Első ránézésre igazságosnak és helyesnek tűnik a Magyar Polgári Párt azon javaslata, amely a hátrányos megkülönböztetés elve mentén törölné a kisebbségi diákok román érettségijét, hogy ne kelljen többet tanulniuk, vizsgázniuk, mint többségi nemzettársaiknak. Csakhogy alaposabban elemezve az elképzelést, félő, többet árt, mint használ a kezdeményezés.

Egyrészt, és főként, mert kampányban dobták be, számítani lehetett a heves román politikai visszhangra. Természetesen, minden megszólaló a magyar gyermekek jövője, boldogulási lehetőségei miatt aggódik, de egyik sem felejti el leszögezni, Romániában mindenkinek kötelezően beszélnie kell az állam nyelvét. Állításuk első fele akár még jogosnak is tekinthető, hisz a románul nem tudó fiatalok lehetőségei rendkívül beszűkülnek itthon, továbbtanulási, munkahelykeresési esélyeik megcsappannak, vagy a többségében magyarok lakta térségben maradnak, vagy nyakukba veszik a nagyvilágot. Ha nem kell érettségizniük románból, még az a kevés sem ragad rájuk a 12 iskolai év alatt, ami jelenleg.

Nem a magyar gyermekek románoktatásának kiiktatásával kellene foglalkozni, hanem az állam nyelvének jobb és hatékonyabb tanításával. Valamelyest javult a helyzet, kísérleteznek alternatív módszerekkel, ám az eredmények egyelőre gyatrák, és valóban továbbra is mértéktelenül nagy terhet ró a gyermekekre, hozadéka pedig csekély. Sokkal észszerűbb lenne tehát az alternatív vizsgák bevezetése, mint azok teljes törlése, hisz valóban méltánytalan, hogy a kisebbségi gyermekek ugyanazt tanulják, ugyanabból, ugyanúgy mérettessenek meg, mint román anyanyelvű társaik.

Az MPP-s kezdeményezésnek van azonban egy nemcsak vitatható, de veszélyes oldala is. Ha az Emberi Jogok Európai Bírósága is megállapítja, hogy valóban diszkriminatív a több vizsga, félő, nem a román, hanem a kisebbségiek anyanyelvi számonkérését törli majd el egy új jogszabály. Ott a jó példa a szomszédban, Ukrajnában, ahol vihart kavart ugyan az anyanyelvi oktatás fokozatos felszámolása, de néhány nemzetközi ejnyebejnyézésen túl jobbára csak az érintettek és anyaországaik háborogtak. Úgy tűnik, hiába. Az emberi jogok nagy európai védelmezői hallgattak, a demokrácia kiemelt elkötelezettje, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete pedig még gratulált is. Ha Románia hasonló lépésre szánná el magát – strasbourgi ítélet nyomán, tehát európai nyomásra –, nagyobb védelemre mi, erdélyi magyarok sem számíthatunk.

Látszik tehát, több sebből vérzik, átgondolatlan az MPP javaslata, a populista törvénykezdeményezés szakmai előkészítés, szélesebb körű konzultáció nélkül készült. Tartalmaz hasznos, jó ötleteket is, például, hogy a szórványban élő magyar gyermekeet ugyanolyan jogok illessék meg, mint a Székelyföldön tanuló románokat, de ezek szinte elsikkadnak a „nagy ötlet” mellett. Újabb bizonyítéka: a jó szándék nagyon kevés, ha nem társul ésszel, megfontoltsággal, tisztánlátással és távlati helyzetfelméréssel.

Farkas Réka / Háromszék

2 hozzászólás

  1. Tóducz

    A 100 éves kisebbségi komplexusunk csodásan működik még ma is: jaj, vajon mit szól a többség hozzá, jaj, tekintettel kell lennünk az érzékenységükre, jaj vajon mit szól hozzá az Emberjogi Birósság, jaj vajon stb… Ezért a sok vajonért feleződtünk meg az utóbbi 100 évben, s tartunk ott ahol!

    Válasz
  2. Fülöp István

    Ezzekkel csak egyetérteni lehet. Úgy látom, hogy akik véleményt mondanak az MPP kezdeményezésérõl, azok mind funkcionális analfabétákként mellébeszélnek, egyszerûn nem értették meg, hogy az mirõl szól. Pedig nagyon fontos dologról szól, a gyermekeink boldugulásáról.

    Válasz

Szóljon hozzá!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük