénzzel összefüggő ügyintézést egy helyen oldhatnának meg, ráadásul nem kellene a szűk folyosón, másokat is feltartóztatva várakozni.
Alig lépünk ki a polgármesteri hivatal kapuján, szó szerint szembetaláljuk magunkat az első „témával”. A bányavállalat egykori székháza évek óta üres, nem fűtik, a hátsó része gyakran áll legalább félméteres vízben – városképet rondító látvány a valamikor fontos épület. A városvezető úgy tudja, a vállalat felszámolóbiztosa megkapta az engedélyt az ingatlanok eladására, ám úgy véli, a bánya történelminek mondható, több millió lejre rúgó adóssága fejében sem fogják kompenzációként megkapni egyiket sem, pedig a néhai ebédlő épületét tudnák hasznosítani.
A Kisboldogasszony utca felé vesszük lépteinket. A temetőről nemrég Ráduly László RMDSZ-es tanácstagnak köszönhetően testületi ülésen is szó esett. A római katolikus egyháznál gondnoki teendőket is ellátó Ráduly szerint valamit tenni kell, hogy a temető ne legyen a fiatalok rendszeres randalírozóhelye, emellett közösségi összefogással a takarítását is meg kellene oldani. Lázár-Kiss Barna András egyetért párttársával, ő is az évekkel ezelőtt többé-kevésbé megfelelően működő kegyeleti bizottság sorainak rendezését szorgalmazza: a hivatal partnere lesz az ökumenikus összefogásnak.
A temetővel átellenben található a város új parkjának szánt terület. Több éve a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesülete által pályázott pénzből néhány erőgépet szereltek fel, aztán a város megvásárolta azt a vele szomszédos tizenhat áras területet, amelyen a millenniumi emlékmű állt – mindenféle engedély nélkül, törvénytelenül –, és tulajdonosa mintegy tíz évig drótkerítéssel kerítette el. Az, hogy a kerítést lebontották, kicsit rendezettebb képet ad a környéknek, de nagyon kellene az a beruházás, amelyet a város uniós pénzből valósítana meg.
Adja magát a kérdés: mikorra várható a környéken jelentős változást hozó munka elkezdése? A polgármester úgy véli, a város iratcsomóját kedvezően bírálja majd el a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség, és a két terület (a pályázat a buszállomás mögötti ANL-s tömbház körüli zöldövezet kialakítását is magában foglalja – szerk. megj.) a tervek szerint újul meg több millió lejből. Többek közt játszótereket rendeznek be, lámpatesteket, térfigyelő kamerákat és önműködő öntözőrendszert szerelnek, interaktív, több nyelven „értő” információs táblák segítségével pedig a város és a régió történelmét ismertetnék. „Azt reméltem, hamarabb sor kerül pályázatunk elbírálására, de utóbb kiderült, az ügynökségnél szakemberhiánnyal küszködnek, ami igencsak lelassítja munkájukat” – magyarázta Lázár-Kiss Barna András, miért késik a megvalósítás.
A parktól kőhajításnyira sincs a talán már harminc esztendeje épülő, torzóban maradt épületrész. Hogy ezt mikor fejezik be, vagy legalább az elkezdett munkát mikor folytatják, azt nem lehet tudni – mondotta a polgármester, aki abban bízik, már többedszerre letett pályázatukat elfogadják, s a dolog végére jutnak. Jó is lenne, hiszen a Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Gaál Mózes Általános Iskola teremgondjait oldaná meg.
A piac felújítására a Leader-egyesületnél pályázott a város. Az önrész nem kevés, mintegy háromszázezer lejt tesz ki, de ebben az esetben nem kell sajnálni: nem csak a város, egész Erdővidéket tekintve is az egyik legfontosabb köztérről van szó.
A Bányász utca rendbetételére a pénzt félretették, a szerződést megkötötték, tehát most már semmi akadálya, hogy amint az időjárás javul, nekifogjanak a kivitelezésnek, és augusztus-szeptemberre be is fejezzék.
Hasonlóképpen az úgynevezett francia blokk környékét is minél hamarabb aszfaltozni kell – bár kis részről van szó, de legalább hét tömbház lakói számára tenné könnyebbé otthonuk megközelítését.
– A játszótereket felújítják-e? – kérdeztük.
– Igen, több helyen is javítjuk a játékokat, homokot cserélünk, és körbekerítjük a játszótereket.
– Bekerítik? Ez azt is jelenti, hogy az autók zöldövezetben való parkolása is véget ér?
– Elsősorban a játszó gyermekek közbiztonságát tartjuk fontosnak – közegészségügyileg sem mindegy, hogy macskák és kóbor kutyák mennyire könnyen tudják megközelíteni a homokozót –, ám igen, a kerítés azt a célt is szolgálja, hogy gépjárművel ne tudjanak behajtani mindenhova. Nagyon rossz képet nyújt az autók által feltúrt, tönkretett zöldövezet.
A Petőfi utca sarkán az utca végén levő híd építéséről és a Víz utca felújításáról ejtünk szót. A témában december közepén nyilatkozott lapunknak a polgármester, ahhoz viszonyítva nincs újdonság. Leghamarabb a híd építését kezdik el, ezt még ősszel átadhatják, majd a következő tavasszal elkezdik a Petőfi utca teljes korszerűsítését: az úttest mellett a járdát és a zöldövezetet is rendezik, a Víz utca lakóinak sajnálatos módon még legalább két évig türelemmel és megértéssel kell lenniük.
A városi sporttelep a tavaly átadott, új és szép minifocipálya ellenére elhagyatottabbnak tűnik, mint valaha. Az is látszik, tennivaló van bőven – ismeri el a polgármester.
A strandot tavaly nem nyitották meg. Nem az évad eleji felújítás riasztotta el a megnyitástól, hanem hogy tudták, ha minden szabályt és előírást betartanak, nagyon veszteséges lesz a működtetése. A polgármester szerint a megoldást az jelentené, ha A borvíz útja pályázaton belül megvalósított fürdőket irányító AquaSic Egyesület venné át az igazgatását.
A stadiont két éve megerősítették, így most nemhogy közvetlen összeomlásveszély nem fenyeget, de biztonságosan használni lehet – ez nem jelenti viszont azt, hogy nem lenne mire költeni, ha lenne mit. Az öltöző részesült némi gondoskodásban, csempéztek, és a fűtésrendszerére is odafigyeltek.
A valaha diszkónak helyet adó épület felújítására már többször pályáztak, a fejlesztési listán is szerepel, de egyelőre nem látni, miből, honnan lehetne előteremteni a felületes becslés szerint is több százezer lejes beruházáshoz szükséges pénzt – pedig milyen jó lenne, ha a tekepálya megújulna, kerülne pénz biliárdasztalokra és a nagy hagyománnyal rendelkező asztalitenisz-élet újraindítására.
Városjárásunk végére tartogattunk egy kérdést: nem érdemelne a város korszerűbb, hivatását jobban szolgáló új művelődési házat? Lázár-Kiss Barna András szerint meglehet, de olyan pályázat, amely ilyen célú épület emelését lehetővé tenné, nincs, saját forrásból pedig nem lehet megvalósítani. „Szép is lenne, de pénzünk nincs, egyelőre meg kell elégednünk azzal, amink van. Amúgy igencsak örvendek, hogy alkalmazottjaink a nehézségek ellenére is lelkes, elkötelezett emberek, és erejükön felül teljesítve szolgálják közösségüket rendezvényszervezéssel és különféle szakkörök tartásával” – nyilatkozta Barót elöljárója.
Hecser László / Háromszék