Városünnep tegnap és ma

Fotó: Bedő Zoltán

Ünnepi köntöst öltött magára, zsibong a város. A vásári forgatagban közelről és távolról érkezett kézműves mesterek, árusok kínálják gazdag választékban termékeiket és portékáikat.

A kürtőskalácssütők és lacikonyhák környékén ínycsiklandó illatok kecsegtetnek a jóízű falatozás örömével, a sör- és borsátraknál pedig széles kínálat várja a szomjukat oltani szándékozókat.

A kultúra hajlékaiban is pe­zseg az élet. A szellemi élményre vágyók komolyzenei hangversenyek, értékes előadások és szavalatok meghallgatása, illetve könyvbemutatók, tárlatok, lelki gyakorlatokon való részvétel mellett dönthetnek. De választhatnak népzenét és táncot, vagy kedvükre válogathatnak a megszámlálhatatlan könnyűzenei műfaj előadói között. A nagy találkozások, rég várt beszélgetések, élénk eszmecserék ideje, Szent György napja, Sepsiszentgyörgy háromnapos ünnepe van.

Mindez azonban a múlt, amelynek eseményei átütő erővel elevenednek meg a tudatomban és lelki szemeim előtt, miközben ráérős léptekkel körbejárom a kihaltnak tűnő megyeszékhely fontosabb helyszíneit. A központ macskakövei között pitypang sárgállik, akárcsak a Székely Nemzeti Múzeum sétányain és a Lábasház előtt. Sűrű, olykor csak a szellő susogásától, galambok búgásától megtört, és így még súlyosabbá váló csend lengi be a máskor élettől lüktető, zsivajtól hangos tereket. Mozdulatlanságra kényszerítve árválkodnak a hinták, üresen ásítoznak a padok, és gerlék tipegnek az Erzsébet park néptelen sétányain. Nyakunkba szakadt a rég várt nesztelenség és magány. De valóban erre vágytunk, vagy inkább mérsékletesség kellett volna minden területen? Ki-ki eldöntheti immár, megadatott rá a lehetőség.

A természet viszont nem vesz tudomást az embereket falak közé kényszerítő vészről. Méhek döngik körül a tavaszi díszbe öltözött fák koronáját, násztól mámoros madarak cikáznak a magasban, virágok bontják szirmaikat az újrasarjadt fűszálak között. Húsvét bizonyosságának örömével a szívemben szemlélem az újjászületés megnyugtatóan csodálatos jeleit.

Bedő Zoltán / Székely Hírmondó

2 hozzászólás

  1. antal m.

    Egy tiszta, a természet konokul tartja magát, az nem megtévesztő, időszerűen halad!
    Csendesen várat, magára!

    Válasz
    • TÓDUCZ

      Mérnök úr, nagyon baudlaireies tetszik lenni!

      Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük