Augusztus utolsó hetében zajlott a CSAK2020 – Csángóföldi Közgazdasági Kerekasztal a Bákó megyei Kosteleken, melyet a Z Generációért Alapítvány és a Klebelsberg Kuno Szakkollégium szervezett meg.
Nagyon sok olyan döntéshozó, gazdasági szakember látogatott el a csángóföldi Kostelekre, akik eddig még nem jártak ezen a vidéken. Ezért tulajdonképpen turista szemmel tudtak véleményt mondani a csángóvidékről, arról hogy milyen kiugrási pontokat látnak csángóföld és Kostelek gazdasági fejlődésében, az itteni falvak elnéptelenedésének visszafordításában.
Elsőként Karácsony Zsolt a Junior Business Club elnöke a vállalkozóvá válás pszichológiai és lelki vonatkozásairól tartott előadást, a motiváció fontosságáról és annak felismeréséről, hogy a belső elhatározás és kellő önismeret nélkül lehetetlen életképes vállalkozást fenntartani.
Gyerkó László, a Romániai Versenyhivatal elnökségi tagja kiemelte, hogy a csángómagyar gazdák és vállalkozók szövetkezetekbe történő szerveződését kell elsősorban támogatni, minél jobban tehermentesítve a gazdákat a termeléssel, értékesítéssel és pályázással járó adminisztratív és jogi folyamatok alól, valamint a helyi termékek és alapanyagok értékesítése esetén a helyi feldolgozókat szükséges előnyben részesíteni a külföldre szállító nagybani felvásárlókkal szemben a pénz helyben tartása érdekében. Előadásában elhangzott a Székelyföldi Fejlesztési Alap ötlete, egy független támogatási platform, mely a székelyföldi és csángómagyar gazdák és vállalkozók közvetlen támogatását szolgálna.
Vincze Loránt EP képviselő, a FUEN elnöke is alátámasztotta, hogy Csángóföld hosszú évtizedeken át a gazdaságilag és fejlesztésileg is a legelhanyagoltabb vidékek közé tartozott. Kifejtette, Európa-szerte van egy infrastruktúra-minimum – infrastrukturális összeköttetés közúton, víz-, villanyhálózatot, szennyvízelvezetés, közösségi infrastruktúra –, amely minden egyénnek és közösségnek jár, de ezek a feltételek nem adottak a Csángóföldön. Mindaddig, amíg ezek a körülmények nincsenek megteremtve, addig nem lehet gazdasági fejlődés esélyteremtéséről, gazdasági stratégiáról beszélni. Amíg a megyeközpontba vagy a szomszédos településre is nehéz eljutni, addig illúzió több léptékkel nagyobbra tervezni. Kiemelte, hogy a csökkenő számú csángómagyar közösség megmaradása az érdekképviseletek közös kihívása, és hogy csodára nem számíthat a régió a fejlesztések tekintetében, de a magyar kormány és az RMDSZ kiemelten fogja kezelni a régió infrastrukturális és gazdasági fejlesztéseire vonatkozó törekvéseket. Valamint a kerekasztal beszélgetésen a csángómagyar gazdasági szakemberek és önkormányzati képviselők számára lehetőséget kínált fel Székelyföld testvérrégiójával, a Bozen Dél-Tirol Autonóm Tartományával közösen szervezett szakmai csereprogramban való részvételre, melynek célja a mintaszerű turisztikai és vidékfejlesztési módszerek megismerése és a szerzett tudás alkalmazása lenne a csángóföldi régióban.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzati ügyvezető alelnöke lényegre törően kifejtette, hogy mivel napjainkban reneszánsza van kézműves termékeknek, a régió potenciálja igen fajsúlyos lehetne, az itt fellelhető alapanyagok kiváló minősége, valamint a természet viszonylagos érintetlensége miatt. A gazdák és termelők összefogása és együttműködése létfontosságú a régióban tapasztalható elvándorlás és gazdasági hanyatlás megfékezése érdekében, ezért mihamarabbi egyeztetést javasolt az RMDSZ, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a csángómagyar önkormányzati képviselők bevonásával.
Pogár László a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke jelezte a kerekasztal beszélgetésen, hogy Csángóföldön elsősorban gazdaság- és vállalkozásfejlesztéssel és kapacitásbővítéssel kapcsolatos tanácsadásra lenne szüksége az embereknek. Ennek apropójára egy Csángó Vállalati Szövetkezet elindításában gondolkoznak, amely tanácsadással, know-how-al és az adminisztráció megkönnyítésével segítené a gazdákat és őstermelőket.
Gyerkó Levente Galambfalva község polgármestere szerint „minden kezdeményezés alulról kell kezdődjön”, megosztva az általa vezetett településen tapasztalható problémákat, és uniós forrásokból sikeresen megvalósult beruházásaikat. Kiemelve azt, hogy kitartó munkával, a megfelelő szakemberekkel és település szintű összefogással „könnyen válhat az álomból valóság”.
