Az egyedi hangulatú, folk-rockos Madrass együttes különleges klipet készített. A belső felvételeket a budapesti Rockmúzeumban rögzítették, a külsőket az egykori recski kommunista internálótábor emlékparkjában.
„A vihar, pusztító erejű károkozó természeti jelenség, de vannak pozitív következményei. Kitisztul a levegő és a természet gyorsan gyógyítja magát. Vihar egy ember életében is akad, lehet magánéleti és lehet olyan is, amit a történelem zúdít ránk, sebeket okozva életünkben. Időnként mi is okozunk sérüléseket a minket körülvevő természetnek. A kör akkor zárul be, amikor mi magunk kezdjük begyógyítani az általunk okozott bántalmakat. A zene olyan gyógyír, mely ebben segít. Mi legalábbis úgy hisszük” – vélekedik így a Madrass zenekar.
Az egyedi hangulatú, folk-rockos együttes Vihar után című klipjét két helyszínen vitték filmre. A budapesti Rockmúzeumban vették fel a dalt élőben, együtt zenélve, Hidasi Barnabás és Vesztergom Laura hangmérnökök segítségével. Horváth Péter operatőr kamerájával pedig filmfelvételt készített a zenélés folyamatáról. A klip külső vágóképeit Recsken, az egykori kommunista internálótábor emlékparkjában rögzítették. Itt a zenekar tagja, Temesvári Bence kezelte a kamerákat, majd később a klip vágását is ő végezte.
A helyszínek kiválasztása természetesen nem véletlenül történt. A Rockmúzeumban régi rádiók és legendás magyar zenészek relikviái arra a tiszteletre utalnak, amit az együttes a múltban készült dalok iránt érez, és akiknek ők is a követői. Recsk, a „magyar gulág” pedig olyan hely, ahol mérhetetlenül igazságtalan módon tartottak fogva embereket, akiket megkínoztak, és sokakat meg is öltek közülük. Ők azok, akiket a történelem vihara megtépett, és a sebeikre enyhítő balzsamot keresnek. „A Vihar után ennek ellenére nem a történelem konkrét eseményeit feldolgozó dal. Benne megjelenik az ember és a természet kapcsolata is, melyben időnként a természet egyoldalú áldozat, amelynek az általunk okozott, rút sebeit nekünk kell begyógyítani” – mondja az együttes. Hozzáteszik: „Vannak dalok, amelyek után nem jár tapsvihar, sok pénz vagy magas állami kitüntetés, mégis fontos megszületniük. Úgy gondoljuk, hogy a Vihar után ilyen dal”.
A zenekar „széljegyzetei” a Vihar után klip készítéséhez
A Vihar után klippel kapcsolatban szeretnénk megosztani azt az alkotói folyamatot is, amely során elkészült a végeredmény. A közleményhez mellékeltünk egy olyan fotót, amelyből kiderül, a dalt a Mosolygós című számunkhoz hasonlóan szintén élőben rögzítettük, közösen zenélve, afféle mini koncertként. A helyszín ezúttal is a Rockmúzeum volt. A kamerát Horváth Péter kezelte, a hatalmas Marshall ládák mögött rejtőző Vesztergom Laura és Hidasi Barnabás pedig a hangot rögzítette. A zenekar tagjai laza körben helyezkedtek el. „Ne zavard köreim”…
A külső felvételek Recsken, az egykori internálótábor területén készültek. Itt működött 1950 és 1953 között a leghírhedtebb „magyar gulag”, ahol mindenféle ítélet nélkül tartottak fogva, aláztak és kínoztak meg olyanokat, akikről a rezsim azt gondolta, hogy veszélyt jelentenek rá. A rabokat embertelen körülmények között dolgoztatták a közeli Csákány-kő bányájában. A megpróbáltatásoknak számos áldozata volt, őket jeltelen sírokba temették, máig ismeretlen helyen. A tábor a külvilág számára ismeretlen volt mindaddig, amíg az egyik rabnak, Michnay Gyulának sikerült megszöknie, és Bécsbe jutva a Szabad Európa Rádióban olvasta fel a Recsken fogva tartott 600 rab nevét. A tábort Sztálin halála után Nagy Imre záratta be, majd a kommunista hatalom igyekezett még a helyszín nyomát is felszámolni. „Valami karma óvjon”…
Hogyan is kapcsolódik a külső helyszín a dalhoz? Recsk, a „magyar gulág” olyan hely, ahol mérhetetlenül igazságtalan módon embereket tartottak fogva, megkínoztak és meg is öltek közülük sokakat. Ők azok, akiket a történelem vihara megtépett, és sebeikre gyógyírt keresnek. A Vihar után ennek ellenére nem a történelem ezen konkrét eseményét feldolgozó dal. Benne megjelenik az ember és a természet kapcsolata is, melyben időnként a természet egyoldalú áldozat, akinek az általunk okozott rút sebeket szintén nekünk kell begyógyítani. Az emberek sebei mellett. „Gyógyítom a sebeket”…
A forgatást rövid levelezés előzte meg, ugyanis engedélyt kértünk az emlékparkot felügyelő Recski Szövetségtől. Szerencsére a dal meg a klip koncepciója is tetszett nekik, így 2018 októberében elkezdhettük a helyszínen a forgatást. Talán a felvételekből is látszik, elég sokfelé időjárás tisztelt meg minket aznap. A forgatás végén még dupla szivárványt is láttunk a hegyek felett egy kisebb eső után.
A klipben kizárólag Fehér Nóri szerepel – mint az élő felvételt és a külső helyszínt összekötő „arc és szem”. A felvételeken láthatóak a park emblematikusabb pontjai: a rekonstruált barakk, az eredeti barakkok alapjai, a parkot átszelő kis ösvény, az emlékszobor vagy a csont fehérré aszott, kiszáradt fa.
Mivel nem dokumentumfilmet akartunk forgatni, hanem klipet, ezek inkább utalásszerűen tűnnek fel a képeken. A filmfelvételt két kamerával végeztük, a kis kézi kamerát Temesvári Bence a közeliekre (főleg portréképekre és más szuper-plánokra), a drónkamerát pedig a nagytotálra használta.
A klip koncepciójának kidolgozásakor egyértelmű volt, hogy szeretnénk légi felvételeket is felhasználni. Ezt egy drónkamera segítségével valósítottuk meg. A helyszín természeti jellege és azon belül az ikonikus kiszáradt fa volt fő célpontunk a felvételek során.
Már egy korábbi beszélgetés alkalmával felmerült, hogy valahogyan a fehér fa köré kellene szervezni a felvételeket. Tulajdonképpen innen jött Recsk ötlete is. Maga a tábor elképesztő természeti környezetben fekszik, a Mátra északi lábánál.
Ha történelmi szerepétől eltekintünk, akkor mondhatjuk, hogy a tábor gyönyörű helyen terül el. A forgatást úgy időzítettük, hogy legyen időnk mind a kézi kamerás, mind pedig a légi felvételekre, még sötétedés előtt. A legszebb időszak mindig a naplemente előtti óra, ezért erre fókuszáltunk a forgatás idején.
Mivel egy kicsit megcsúsztunk, a légi felvételeket már csaknem szürkületben kellett megcsinálni. Repülés közben derült ki, hogy a közvetlen közelünkben található a lélegzetelállító látványt nyújtó bánya (a Csákány-kő).
Gyors újratervezés után Bence drónja körberepülte a bányát, és sikerült is elkészítenie a klipben feltűnő karakteres vágóképeket. A bánya okozta tátongó seb csak még inkább ráerősített a fő mondanivalónkra: a rombolásért mi vagyunk a felelősek, nekünk kell begyógyítani azokat.
A légi felvételek végül nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy egy perspektívába tegyék a dal és a klip eseményeit. A drón tökéletes eszköz a természet fenségének bemutatására, de az emberi kéz munkájáról is lerántja a leplet. Olyan képeket láthatunk így, melyre másképpen nem lett volna lehetőségünk.
A dal szövege
Vihar után – író: Hricsovinyi Tamás
Csak a fény ne volna
Csak a fény ne volna
Ne látnám mi van
A világban mi van
Mondják csudafény volt
Mondták itt a háború
Tenger piros vér folyt
Valami karma óvjon
Ne zavard köreim
Gyógyítom a sebeket
Nagy viharok után
Gyógyítom a sebeket
Elborult ős szobrok
Romjain gázolok
Hol egykor folyó
Most csak a szürke por
Magas szép halmokon
Lefekszem kárhozat
Fogát vájja belém
Száraz kósza szél
Ne zavard köreim
Gyógyítom a sebeket
Nagy viharok után
Csönd lesz hirtelen