Bereczki Izolda „10 évvel ezelőtt lett volna itt az ideje, ha eljönnek meghallgatni minket, de most sem késő...” jegyezte meg a kerekasztal beszélgetésen a kosteleki csángómagyar képviselőasszony, jelezvén, hogy habár több évtizede reménytelen számukra a helyzet infrastrukturális szempontból, mégis most is reménykednek és készen állnak a közös munkára, ha megkapják a megfelelő szakmai és anyagi támogatást az újrakezdésre.
Tánczos Barna szenátor is hangsúlyozta, hogy a csángómagyar közösséget szervező entitások (termelői- és gazdaszövetkezetek) nélkül nincs esély a sikerre, mivel a kistermelők, kézművesek termelési mennyisége nem arányos a piaci elvárással, így a folyamatos termelési szint fenntartása gyakorlatilag lehetetlen. Szintén kihangsúlyozta, hogy a csángó kézműves termékek sikere a minőségbiztosításon múlik, ezt pedig a gazdáknak nyújtott szaktanácsadással és képzésekkel kell támogatni.
Cilip Árpád, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója is a szövetkezetek jelentőségét emelte ki egy másik szempontból, mely szerint nem a gazda dolga érteni a marketinghez, arculathoz, reklámhoz. Ebből kiindulva szövetkezeti szinten szükséges alkalmazni szakembereket és beszerezni a minőségi munkaeszközöket. Jelezte előadásában, hogy szándékában áll segítséget nyújtani szervezett szakmai tanácsadás formájában az alakuló csángóföldi gazdaszövetkezetek számára.
Miklós István, az OTP Consulting csíkszeredai irodavezetője a mezőgazdasági és vállalkozásélénkítő európai uniós támogatásokról és megírásuknak mikéntjéről tartott tájékoztatót. Tapasztalatai szerint a sikeres pályázathoz rendezett papírokkal rendelkező ingatlan, telek és egy lazább keretű szövetkezet jelenti az egyetlen utat, mivel a források lehívására esélytelenek az egyénileg pályázó őstermelők, gazdák. Azon gazdák és egyéni vállalkozások, viszont akik közösen igényelnek uniós forrást, magasabb finanszírozási összegre tudnak majd pályázni.
Gál Emília, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke ismertette az országos statisztikai hivatal 2016-os, kiemelten Csángóföldre vonatkozó adatait, melyből kitűnik, hogy a csángók tevékenységágazatai jellemzően a földművelés, állattenyésztés, növénytermesztés, ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar és az építőipar. A bemutatott adatok tükrében kidolgozásra került a Csángó gazdaságfejlesztési program a Maros megyei és Székelyföld gazdaságfejlesztési program mintájára, melynek alapja egy minimum 15000 eurós támogatás, melyet 25%-os önrész felmutatása esetén kérelmezhetnek a csángómagyar gazdák és vállalkozók.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsa alelnöke bemutatta Hargita megye fejlesztési stratégiáját és az ehhez kötődően megvalósult mintaprojektjüket, a Visit Hargita App-ot, majd jelezte, hogy Kostelek is fel fog kerülni az applikációra a turizmus fellendítése végett, a környező táj érintetlensége, a csángómagyar falu épített öröksége, a hagyománytisztelet és a vendégszeretet miatt.
Prezsmer Fülöp, a Gyimesi Panziók Szövetségének elnöke és Ványolós Előd a Romániai Magyar Közgazdász Társaság alelnöke beszéltek Gyimesközéplokon megszervezett Csángó Puliszkafesztivál kapcsán a csángóföldi rendezvények üzleti és turisztikai potenciáljáról, fenntarthatóságáról és a hagyományos kézműves termékek és ételek újragondolásáról és piaci értékéről.
Dobó István a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat NZrt. Szabadkai Regionális Képviseletének irodavezetője beszámolt a magyar-magyar nemzetközi kereskedelem működési lehetőségeiről. Előadásában kitért a magas minőségű csángóföldi alapanyagok, mint a gyógynövény, gomba, erdei gyümölcsök nemzetközi értékesítési lehetőségeiről és magas piaci potenciáljáról.
Kudlik Zoltán a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaság elnökségi tagja beszámolt a Vajdaságban elindított mintaprojektről, a Prosperitati Alapítvány Online gazdaképzéséről, ahol akár 23 témakörben lehet okleveles mezőgazdasági és élelmiszeripari képesítést szerezni otthonról is. Elmondta, hogy azon infrastrukturális vagy egyéb okokból elzártabb településen élő gazdák is információhoz és szaktanácsokhoz juthatnak ez által úgy a méhtartásról, mint a gabonatermesztésről egyaránt.
A hagyományőrző és szabadidős programok fókuszában a csángó kultúra, hagyományőrzés és a vidék volt. Így a résztvevők csángó gasztro ebéden, szekeres kiránduláson, a Fölszállott a páva tehetségkutató műsora díjazottjai Vaszi Levente és Vrencsán Anita, valamint a Szellő néptánccsoport hagyományos csángó dalokat és néptánc bemutatóján vehettek részt.
A szervezők remélik, hogy a most elindított rendezvény hozzájárul ahhoz, hogy a közeljövőben a fejlődés útjára lépjen Csángóföld, miközben megmarad az érintetlen táj, megmaradnak a hagyományok és az ízes csángó nyelvjárás. (közlemény)